Bulgária, Románia és Szerbia egyszerre próbálja elkerülni az energiapiac összeomlását és a munkahelyek tömeges megszűnését, miközben kapkodva keresik a kiutat a válságból. A térséget súlyosan érintheti a közelgő szankció, amely miatt mindhárom ország rohamtempóban készíti elő a beavatkozásokat és a tulajdonosváltásokat.
A térség három országa – Bulgária, Románia és Szerbia – egyszerre néz szembe az amerikai szankciók fenyegető hatásaival, amelyek október 22-én kezdtek el érezhetően nyomást gyakorolni az energiaszektorra. A Trump-adminisztráció döntése, amellyel befagyasztotta a Rosznyefty és a Lukoil amerikai vagyonát, és másodlagos büntetéseket helyezett kilátásba, olyan lavinát indított el, amelyre a régió országai láthatóan nem készültek fel. A Balkan Insight szerint mindhárom államban egyszerre csapott át pánikba a helyzet, mivel az üzemanyag-ellátás, a hazai készletek és több tízezer munkahely sorsa vált bizonytalanná.
Bulgáriában a kormány villámtempóban igyekezett jogi védőhálót fonni a Lukoil Burgaszban működő, stratégiai jelentőségű finomítója köré. A kabinet november 7-én döntött úgy, hogy külső adminisztrátort rendel ki a létesítményhez, és előkészíti annak eladását. A cél az volt, hogy a tulajdonosváltás még a november 21-én hatályba lépő amerikai szankciók előtt megtörténjen.
A folyamat sebessége viszont példátlan volt: az energiabizottság a parlament épülete mellett mindössze 26 másodperc alatt fogadta el a törvénymódosítást.
Ez nemcsak a bolgár médiát, hanem az ellenzéket is sokkolta. A Demokratikus Bulgária politikusa, Atanas Atanaszov úgy fogalmazott:
Ezek mind nagyon kaotikus lépések.
A kritikusok szerint a sietség azt mutatja, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, és elképzelhető, hogy a finomítót egy kormánybarát szereplőnek adják át, miközben elmulasztanak fellépni az országot régóta uraló olajmonopóliummal szemben. Bojko Boriszov, a GERB vezetője megerősítette:
Van egy jelentkező, és olyasvalaki, akit minden partnerünkkel egyeztettünk.
A döntést azonban így is sokan túl későinek tartják. Boriszov maga is bírálta a kabinetet, mondván a kormány túl későn lépett, és csak most kezdett menekülőút után nézni. A helyzet érzékeltetésére érdemes kiemelni:
Ha az amerikai szankciók blokkolnák a tevékenységét, az ország azonnali ellátási zavarokkal és áremelkedéssel nézne szembe. Ezt már előre jelezte az október 31-én meghozott drasztikus lépés is, amikor Bulgária ideiglenesen felfüggesztette a dízel- és repülőgép-üzemanyag exportját, hogy megelőzzék a szankciók miatti hiányt. A moszkvai reakció sem váratott magára. Oroszország szófiai nagykövete, Eleonora Mitrofanova úgy nyilatkozott:
A bolgárok nagyon kockázatosan cselekszenek, veszélyes precedenst teremtenek.
A Lukoil vezetése eközben mélyen hallgatott, ami tovább növelte a bizonytalanságot.
Ezt is ajánljuk a témában
Bolgár energetikai szakértők szerint ha nem kapnak mentességet az amerikai szankciók alól, akkor benzin- és dízelkészlet nélkül maradhat Bulgária, és az árak az egekbe fognak szökni.
Románia helyzete sem kevésbé sürgető. A Lukoil 320 benzinkutat működtet az országban, és birtokolja a Petrotel Ploiești finomítót, amely az ország harmadik legnagyobb kapacitású létesítménye, és a Fekete-tenger kontinentális talapzatán is rendelkezik kitermelési jogokkal. Ha a szankciók blokkolják a működést, az nemcsak üzemanyaghiányt okozna, hanem a román energiarendszer stabilitását is veszélybe sodorná.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter már egyértelműen jelezte: a kormány kész az államosítás lehetőségére.
A miniszter szerint Romániának át kell vennie az irányítást, hogy biztosítsa az ország energiaellátását, a szankciók betartását és a munkahelyek megvédését. Facebook-üzenetében úgy fogalmazott, hogy az új törvényeknek egyszerre kell garantálniuk a teljes megfelelést az amerikai szankciós rendszerrel és a finomító folyamatos üzemelését, illetve a termékek értékesítését.
Megjegyezte azt is: Románia nem fog halasztást kérni a november 21-i határidőre, és támogatja az amerikai kezdeményezésű szankciók összehangolt érvényesítését az Európai Unióban.
A helyzet nagyságrendje jól érzékelhető: a Lukoil leállása nemcsak az ország benzinkútjainak közel 20 százalékát érintené, hanem a finomító kiesése regionális szintű ellátási problémákat is okozhatna.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit nem adnának, ha Magyarországéhoz hasonló mentességet kapnának az amerikai szankciók alól.
Szerbia számára a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részben orosz tulajdonban van, így a szankciók közvetlenül is érinthetik a működését. A Gazprom Nyefty 44,85 százalékos, a JSC Intelligence pedig 11,3 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vállalatban.
Dubravka Djedovic Handanovic bányászati és energiaügyi miniszter közölte: a két orosz tulajdonos hivatalosan kérte az amerikai pénzügyminisztériumtól a működési engedély meghosszabbítását.
A kérelemben az áll, hogy az orosz fél kész átengedni az ellenőrzést és befolyást a NIS felett egy harmadik félnek, ha ez szükséges a fennmaradáshoz. Az aggodalmakat tovább fokozza, hogy a Lukoil is jelentős szereplő Szerbiában: 112 töltőállomással a második legnagyobb piaci szereplő. A két vállalat együttesen a szerb üzemanyagpiac majdnem egyharmadát adja.
Ha a szankciók blokkolnák a működésüket, az ország azonnal súlyos ellátási zavarokkal, üzemanyagdrágulással és gazdasági visszaeséssel szembesülne.
A belgrádi vezetés ezért most kétségbeesetten keresi a megoldást, amely lehetővé teszi a NIS értékesítését vagy átstrukturálását úgy, hogy a cég tovább működhessen az amerikai szankciós rezsim megsértése nélkül.
Nyitókép: Andrej ISAKOVIC / AFP
Bolgár energetikai szakértők szerint ha nem kapnak mentességet az amerikai szankciók alól, akkor benzin- és dízelkészlet nélkül maradhat Bulgária, és az árak az egekbe fognak szökni.
Mit nem adnának, ha Magyarországéhoz hasonló mentességet kapnának az amerikai szankciók alól.
Vizsgálódik az olasz ügyészség a durva vádak nyomán.
Nem kertelt a román miniszterelnök.
A bolgár sajtó szerint Orbán partnerként lépett be Washingtonba és győztesként távozott.
Katonai segély formájában stafírozzák ki Zelenszkijéket.
„Nekem már megjött az első szállítmány” – írta a miniszterelnök.
Már a párt közvetlen alkalmazottai is kongatják a vészharangot.
