Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Nyitókép: Hollandia átmenetileg visszaállította a belső határain történő ellenőrzést 2024. december 9-én / fotó: persbureau meter / ANP MAG / ANP via AFP
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta Románia és Bulgária teljes jogú tagságát a schengeni övezetben. Az EU soros elnökségét ellátó magyar kormány úgy látta, hogy a két állam teljesítette a tagsági feltételeket, így taggá válhat, ezt az előterjesztést fogadták el a 27-ek belügyminiszterei.
A döntés szerint tehát
Románia és Bulgária, illetve a már schengeni övezeti tagok közötti szárazföldi határokon 2025. január 1-től megszűnnek az ellenőrzések.
Pintér Sándor belügyminiszter a döntést követően azt nyilatkozta: ez egy történelmi pillanat, a személyforgalomban a határellenőrzés eltörlése a határátkelőkön a magyar elnökség egyik prioritása volt, hiszen ez nemcsak a bolgár és a román, de valamennyi uniós állampolgár hasznára lesz.
Az elfogadást sokáig Ausztria lebegtetett vétója akadályozta: nyugati szomszédunk attól tartott, hogy a határellenőrzések megszüntetésével a két új állam területéről migránsok tízezrei jelenhetnek meg Magyarországon keresztül az osztrák határnál. Az osztrák kormány hétfőn jelentette be, hogy eláll a vétótól, miután garanciát kapott a két államtól, hogy hatékonyan fognak fellépni a migrációs fenyegetés ellen. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter jelezte: tavaly az osztrák követelések hatására csökkent az osztrák–magyar határ környékén feltartóztatott migránsok száma,
míg tavaly októberig 70 ezer személyt tartóztattak fel, idén ugyanebben az időszakban csak négyezret.
Magyarország az EU soros elnökeként mindvégig támogatta a schengeni döntést, a magyar kormány a határellenőrzések megszüntetésétől a két állammal való kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok felélénkülését várja, és ezzel a gazdaság lendületbe hozását. A másik szempont az, hogy az anyaországi magyarok és az erdélyi magyarság tagjai akadály nélkül tudnak majd utazni a tájegységek között.
A schengeni térség nem fedi az Európai Uniót, és nem is is uniós intézmény. Mégis, az európai integráció egyik fontos eszköze, hiszen
a tagállamai között létrejön a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad, határellenőrzés nélküli áramlása,
amely elv pedig uniós vívmány.
A projekt 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével indult, ma már 29 tagállama van (420 millió lakossal). Részben EU-tagállamok (25 ország), részben az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai (4 ország: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc).
Az uniós tagállamok közül Ciprus és Írország nem schengeni tag: előbbi tervezi a taggá válást, utóbbi nem. A legutóbbi csatlakozó Horvátország volt, déli szomszédunk 2023. január 1-jén törölhette el belső uniós határain a kontrollt. Csütörtökön az uniós belügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén döntés születhet a magyar uniós elnökség előterjesztésére Románia és Bulgária teljes jogú taggá emeléséről. (A két állammal az EU tavaly év végén megállapodott, és ennek értelmében
március 31-től megszüntették a belső légi és tengeri határokon végzett ellenőrzéseket.)
A schengeni térséghez tartozó országok belső határain nincs ellenőrzés (kivéve bizonyos veszélyhelyzeteket), külső határaikon pedig szigorú, harmonizált ellenőrzést végeznek.
A szabad utazás jogának birtokában 420 ezer európai állampolgár ellenőrzés nélkül léphet át más tagállamok területére, naponta 2-3 millió ember lépi át a belső határokat munka, tanulás vagy családok, barátok meglátogatása céljából, és
1,7 millió ember él úgy egy schengeni országban, hogy közben egy másikban dolgozik
– olvasható az Európai Tanács honlapján.
Becslések szerint évente 1,25 milliárd utazást tesznek az itt élők a schengeni térségen belül, ez a turisztikai szektor bevételein is jól látszik, de termékenyítően hat a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokra is.
Az övezet célja, hogy megkönnyítse a belső forgalmat, de ugyanilyen prioritás, hogy megerősítse a 29 tagállamot magába foglaló térség külső határait is. Ennek érdekében a tagállam rendőri erői, vámhatóságai és határellenőrzési hatóságai között fokozott együttműködést szervez közvetlen információcserével, a kommunikációs rendszerek integrálásával, közös operatív akciókkal.
Ezt a munkát hangolja össze az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), és ezt segíti a Schengeni Információs Rendszer (SIS) közös alkalmazása.
A Schengeni határellenőrzési kódex ugyanakkor súlyos belbiztonsági helyzet esetén engedi, hogy az államok ideiglenesen visszaállítsák a belső határellenőrzéseket – ehhez az Európai Tanács jóváhagyására van szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
--
Ursula von der Leyen akcióba lendült.
Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter körlevélben értesítette a területi hatóságokat irányító prefektúrákat és idegenrendészetet a biztonsági szigorításokról.
Már ki is adták a részleteket.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
A lengyel belügyminiszter szerint nem csak orosz drónok csapódtak be az ország területére.
Még Lengyelország is belátta, hogy egy háborúban álló országot felvenni a NATO-ba és az EU-ba nem épp a legokosabb dolog.
Kiszelly Zoltán a Mandinernek elmondta: az EP bizottsága egyértelműen politikai döntést hozott.
Történelmi hét New Yorkban: az ENSZ-közgyűlésen Trump visszatérése új fényt vetett a világpolitikára, Szijjártó Pétert a nagyhatalmi játszmákról, Zelenszkijt a kárpátaljai magyarokról kérdeztük.
