Baljós jövőképet vázolt fel a magyar miniszter: Ha minden így megy tovább, szomorú jövő vár az emberiségre

„Vagy kirobban a harmadik világháború, vagy ismét blokkokra szakad a világ” – közölte Szijjártó Péter.

„Ezt nem fogjuk megtenni, és erre jó okunk van” – szögezte le Olaf Scholz.
Nyitókép: Ukrainian Presidency / Handout / ANADOLU / Anadolu via AFP
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van”
– tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik.
Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben. Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez
az eszkaláció nagy kockázatával járna”.
A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Vagy kirobban a harmadik világháború, vagy ismét blokkokra szakad a világ” – közölte Szijjártó Péter.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A Meduza beszámolója szerint az orosz katonai vezetés azt állítja, az ukrán csapatok 444 alkalommal nyitottak tüzet az orosz állásokra, valamint 900 dróntámadást hajtottak végre.
Az ausztrál vezetés felszólította Moszkvát, engedjék szabadon a férfit, ennek azonban nem tettek eleget, sőt.
Miközben Zelenszkij szerint Kína fegyverekkel és lőporral támogatja Oroszországot, Moszkva ideiglenesen visszaállítja Volgográd és Szentpétervár szovjet kori neveit a Győzelem Napja alkalmából.