Baljós jövőképet vázolt fel a magyar miniszter: Ha minden így megy tovább, szomorú jövő vár az emberiségre
„Vagy kirobban a harmadik világháború, vagy ismét blokkokra szakad a világ” – közölte Szijjártó Péter.
„Ezt nem fogjuk megtenni, és erre jó okunk van” – szögezte le Olaf Scholz.
Nyitókép: Ukrainian Presidency / Handout / ANADOLU / Anadolu via AFP
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van”
– tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik.
Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben. Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez
az eszkaláció nagy kockázatával járna”.
A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Vagy kirobban a harmadik világháború, vagy ismét blokkokra szakad a világ” – közölte Szijjártó Péter.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Andrzej Duda kiemelte, hogy „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy Lengyelország már nem orosz befolyási övezet”.
Amennyiben Trump megvonja az amerikai katonai támogatást, akkor a háborúban álló ország megteszi a szükséges lépéseket.
„Európának tartania kell magát korábbi ígéretéhez: támogatnia kell Ukrajna háborús védekezését” – mondta az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.