A baloldal kitalációnak nevezi, mégis minden jel arra mutat, hogy a tiszás megszorítócsomag nagyon is valós. A kisállatadó Európa-szerte bevett gyakorlat.
Az elmúlt napokban nagy port kavart a Tisza Párthoz köthető, klasszikus baloldali megszorításokat tartalmazó tervezet. Ezek közül gazdasági intézkedések közül az egyik leginkább meghökkentő a kutya- és macskaadó ötlete volt, amely pillanatok alatt végigsöpört a magyar közéletben.
Noha a javaslatok részletesek és bárki számára elérhetők, a kormánnyal szemben kritikus politikai oldal – és a hozzá kötődő média jelentős része – továbbra is azt a minden bizonyítékot nélkülöző állítást ismételgeti, hogy a Tisza Párt megszorítócsomagja csupán politikai fantázia, egyenesen a „fideszes boszorkánykonyha” terméke.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a Tisza Párt 600 oldalas, 1300 milliárdos megszorítócsomagja mindenki számára elérhető, a baloldali média továbbra is hallgat, vagy kétségbe vonja a dokumentum hitelességét.
Ezt a meggyőződést láthatóan az sem rendíti meg, hogy egyre több jel utal arra, kik dolgozhattak a tervezeten, vagy hogy tiszás politikusok és szakértők korábban maguk ismerték el: készülnek a kormányprogramok, ám azok részleteit nem hozhatják nyilvánosságra.
A legnagyobb ellenállást kétségkívül a kutya- és macskaadó váltotta ki, sokak szerint már csak azért is, mert a macskák esetében nem létezik országos nyilvántartás.
Csakhogy a dokumentum szerint éppen ez lenne a rendszer alapja: egy mikrocsipre épülő adatbázis, amelyet a NÉBIH kezelne, és amelyhez az állatorvosok, tenyésztők, menhelyek és szakmai szervezetek valós idejű adatszolgáltatással kapcsolódnának.
Aki még ezek után is kételkedik abban, hogy valódi szakpolitikai koncepcióról van szó, annak érdemes egy másik összevetést is figyelembe vennie: a kutyaadó Európa számos országában régóta működő gyakorlat – írja a Világgazdaság.
Az adó a magyar lakosság számára talán újdonságként hat, de több nyugat-európai államban évtizedek óta bevett adózási forma – ezt egyébként maga a Tisza-terv is külön fejezetben mutatja be.
Németországban a Hundesteuer intézménye önkormányzati hatáskörben működik, és évi 90–150 euró körüli tételt jelent, nagyvárosokban a második kutya után akár 500 eurót is elkérnek. Ausztriában 35–100 euró között mozog az éves adó, Svájcban az AMICUS-rendszerre épülő nyilvántartás teszi szigorúvá a kutyatartást és az adófizetést, Hollandiában több városban szintén alkalmazzák. A brit és skandináv gyakorlat inkább a kötelező nyilvántartásra és ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt, de a logika ugyanaz.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
***
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Botka László, Márki-Zay Péter, valamint Nemény András is felszólította a miniszterelnököt.
Győri Enikő szerint nem kapunk semmit sem ingyen.
Kettős küldetés áll előttünk, amely megfeszített munkát követel a következő időszakban.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei május 28-án.
Brüsszel igyekszik elkerülni annak látszatát, hogy „eddig kizárólag politikai okokból tartotta volna vissza a pénzeket”.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
