Rendkívüli: mutatjuk a Budapesti nyilatkozat szövegét az Új Európai Versenyképességi Egyezményről

„A Budapesti nyilatkozat az Új Európai Versenyképességi Egyezményről az Európai Unió vezetőinek közös válasza a gazdasági, geopolitikai és környezeti kihívásokra. A nyilatkozat célja az EU gazdasági versenyképességének és innovációs képességének erősítése, valamint az energiafüggetlenség és klímasemlegesség elérése 2050-re. Az EU vezetői elkötelezettek az ambiciózus intézkedések mellett, hogy biztosítsák a hosszú távú jólétet és globális befolyást” – olvasható a szövegben.

A nyilatkozat szövegét az alábbiakban változtatások nélkül közöljük:

„Budapesti nyilatkozat az Új Európai Versenyképességi Egyezményről

A spanyolországi pusztító szélsőséges időjárási eseményeket követően legmélyebb részvétünket fejezzük ki, és szolidaritást vállalunk Spanyolország népével, különösen az áldozatok családjaival és barátaival.

*

Az új geopolitikai valóságok, valamint a gazdasági és demográfiai kihívások fényében mi, az Európai Unió vezetői elkötelezettek vagyunk közös gazdasági jólétünk biztosítása, versenyképességünk növelése, az EU első klímasemleges kontinenssé válása, valamint az EU szuverenitásának, biztonságának, ellenállóképességének és globális befolyásának biztosítása mellett. A Versailles-ban megkezdett, majd Granadában, Brüsszelben és a Stratégiai Napirend keretében tovább folytatott munka alapján az Uniót versenyképesebbé, termelékenyebbé, innovatívabbá és fenntarthatóbbá tesszük, építve a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra, valamint a konvergencia és az esélyegyenlőség biztosítására mind az Unión belül, mind globálisan.

Üdvözöljük Enrico Letta „Sokkal több, mint egy piac” és Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentéseit, amelyek meghatározzák a kritikus kihívásokat és jövőorientált ajánlásokat tesznek. Ezek szilárd alapot nyújtanak, amelyre ambiciózusan építjük további munkánkat. Megfogadjuk az ébresztőüzenetüket. Elengedhetetlen, hogy sürgősen megszüntessük az innovációs és termelékenységi rést, mind globális versenytársainkkal szemben, mind az EU-n belül. Egységben és szolidaritásban fogunk dolgozni minden EU-s polgár, vállalkozás és tagállam érdekében.

*

A versenyképesség növelése érdekében minden eszközt és politikát átfogó és koherens módon kell felhasználni mind uniós, mind tagállami szinten. A megszokott működés már nem opció. Ma hangsúlyozzuk a sürgető szükségét a határozott fellépésnek ezen kihívások megoldására, és felszólítunk az alábbi versenyképességi tényezők melletti elkötelezett és közös erőfeszítésekre, az április 2024-i Európai Tanács következtetéseire építve:

1. Erőfeszítéseink fokozása az Egységes Piac teljes körű működésének biztosítására, és annak teljes potenciáljának kihasználására, mint az innováció, a beruházások, a konvergencia, a növekedés, a kapcsolódás és a gazdasági ellenállóképesség kulcsfontosságú hajtóereje. Ennek érdekében felkérjük a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig mutasson be egy új és átfogó, horizontális stratégiát az egységes piac elmélyítésére, beleértve egy ütemtervet világos határidőkkel és mérföldkövekkel.

2. Határozott lépések megtétele egy Megtakarítási és Beruházási Unió létrehozása érdekében 2026-ra, és sürgető előrelépések a Tőkepiaci Unióval kapcsolatban. Ez valóban integrált európai tőkepiacokat fog létrehozni, amelyek minden polgár és vállalkozás számára elérhetők, különösen a KKV-k és az induló vállalkozások számára. Ez lehetővé teszi innovatív vállalataink méretnövelését. Továbbá, a nagyobb tőkebefektetések hozzájárulnának az EU-ban a kritikus technológiák versenyképességének biztosításához. További előrelépésekre van szükség a bankunió befejezéséhez is.

3. Ipari megújulásunk és dekarbonizációnk biztosítása, valamint az EU ipari és technológiai nagyhatalomként való megmaradása érdekében. E célból

Felszólítjuk a Bizottságot, hogy prioritásként mutasson be egy átfogó iparstratégiát a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében.

4. Egy egyszerűsítési forradalom elindítása, amely biztosítja a világos, egyszerű és intelligens szabályozási keretet a vállalkozások számára, és drasztikusan csökkenti az adminisztratív, szabályozási és jelentéstételi terheket, különösen a KKV-k esetében.

Kulcsfontosságú célkitűzés, hogy a Bizottság késlekedés nélkül tegyen konkrét javaslatokat a jelentéstételi követelmények legalább 25%-os csökkentésére 2025 első felében, és javaslataiban vegye figyelembe a bürokrácia és versenyképességi hatáselemzéseket.

5. Védelmi készenlétünk és képességeink növelése, különösen a védelmi technológiai és ipari bázisunk megerősítésével. E tekintetben a Főképviselő és a Bizottság késlekedés nélkül bemutatja a köz- és magánfinanszírozásra vonatkozó kidolgozott lehetőségeket. Ki fogjuk használni az űriparban rejlő potenciált is.

6. Európa globális élvonalba helyezése a kutatás és innováció terén, különösen a disruptív technológiákban, és a 3%-os GDP R&D-költségvetési célkitűzés teljesítése 2030-ra. Készek vagyunk Enrico Letta „ötödik szabadság” javaslatán dolgozni, amely a kutatás, innováció és oktatás előmozdítását célozza az Egységes Piacon.

7. A stratégiai energiafüggetlenség és a klímasemlegesség kettős célkitűzésének elérése 2050-re. Ennek érdekében 

Sürgős intézkedéseket fogunk hozni az Európában tapasztalható magas és ingadozó villamosenergia-árak, valamint azok okainak kezelésére.

8. Körforgásosabb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság építése, valamint egy integrált másodlagos anyagpiac fejlesztése, különösen a kritikus nyersanyagok esetében. Ennek érdekében felkérjük a Bizottságot, hogy mutassa be a Körforgásos Gazdasági Törvényt.

9. Az EU technológiai képességeinek erősítése, az iparágak közötti digitális átállás felgyorsítása, a digitális gazdaság kínálta lehetőségek kiaknázása a magánélet és a biztonság biztosítása mellett, valamint az innovatív technológiák fejlesztésének elősegítése. Felkérjük a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig tegyen javaslatokat ezen a téren.

10. Európa tehetségének kiaknázása és a készségekbe való befektetés a minőségi munkahelyek előmozdítása érdekében az Unió egész területén.

11. Ambiciózus, erőteljes, nyitott és fenntartható kereskedelempolitika folytatása, amelynek középpontjában a WTO áll, és amely védi és előmozdítja az EU érdekeit, gazdasági diverzifikációját és ellenállóképességét. Gazdasági biztonságunkat növelni fogjuk, miközben megőrizzük a nyitott gazdaságot és nemzetközi partnerségeket építünk.

12. Versenyképes, fenntartható és ellenálló mezőgazdasági ágazat biztosítása, amely stabil és kiszámítható keretet nyújt a gazdák számára, erősíti helyzetüket az élelmiszer-ellátási láncban, és biztosítja a tisztességes versenyt globálisan és a belső piacon.

A jövőbe mutató finanszírozás

A versenyképességi kihívások jelentős beruházást igényelnek, mind a köz- és magánfinanszírozás mozgósításával. Elkötelezettek vagyunk minden eszköz és eszköztár feltérképezése és kihasználása mellett, hogy elérjük céljainkat: a Többéves Pénzügyi Keret, mint az alapvető eszköz stratégiai prioritásaink megvalósítására; a Tőkepiaci Unió, a magánfinanszírozás mozgósítása érdekében; és az Európai Beruházási Bank fokozottabb bevonása. Új eszközök kidolgozását is meg fogjuk vizsgálni. Folytatni fogjuk az új saját források bevezetésének előkészítését.

Felszólítjuk az összes uniós intézményt, tagállamot és érintett felet, hogy sürgősen hajtsák végre és valósítsák meg ezt az Új Európai Versenyképességi Egyezményt. Továbbra is stratégiai iránymutatást fogunk nyújtani, és az elkövetkező évben rendszeresen felülvizsgáljuk az előrehaladást.”

Nyitókép: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda