A magyar elnökség mentheti meg az Európai Unió globális gazdasági szerepét

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Magyarország eddigi legnagyobb, két napos diplomáciai csúcstalálkozójának a második napján az Európai Unió tagállamai informális csúcstalálkozót tartottak Budapesten, amelyen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. A pénteki csúcstalálkozó központi témája az EU gazdasági versenyképességének jövője volt, amely a magyar uniós elnökség legfontosabb prioritása is. A versenyképességgel és az uniós gazdasági növekedéssel kapcsolatos kihívásokat Mario Draghinak, az Európai Központi Bank korábbi elnökének közelmúltban bemutatott jelentése alapozta meg. A tárgyaláson Draghi mellett részt vett Christine Lagarde, az EKB jelenlegi elnöke is.

A csúcstalálkozó a magyar uniós elnökség diplomáciai sikerét tükrözi, mivel Magyarország vezette azt a több hónapos szakmai egyeztetéssorozatot, amelynek fontos és kézzelfogható eredménye a tagállamok és az uniós intézmények által egyaránt támogatott Budapesti Nyilatkozat, amely felvázolja azokat a feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Európa hosszútávon is versenyképes legyen és továbbra is globális szereplője legyen a világgazdaságnak.

A pénteki sajtótájékoztatón Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács leköszönő elnöke is kiemelte, hogy a Budapest Nyilatkozatban foglaltak végrehajtására kevés az idő és azonnali cselekvésre szólítottak. 

Orbán Viktor a Draghi-jelentésre utalva felidézte, hogy az EU két évtizede folyamatosan lemarad a legnagyobb versenytársaktól, az Egyesült Államoktól és Kínától. Ennek oka, hogy az uniós termelékenység lassabban növekszik, ezért csökken a szerepe a globális kereskedelemben és az uniós vállalatok hátrányba kerültek az amerikai cégekkel szemben. Ennek a jelentős hátránynak az oka, hogy a villamosenergiához háromszor, a földgázhoz pedig négyszer annyit kell fizetnie egy európai vállalkozásnak, mint egy amerikainak. A Budapest Nyilatkozat 12 pontban foglalja össze a legfontosabb mérföldköveket az EU versenyképességének megerősítésére.

1. Az egységes piac elmélyítése

Az Európai Bizottságnak már jövő nyárra elő kell terjesztenie egy átlátható és végrehajtható ütemtervet a közös uniós piac nagyobb integrációjára. Ez a gyakorlatban olyan közös, mind a 27 tagállam számára előírt, egységes uniós piacszabályozást jelent, amely tovább egyszerűsítené a gazdasági szereplők hozzáférését az összes uniós ország piacához, egységes szabályok mentén. Jelenleg a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást és kereskedelmet akadályozza a tagállamok eltérő szabályozása, ami a versenyképesség szempontjából hátrányt jelenthet.

Az egységes piac elmélyítése nehéz feladat, mivel arra is kell figyelniük az uniós döntéshozóknak, hogy csak olyan közös szabályrendszert fogadjanak el, amely nem okoz versenyhátrányt a tagállamok között, így az ellenőrzési rendszer is fontos része lehet egy ilyen törekvésnek. A közös piachoz való egyenlő hozzáférés összességében erősíti Európa gazdasági stabilitását és versenyképességét.

2. Megtakarítási és befektetési unió létrehozása, egységes tőkepiac

Az egyik régóta napirenden tartott, a versenyképesség szempontjából kiemelten fontos cél a megtakarításokra és a befektetésekre vonatkozó harmonizált szabályozás. Ennek előnye mind a lakosság, mind a vállalkozások számára kézzelfogható eredményeket jelentene, mivel az emberek megtakarása azonos feltételekkel, uniós szinten hozzáférhető befektetésekben gyarapodna.

A pénteki uniós csúcson részt vett Christine Lagarde, az EKB jelenlegi elnöke, aki arról tájékoztatott, hogy az integráció hiánya azt eredményezi, hogy az európaiak a megtakarításukat a bankokban tartják. Hiába jelentősen magasabb az európai lakosság megtakarítása, mint például az amerikaiaké, ezeket a megtakarításokat nem tudják úgy befektetni, hogy az egész európai gazdaság növekedését segítsék elő. 

Jelenleg ezek a cégek magasabb kockázatuk miatt nehezebben jutnak a beruházásaikhoz szükséges pénzeszközökhöz, ez pedig visszaveti a digitalizációt és az innovációt az egész EU-ban. A tőkepiaci uniónak köszönhetően a nehezen hozzáférhető banki megoldások mellett az innovatív vállalkozások finanszírozása a kockázati tőke és a kötvénypiac bevonásával is finanszírozhatóvá válna.

Fontos célként rögzíti a nyilatkozat a bankunió létrehozását is, ezzel a pénzügyi szektor kockázatait központilag, egységes eszközökkel lehetne kezelni, csökkentve a kitettséget. A válságok idején, pénzügyileg kockázatos időszakokban pedig nagyobb védelemben részesülnének a betétesek. A szorosabb pénzpiaci integráció nem csak a vállalkozások és az innováció támogatása szempontjából járna előnyökkel, de a lakosság is jól járna, mivel megtakarításaik magasabb hozamokat érnének el, ráadásul az uniós gazdaság versenyképességét is érdemben növelnék.

3. Új, tiszta iparpolitika

Régóta kulcskérdés, hogy az Európai Unió miként járhatna élen a technológiai fejlődés terén, megőrizve ezen a területen a hagyományosan vezető szerepét. Az új iparstratégia középpontjában a károsanyagkibocsátás-mentes technológiák és a körforgásos gazdaság kialakítása áll. Kiemelten fontos cél, hogy az Európai Unió diverzifikálja a azoknak a nyersanyagoknak a beszerzését, amelyek iránt világszerte élénkül a kereslet. 

Emellett a kutatás-fejlesztés és az innovációba való befektetések arányát is növelnie kell az uniónak. Jelenleg alulfinanszírozott ez a terület, ezért fennáll a veszélye, hogy gyors cselekvés híján tartós technológiai lemaradás és a korábbi versenytársaknak való digitális kiszolgáltatottság valós veszélyt jelentene. Ez összességében vetné vissza a kontinens gazdaságának versenyképességét. Az új iparpolitika ráadásul létfontosságú az autóipari átalakulás abszolút vesztesének, Németországnak a gazdasága szempontjából is.

4. Az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése

Régi vágya az EU vállalkozásainak, valamint a termelőknek, hogy jelentősen csökkenjenek adminisztrációs, jelentéstételi kötelezettségeik. A túlzottnak tartott papírmunka minden területen megnehezíti a cégek életét, kiemelten a kisebb vállalkozásokét és a startupokét. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelten foglalkozott az egyszerűsítéssel, megfogalmazva azt a célt, hogy 

Az Európai Bizottságnak a jövőben minden előterjesztéséhez készítenie kell egy versenyképességi hatásvizsgálatot, amelyben külön fel kell mérni az adott intézkedés bürokratikus terheit is.

5. Európa védelmi képességének növelése

A pénteki csúcstalálkozón elsősorban azokról a közvetlen gazdasági lépésekről tanácskoztak az állam és kormányfők, amelyeket minél hamarabb meg kell valósítani ahhoz, hogy a gyorsuló lemaradást megfékezze az EU. Ennek ellenére a jelenlegi uniós ciklus legfontosabb prioritása a védelmi képesség növelése. A biztonságpolitikai szempontok mellett a gazdasági döntések is elengedhetetlenek, kiemelten a védelmi technológiai ipar megerősítését és az űriparban rejlő lehetőségeket.

Brüsszel feladata, hogy a lehető leghamarabb bemutassa azt a tervezetet, amely uniós szinten vázolja fel a közfinanszírozásból és a magánszektor bevonásával megvalósítható védelmi-technológiai ipari fejlesztéseket és ezek ösztönzését.

6. Az innováció ösztönzése

Vitathatatlan cél, hogy az EU visszanyerje globális vezető szerepét az innováció és a kutatás-fejlesztés területén. Ursula von der Leyen beszédében arra mutatott rá, hogy az alapkutatás területén továbbra is vezet Európa és a képzések színvonalában és a hozzáférhetőségében, vagyis a tudásban is világelső. Ez a tudás és ezek az eredmények ugyanakkor sok esetben megrekednek az alapkutatásnál és nem vezetnek kézzelfogható eredményekhez, vagyis piacvezető termékekhez és szolgáltatásokhoz. 

A bizottság elnöke kiemelte, hogy a Letta-jelentés fontos kiindulópontként szolgál ahhoz, hogy Brüsszel jövő nyárra megalkossa az unió egészére érvényes, egységes, könnyen alkalmazható szabályozói környezetet. 

Fontos cél az is, hogy az EU GDP legalább 3 százalékának megfelelő összeg álljon rendelkezésre a K+F beruházások ösztönzésére egy új, egyszerű, egységes feltételekkel hozzáférhető piaci környezetben.

7. Stratégiai energiaszuverenitás megteremtése

Sürgős feladatként rögzíti a Budapesti Nyilatkozat az energiafüggetlenség megteremtését, ráadásul a klímasemlegesség érdekében megújuló energiaforrásokból. Ahogy arra Orbán Viktor miniszterelnök a Draghi-jelentés alapján rámutatott, az egyik legnagyobb versenyhátrányt az okozza, hogy az európai ipari és más gazdasági szereplők jóval magasabb energiaárakat fizetnek, mint az amerikai versenytársaik. Ráadásul az orosz-ukrán háború miatt meghozott, energiaszektort érintő szanknciók ellenére sok uniós állam még mindig Oroszországtól függ, például az orosz LNG-től, ráadásul lényegesen drágábbak ezek a beszerzések, mint a háború előtt.

A versenyképesség legalapvetőbb szempontjaként sürgetőnek nevezte, hogy Brüsszel mielőbb javaslatot tegyen az energiaválság hosszútávú kezelésére és az áram, valamint a földgáz árának érdemi leszorítására. Kiemelten fontos kérdés az energiatermelés mellett az energiatárolás technológiai hátterének megteremtése is.

8. Körkörös, erőforrás-hatékony gazdaság kialakítása

A körforgásos gazdasági modell célja, hogy egy-egy alapanyagot, kiemelten a kritikus hozzáférhetőségű nyersanyagokat többször is fel lehessen használni. A másodlagos felhasználás nem csak hatékonyabbá és olcsóbbá teszi a működést, növelve a versenyképességet, de az EU éghajlati céljait is előmozdítja azzal, hogy ebben a fenntarthatóbb rendszerben érdemben csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége is.

9. Az EU iparágakon átívelő digitális átalakulása

A gyorsuló fejlődés és a globális technológiai átalakulás miatt a nyilatkozat arra szólítja a bizottságot, hogy már 2025 június végére tegyen átfogó javaslatot a digitális átalakulás felgyorsítására, az egységes uniós szabályozásra, amely ösztönző, valamint az adatgazdaságban rejlő lehetőségek kihasználására.

Ezzel erősödne az unió technológiai, innovációs képessége.

10. Befektetés a készségekbe

Több nyilatkozatban és a korábban megfogalmazott, régóta napirenden lévő uniós célok közé tartozik a magas színvonalú képzési rendszer kialakítása, a magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyek létrehozása és a szociális párbeszéd erősítése. E célok megvalósítása az európai munkavállalók számára a folyamatos, élethosszon át tartó tanulás lehetőségeit terjesztené ki úgy, hogy a tagállamokon átívelő képzésekhez növelné a hozzáférhetőséget, ezáltal versenyképesebbé téve a munkaerőt, jelentősen növelve a termelékenységet.

A folyamatosan versenyképesen tartott kompetenciák pedig jelentős béremelésre is ösztönöznék a vállalkozásokat.

11. Szilárd és fenntartható kereskedelempolitika

Szintén régóta napirenden lévő uniós cél a kereskedelempolitika megerősítése az ENSZ Kereskedelmi Világszervezetének szabályozását figyelembe véve. 

Ez növelné az uniós gazdaság biztonságát, a nemzetközi partneri kapcsolatok széleskörű fenntartása mellett.

12. Versenyképes és fenntartható mezőgazdaság

Noha az elmúlt hetekben is folytatódott az élénk uniós vita arról, hogyan kellene átalakítani a Közös Agrárpolitikát, a budapesti csúcs napirendjén nem szerepelt a téma. A versenyképesség szempontjából ugyanakkor kiemelten fontos, hogy az unió globális élelmezés-biztonságban betöltött vezető szerepe ne csökkenjen, ugyanakkor az uniós gazdák úgy tudják a minőségi és a mennyiségi követelményeket is teljesíteni, hogy ne károsítsák tovább a talajt és a természeti erőforrások védelme prioritást élvezzen.

A következő időszakban várhatóan egyre élénkebb vita lesz az uniós intézmények és a tagállamok között az európai mezőgazdaság jövőjéről, a támogatások mértékéről és elosztásáról, a környezeti szempontok előtérbe helyezéséről. Mindezt a vitát bonyolítja a környezetvédő szervezetek és a nagyüzemek érdekellentéte és lobbiereje, valamint a nemzetközi kereskedelemmel összefüggő kérdések és az EU bővítése, elsősorban Ukrajna óriási mezőgazdasági kapacitásai jelentette kihívások miatt.

Ezt bizonyítják az év eleji, egész unióra kiterjedő gazdatüntetések és az élelmiszer kulcsszerepe és lakossági megítélése, stratégiai jelentősége.