A Mandinernek nyilatkozó elemzők szerint Albánia és a térségben található többi állam csatlakozása mind politikai, mind migrációs, mind gazdasági szempontból nagy nyereség lenne az Európai Uniónak és különösen a kelet-közép-európai térségnek, amelynek hazánk is része.
A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.
Albánia csatlakozásának kérdése kapcsán fontos arra emlékezni, hogy az Európai Unió maga tett vállalást azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat-Balkán térségének államait mind az integráció részévé teszi.
A brüsszeli elit ezt veszi semmibe, amikor a már legalább egy évtizede a tagság előszobájában álló országok helyett Ukrajna mindenféle racionalitást nélkülöző, kizárólag politikai üzenetnek szánt csatlakozását erőlteti.
Az, hogy most megkezdődhettek a tárgyalások Albániával, mindenképp egy nagy pozitívum, különösen, hogy erre a magyar elnökség alatt került sor – mondta el lapunk megkeresésére Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Dicséri ez továbbá Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos elmúlt négyéves munkáját is.
A Nyugat-Balkán térségét komoly megrázkódtatásként érte Jugoszlávia felbomlása és az azt követő háború, amely hosszú időre rányomta a bélyegét az ottani országok fejlődésére. Ma már azonban ezek az államok is felzárkóznak, sokkalta inkább készen állva a csatlakozásra, mint Ukrajna, ráadásul vele ellentétben rengeteg vállalást is teljesítettek ennek érdekében.
Albánia és a térségben található többi állam csatlakozása mind politikai, mind migrációs, mind gazdasági szempontból nagy nyereség lenne az Európai Uniónak és különösen a kelet-közép-európai térségnek, amelynek hazánk is része.
Párducz Árpád, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatója lapunknak elmondta, Albánia mellett szól, hogy gazdasága válságálló, jól mutatja ezt a 14 ezer épületet megsemmisítő földrengés utáni helyreállás, 2021 óta egyébként folyamatosan növekszik az ország GDP-je. A világbank 2024-re 3,3, míg 2025-re 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre. Együttműködnek az unióval az ország legfontosabb vasútvonala, a Tirana-Dures vonal felújításában, ahol megfeleződhet a menetidő, gyorsabban lehet eljuttatni az árut a kikötővárosból.
Noha Albánia épít a vízenergiára, európai uniós együttműködésben napelemparkok építésébe kezdtek, az albán gazdaság húzóágazata pedig a turizmus – csak tavaly több mint tízmillió turista érkezett az országba – sorolta Párducz Árpád.
A hátrányok között meg kell említeni a 12-13 százalékos munkanélküliséget, illetve az elvándorlást, ez utóbbi az egészségügyet és az idegenforgalmat érinti sajnos leginkább. Nem elhanyagolható a migrációs szempont sem, de az Albánián keresztül vezető útvonal vesztett a jelentőségéből, évente „mindössze” 9-10 ezer migráns halad át. Ennek az az oka, hogy Bosznián és Montenegrón is keresztül kell haladniuk, azaz hosszabb és költségesebb, mintha Szerbián és Észak-Macedónián keresztül tennék ezt.
Főleg szír, afgán és marokkói bevándorlók haladnak át Albánián, 97 százalékuk pedig maga gondoskodik szállásról, akár illegális sátortábort vernek, akár az embercsempészek segítségét veszik igénybe vagy elhagyatott lakatlan házakban húzzák meg magukat. Párducz Árpád szerint jelzésértékű az is, hogy alig négy napot töltenek átlagosan Albániában, míg Szerbiában például 6-10 napot időznek.
A kutató felhívta a figyelmet arra az albán-olasz együttműködési megállapodásra, amely több tagállam képviselői szerint is példaértékű lehet a migráció kezelése szempontjából és többen Ursula von der Leyen figyelmébe ajánlották. Az együttműködő felek két befogadóközpontot hoztak létre albán területen, olasz joghatósággal. Egyidejűleg háromezer főt fogadnak, egy év alatt a tervek szerint 36 ezer menekültügyi eljárást folytatnak le az olasz hatóságok – ismertette Párducz Árpád.
Az együttműködés egyértelműen előnyös a tagjelölt Albánia számára. Egyfelől nagyobb mennyiségű olasz forrást jelent, másrészt nagyobb befektetői jelenlétet remélnek, és az sem mellékes, hogy Olaszország egyértelműen támogatja Albánia felvételét az EU-ba.
Dornfeld László előnyként említette még, hogy fizikai közelségünk miatt a magyar cégek számára remek lehetőségeket kínál a balkéni országok piaca, ha az teljesen megnyílik. Ebben az esetben a magyar cégek jelentős előnnyel indulnának a nyugatiakhoz képest, ráadásul sok fejlesztési és befektetési lehetőség nyílna meg előttük, ez pedig egybevágna a kormány hosszútávú gazdaságpolitikai elképzelésével.
Politikailag ezen államok is a szuverenisták táborát erősítenék, elég, ha csak megnézzük, hogy Albánia milyen jó kapcsolatokat ápol a Meloni vezette Olaszországgal vagy a szerb kormány hazánkkal.
A nyugat-balkáni integráció pedig azt eredményezné, hogy Magyarország már nem az EU külső határán helyezkedne el, így a migránsok feltartóztatása jóval messzebb kerülne hazánktól.
Mindezek talán meg is magyarázzák, hogy miért fogyott el időközben Brüsszel és a nyugati államok részéről a politikai akarat a tényleges bővítés támogatására. A csatlakozási tárgyalások csak most indultak meg Albániával, és csak bízni tudunk benne, hogy ezek nem húzódnak el úgy egy évtizedig, mint Szerbia esetében történt.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Korábban már meghívást kapott az U-válogatottba.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Több országban is megpróbált beavatkozni a választásokba Brüsszel úgy, hogy az EU-s elitnek nem tetsző jobboldali politikai tartalmakat igyekezett cenzúráztatni a közösségi platformokkal. Cenzúra felülről, a jobboldaliak démonizálása. Erről szól az amerikai kongresszus februári jelentése. Mutatjuk.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
