Megkezdődtek a tárgyalások: új ország csatlakozhat az EU-hoz, de nem Brüsszel, hanem Magyarország szövetségeseként

A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.

Albánia csatlakozásának kérdése kapcsán fontos arra emlékezni, hogy az Európai Unió maga tett vállalást azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat-Balkán térségének államait mind az integráció részévé teszi.

Az, hogy most megkezdődhettek a tárgyalások Albániával, mindenképp egy nagy pozitívum, különösen, hogy erre a magyar elnökség alatt került sor – mondta el lapunk megkeresésére Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Dicséri ez továbbá Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos elmúlt négyéves munkáját is.

A Nyugat-Balkán térségét komoly megrázkódtatásként érte Jugoszlávia felbomlása és az azt követő háború, amely hosszú időre rányomta a bélyegét az ottani országok fejlődésére. Ma már azonban ezek az államok is felzárkóznak, sokkalta inkább készen állva a csatlakozásra, mint Ukrajna, ráadásul vele ellentétben rengeteg vállalást is teljesítettek ennek érdekében. 

MCC-s szakértő: 2023-ban több mint tízmillió turista érkezett Albániába

Párducz Árpád, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatója lapunknak elmondta, Albánia mellett szól, hogy gazdasága válságálló, jól mutatja ezt a 14 ezer épületet megsemmisítő földrengés utáni helyreállás, 2021 óta egyébként folyamatosan növekszik az ország GDP-je. A világbank 2024-re 3,3, míg 2025-re 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre. Együttműködnek az unióval az ország legfontosabb vasútvonala, a Tirana-Dures vonal felújításában, ahol megfeleződhet a menetidő, gyorsabban lehet eljuttatni az árut a kikötővárosból.

Noha Albánia épít a vízenergiára, európai uniós együttműködésben napelemparkok építésébe kezdtek, az albán gazdaság húzóágazata pedig a turizmus – csak tavaly több mint tízmillió turista érkezett az országba – sorolta Párducz Árpád.

A hátrányok között meg kell említeni a 12-13 százalékos munkanélküliséget, illetve az elvándorlást, ez utóbbi az egészségügyet és az idegenforgalmat érinti sajnos leginkább. Nem elhanyagolható a migrációs szempont sem, de az Albánián keresztül vezető útvonal vesztett a jelentőségéből, évente „mindössze” 9-10 ezer migráns halad át. Ennek az az oka, hogy Bosznián és Montenegrón is keresztül kell haladniuk, azaz hosszabb és költségesebb, mintha Szerbián és Észak-Macedónián keresztül tennék ezt.

Főleg szír, afgán és marokkói bevándorlók haladnak át Albánián, 97 százalékuk pedig maga gondoskodik szállásról, akár illegális sátortábort vernek, akár az embercsempészek segítségét veszik igénybe vagy elhagyatott lakatlan házakban húzzák meg magukat. Párducz Árpád szerint jelzésértékű az is, hogy alig négy napot töltenek átlagosan Albániában, míg Szerbiában például 6-10 napot időznek.

Az együttműködés egyértelműen előnyös a tagjelölt Albánia számára. Egyfelől nagyobb mennyiségű olasz forrást jelent, másrészt nagyobb befektetői jelenlétet remélnek, és az sem mellékes, hogy Olaszország egyértelműen támogatja Albánia felvételét az EU-ba.

Dornfeld László előnyként említette még, hogy fizikai közelségünk miatt a magyar cégek számára remek lehetőségeket kínál a balkéni országok piaca, ha az teljesen megnyílik. Ebben az esetben a magyar cégek jelentős előnnyel indulnának a nyugatiakhoz képest, ráadásul sok fejlesztési és befektetési lehetőség nyílna meg előttük, ez pedig egybevágna a kormány hosszútávú gazdaságpolitikai elképzelésével. 

A nyugat-balkáni integráció pedig azt eredményezné, hogy Magyarország már nem az EU külső határán helyezkedne el, így a migránsok feltartóztatása jóval messzebb kerülne hazánktól.

Nyitókép: JOHN THYS / AFP