Románia és Bulgária csütörtökön a schengeni övezet részévé válhat

Nyitókép: Román állampolgárok vízumellenőrzés nélkül haladhattak át a becsekkolásnál a romániai Otopeni repülőterén 2024. március 31-én  /  fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP

Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben vitatja meg a magyar elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolja a schengeni övezetbe. A magyar kormány úgy látja, hogy a két állam teljesítette a tagsági feltételeket, így taggá válhat. 

Államai között naponta mintegy két millió lakos utazik elsősorban munkaügyi célokkal a belső államhatárokon keresztül, a személy- és áruellenőrzés hiánya gyors személy-, áru-, szolgáltatás- és tőkeforgalmat tesz lehetővé a tagállamok között.

A 27 uniós tagállam közül Ciprus, Írország, Románia és Bulgária nem tagja az övezetnek – Ciprus a jövőben csatlakozni szándékozik, Írország viszont fenntartja saját vízumrendszerét. Románia és Bulgária nem teljes jogú tagok, de részlegesen igen, hiszen tavasz óta a légi forgalom és a tengeri beutazások terén már eltörölték feléjük is a kontroll. Rajtuk kívül van négy nem-EU tag állam, amely társulási szerződéssel kapcsolódik Schengenhez: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.

Ha az uniós belügyminiszterek tanácsa megszavazza az előterjesztést, 

Az elfogadást sokáig Ausztria lebegtetett vétója akadályozta: nyugati szomszédunk attól tartott, hogy a határellenőrzések megszüntetésével a két új állam területéről migránsok tízezrei jelenhetnek meg Magyarországon keresztül az osztrák határnál.

Az osztrák kormány hétfőn jelentette be, hogy eláll a vétótól, miután garanciát kapott a két államtól, hogy hatékonyan fognak fellépni a migrációs fenyegetés ellen. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter jelezte: tavaly az osztrák követelések hatására csökkent az osztrák–magyar határ környékén feltartóztatott migránsok száma, 

Magyarország az EU soros elnökeként mindvégig támogatta a schengeni döntést, a magyar kormány a határellenőrzések megszüntetésétől a két állammal való kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok felélénkülését várja, és ezzel a gazdaság lendületbe hozását. A másik szempont az, hogy az anyaországi magyarok és az erdélyi magyarság tagjai akadály nélkül tudnak majd utazni a tájegységek között.

--