Mit tett Magyarország az elnökség alatt a térségért? Mutatjuk!

Nyitókép: Getty Images / Richard Sharrock

***

Hamarosan véget ér a 2024. július 1-jével kezdődött magyar soros elnökség az Európai Unió Tanácsában (ez egyébként a második ilyen volt, 2011-ben már jöttünk egyszer). Az elnökség alatt Magyarország meghatározó témái között szerepelt

• a schengeni bővítés,
• a nyugat-balkáni csatlakozási folyamatok felgyorsítása,
• valamint az energiabiztonság és a gazdasági versenyképesség erősítése.

A magyar elnökség egyik alapgondolata az volt, hogy a nyugat-balkáni bővítés hitelességi kérdés is az EU számára, hiszen ezek az országok már hosszú ideje várakoznak a tagságra; emellett a bővítés új lendületet és frissességet hozhat az Unió számára, erősítve annak versenyképességét és stabilitását. Minderről orbán Viktor miniszterelnök is többször említést tett, a szeptemberi olaszországi Ambrosetti-fórumon 

és októberben az EP strasbourgi ülésén, ahol arra figyelmeztetett, hogy Európa veszít globális versenyképességéből, és sürgette az EU változtatását, de szóba került novemberben, az Európai Tanács informális ülésén is.

Mindennek a projektnek az egyik lába a román és a bolgár schengeni csatlakozás keresztülverése volt. Ismert, elsősorban osztrák és holland ellenkezésre nem akarták a két országot beengedni a kiemelt övezetbe; végül magyar nyomásra az elnökség alatt sikerült elfogadni az erről szóló, több mint egy évtizede halogatott döntést.

Így végül az EU belügyminiszterei történelmi döntést hoztak, miszerint 2025. január 1-jétől megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Románia és Bulgária, valamint a schengeni övezet többi tagja között; ami nm csak a két országnak jó, de magyar érdek is.

Egy másik fontos lépés volt a nyugat-balkáni bővítés továbbtoszogatása. A 2008 óta előszobáztatott Szerbia kapcsán a magyar elnökség alatt az EU Tanácsa jóváhagyta azt a levelet, amely felkéri az országot, hogy nyújtsa be tárgyalási álláspontját az adózásról szóló 16. fejezet és a szociálpolitikát érintő 19. fejezet kapcsán; ami formálisan is új lendületet adott Szerbia csatlakozási folyamatának.

Szerbia kapcsán nem nehéz megmagyarázni, miért fontos ez a lépés: a vajdasági magyarság számára hatalmas előrelépés lenne, ha kormányzati összetételektől és államközi viszonytól függetlenül szabadon mozoghatnának a két ország között, és hozzáférhetnének az uniós forrásokhoz.

Az EU a magyar elnökség alatt emellett megnyitotta a csatlakozási tárgyalások második klaszterét Albániával, míg Montenegróval három csatlakozási fejezetet sikerült lezárni, ami mindkét ország számára felgyorsítja az uniós integrációt.