A Vajdaság Szerbia legeurópaibb része

Nyitókép: Shutterstock

Sajátos helyzetben van Kovács Elvira: a belgrádi képviselőházban a vajdasági magyarokat képviseli, az Európa Tanácsban Szerbiát, eközben az Európai Uniót arról kell meggyőznie, hogy Belgrád készen áll a csatlakozásra, a szerbeket pedig arról, hogy megéri még egyáltalán csatlakozni.

Szerbia húsz éve kopogtat az EU kapuin, 2008 óta van társulási megállapodása is. Azóta azonban folyamatosan tolódik a felvétel várható határideje, a legutóbbi európai bizottsági jelentés 2025-öt jelölte meg céldátumnak. A szerbiai kiábrándultság a számokban is megmutatkozik: egy Ipsos-féle 2022-es közvélemény-kutatás szerint a lakosság 
35 százaléka támogatja az uniós tagságot, 44 százaléka ellenzi. Márpedig a csatlakozás elemi érdeke lenne a vajdasági magyaroknak is; a közösség lélekszáma – főként a gazdasági elvándorlás miatt – nemrégiben a lélektani 200 ezres határ alá csúszott, ez már csupán 3 százalék a 6,5 milliós országban.

A tagságnak kétségkívül a társulási szerződés megkötése utáni időben volt a legnagyobb támogatottsága az autonóm tartományban és az ország többi részén. Az eltelt több mint másfél évtizedben viszont „állandóan új feltételek kerülnek elő Brüsszel részéről” – írja le a helyzetet megkeresésünkre Kovács Elvira. Most mélypontra esett az EU-tagság támogatottsága, igaz, a magyarság körében azért az országos átlagnál jobb a helyzet. „Vajdaság Szerbia legeurópaibb része, egészen más, mint az ország déli vidéke. A vajdasági magyarok tisztában vannak a tagság előnyeivel, nem is annyira euroszkeptikusok, inkább realisták. Viszont láthatóan az EU maga is elveszett kissé az utóbbi években a migrációs válság, a koronavírus-járvány és a háború okozta nehézségek közepette, ez már nem ugyanaz az Európai Unió, mint 2008-ban” – fogalmaz a képviselő.