Kettős mérce és ideológiai harc jellemezte az uniós pályafutását a korábbi külügyi főképviselőnek, Federica Mogherininek.
Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (2014–2019) tipikus példája annak a brüsszeli elitnek, amely elszakadt a kontinens népeinek valós érzületeitől. Olasz baloldali háttérből érkezve Mogherini karrierje során következetesen képviselte az EU föderalista, szuverenitás-ellenes vonalát, amely különösen a Magyarországgal szembeni konfliktusaiban vált nyilvánvalóvá.
Az olasz kommunistáktól Brüsszelig
Mogherini 1973. június 16-án született Rómában. 15 évesen csatlakozott az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetséghez. Politikai tudományokból szerzett diplomát a római La Sapienza Egyetemen. Karrierje villámgyorsan ívelt felfelé:
Nem töltötte be sokáig ezt a posztot: még ugyanebben az évben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé választották, és ezt a tisztséget 2019-ig viselte. 2020 szeptemberében a brugge-i College of Europe rektorává választották, ahol az EU jövőjét formáló diplomatákat képzik. 2022-től az EU Diplomataképző Akadémia igazgatója is.
Mogherini legnagyobb konfliktusa Magyarországgal a 2015-ös migrációs válság kezelése körül zajlott. Miközben a magyar kormány a határok védelmét és a népakarat tiszteletben tartását helyezte előtérbe, Mogherini mereven ragaszkodott a kötelező kvótarendszerhez, amely – Magyarország szerint – megsértette volna az ország szuverén jogát saját határai védelmére.
Külpolitikájában egyértelműen megjelent a baloldali kettős mérce: míg a magyar kormányt folyamatosan bírálta a „demokratikus normák védelme” ürügyén, sokkal engedékenyebb volt az általa „progresszívnak” tartott kormányokkal szemben.
Mogherini aktívan támogatta a Sargentini-jelentést és a 2018-ban elindított 7. cikkely szerinti eljárást.
2017-ben az Európai Parlamentben egyetértett azzal hogy, Magyarországon és Lengyelországban aláássák a demokratikus intézmények függetlenségét, ami súlyos kockázatot jelent az EU alapértékeire. Úgy vélte, az Európai Unió nem nézheti tétlenül, ahogy a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a polgári társadalom terét szűkítik. Mint mondta, ez nem csak nemzeti ügy, hanem az egész Unió egységét fenyegeti, továbbá, hogy az Európai Uniónak minden rendelkezésre álló eszközt – beleértve a Szerződés 7. cikkét – fel kell használnia a jogállamiság védelmére.
Ez vezetett az 7. cikkely szerinti eljárás 2018-as elindításához. Mogherini például többször hangsúlyozta: „nem lehet uniós pénzt kapni jogállamiság nélkül”. A jogállamisági feltételességi mechanizmus alapján ma Brüsszel az uniós források visszatartásával zsarolja Magyarországot.
Utolérte a korrupció
December 2-án a belga rendőrség letartóztatta Federica Mogherinit, miközben házkutatást tartottak az EU Külügyi Szolgálatánál (EEAS) és a College of Europe-nál. Az Európai Ügyészség szerint „erős a gyanú”, hogy a 2021–2022-ben a College of Europe-hoz tartozó diplomáciai akadémia létrehozására kiírt közbeszerzési eljárás nem volt tisztességes, és a gyanúsítottak magatartása – ha beigazolódik – közbeszerzési csalást, korrupciót, összeférhetetlenséget és hivatali titoksértést valósíthat meg. A Politico szerint, ha a vádak beigazolódnak, ez lenne a legnagyobb brüsszeli botrány az 1999-es Jacques Santer-bizottság tömeges lemondása óta.
Mogherini számára a nemzeti államok – különösen a konzervatív kormányzásúak – akadályt jelentettek az „egyre szorosabb unió” víziójának megvalósításában. Magyarország határozott nemzeti érdekvédelme, a keresztény gyökerek megőrzése és a tradicionális értékek védelme mind ellenállásként jelent meg Mogherini föderalista terveiben.
Ahogy a migrációs válság idején fogalmazott, szerinte, ha a tagországok nemzeti megoldásokat keresnek, az csak rosszabbítani fog a helyzeten.
Összességében Federica Mogherini a brüsszeli bürokrácia egyik jelképévé vált, aki a nemzetek szuverenitásának korlátozását és a globalista ideológia terjesztését szolgálta, miközben figyelmen kívül hagyta a hétköznapi európaiak érdekeit és aggályait. A legutóbbi korrupciós botrány is sok európai szemében éppen hogy erősíti „a korrupt brüsszeli bürokrata” képét.
Fotó: John Thys / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A gyanú szerint manipulálták a brüsszeli diplomáciai akadémia közbeszerzését. Ez lehet a legsúlyosabb korrupciós botrány az Európai Unióban a Santer-bizottság 1999-es bukása óta.
***
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A svájci elemzők szerint a korrupció robbanásszerűen nőtt Ukrajnában, a parancsnokok trükköznek a létszámmal, a fegyvereket pedig egyszerűen eladják a feketepiacon – miközben Európa milliárdokat önt a védelembe, a pisztolyok és puskák ellenőrizetlenül vándorolnak a bűnözők kezébe.
Egy friss ukrán közvélemény-kutatás szerint azok közül, akik ismerik a botrányt, a többség személyesen Volodimir Zelenszkijt teszi felelőssé volt üzlettársa korrupciógyanús ügyeiért.
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Milliók látták a leleplező dokumentumfilmet.
Egyszerűen lesöpörték az asztalról a magyar javaslatot.
Az ETO és a Ferencváros is posztolt.
Kigyulladt egy gépkocsi Sydneyben, a tetején a hanukát ünneplő transzparenssel.
