A baloldal kitalációnak nevezi, mégis minden jel arra mutat, hogy a tiszás megszorítócsomag nagyon is valós. A kisállatadó Európa-szerte bevett gyakorlat.
Az elmúlt napokban nagy port kavart a Tisza Párthoz köthető, klasszikus baloldali megszorításokat tartalmazó tervezet. Ezek közül gazdasági intézkedések közül az egyik leginkább meghökkentő a kutya- és macskaadó ötlete volt, amely pillanatok alatt végigsöpört a magyar közéletben.
Noha a javaslatok részletesek és bárki számára elérhetők, a kormánnyal szemben kritikus politikai oldal – és a hozzá kötődő média jelentős része – továbbra is azt a minden bizonyítékot nélkülöző állítást ismételgeti, hogy a Tisza Párt megszorítócsomagja csupán politikai fantázia, egyenesen a „fideszes boszorkánykonyha” terméke.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a Tisza Párt 600 oldalas, 1300 milliárdos megszorítócsomagja mindenki számára elérhető, a baloldali média továbbra is hallgat, vagy kétségbe vonja a dokumentum hitelességét.
Ezt a meggyőződést láthatóan az sem rendíti meg, hogy egyre több jel utal arra, kik dolgozhattak a tervezeten, vagy hogy tiszás politikusok és szakértők korábban maguk ismerték el: készülnek a kormányprogramok, ám azok részleteit nem hozhatják nyilvánosságra.
A legnagyobb ellenállást kétségkívül a kutya- és macskaadó váltotta ki, sokak szerint már csak azért is, mert a macskák esetében nem létezik országos nyilvántartás.
Csakhogy a dokumentum szerint éppen ez lenne a rendszer alapja: egy mikrocsipre épülő adatbázis, amelyet a NÉBIH kezelne, és amelyhez az állatorvosok, tenyésztők, menhelyek és szakmai szervezetek valós idejű adatszolgáltatással kapcsolódnának.
Aki még ezek után is kételkedik abban, hogy valódi szakpolitikai koncepcióról van szó, annak érdemes egy másik összevetést is figyelembe vennie: a kutyaadó Európa számos országában régóta működő gyakorlat – írja a Világgazdaság.
Az adó a magyar lakosság számára talán újdonságként hat, de több nyugat-európai államban évtizedek óta bevett adózási forma – ezt egyébként maga a Tisza-terv is külön fejezetben mutatja be.
Németországban a Hundesteuer intézménye önkormányzati hatáskörben működik, és évi 90–150 euró körüli tételt jelent, nagyvárosokban a második kutya után akár 500 eurót is elkérnek. Ausztriában 35–100 euró között mozog az éves adó, Svájcban az AMICUS-rendszerre épülő nyilvántartás teszi szigorúvá a kutyatartást és az adófizetést, Hollandiában több városban szintén alkalmazzák. A brit és skandináv gyakorlat inkább a kötelező nyilvántartásra és ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt, de a logika ugyanaz.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
***
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Egyre hangosabban üvöltenek, egyre elvakultabban hiszik el az egyre hajmeresztőbb idiotizmusokat és hergeléseket, amit a szektavezér produkál nekik.
Ukrajnában azért imádkoznak, hogy a Tisza nyerje a választásokat Magyarországon, és minden eszközt bevetnek, hogy ez így is legyen.
„Karácsony közeledtével könnyű azt hinni, hogy egy kölyökkutya vagy kiscica a tökéletes meglepetés, de aztán jön a valóság” – fogalmazott Ovádi Péter.
A „szeretetország” vezérei különleges hadműveletet terveztek a szeretet ünnepére.
A Tisza elnökének terve egy pontban félresiklott.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
