A Máltai Lovagrend után az Opus Deit is megreformálja Ferenc pápa. A szervezet vezetője 2023-ra hívott össze kongresszust.
Különleges általános gyűlést hívott össze 2023 első felére október 5-i levelében az Opus Dei prelátusa, Fernando Ocáriz– írja a CNA. A gyűlés célja, hogy a lelkiségi mozgalom átalakítsa magát a Ferenc pápa nyáron közzétett motu propriója, az Ad charisma tuendum reformterve szerint. Ferenc pápa ezzel a lépésével ugyanis módosította az Opus Dei alkotmányát, amit még II. János Pál pápa 1982-es, Út sit című bullája határozott meg.
A Ferenc pápa útmutatása szerinti módosítások egybeesnek az Opus Dei alapítója, a spanyol pap, Josemaría Escrivá szentté avatásának huszadik évfordulójával.
II. János Pál az Opus Dei élére püspököt nevezett ki, és személyi prelatúraként határozta meg formáját. Most Ferenc pápa „lefokozta” a mozgalom első emberét, aki ezentúl nem lesz püspök, és ennek megfelelően a Püspöki Kongregációtól a Papi Kongregációhoz helyezte át a szervezet felügyeletét.
Az Opus Dei („Isten műve”) katolikus lelkiségi mozgalmat Josemaría Escrivá de Balaguer spanyol pap alapította Madridban, 1928-ban. A szervezetet az egyház 1951-ben ismerte el, s 1982 óta személyi prelatúraként működik, központja Rómában található. A szervezet fő célja tagjai hitének és vallásgyakorlásának erősítése saját hivatásbeli munkával, a családban és a társadalomban végzett szerepvállalással. II. János Pál pápa 1992-ben boldoggá avatta az alapítót, akit 2002-ben szentté avattak. Az Opus Deinek 2018-ban több mint 95 ezer tagja volt, ebből több mint kétezer volt pap, a többiek világiak. A világiak 70 százaléka családos, 30 százaléka cölebsz életet él, utóbbiak az Opus Dei központokban élnek. Az Opus Dei vezetője 2017 óta a spanyol teológus Fernando Ocáriz Braña, aki 1986 óta egyben a Hittani Kongregáció tanácsadója is.
Kép: Wikipédia.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Keresztény politikai megfontolások 25 pontban hatalomról, korrupcióról, háborúról, közbeszédről, egyenlőtlenségről és sok minden másról. Szilvay Gergely írása.
Egyetemes irányelvek a magyarországi politikai választásokon részt vevő keresztény hívőknek.
Régóta tolódik balra a Református Egyházak Világszövetségre, amelyből a legutóbbi nyilatkozata nyomán kilépni szándékozik a magyar református egyház. A Mandiner az előzményeknek ment utána, hogy megtudja, mi az oka a feszültségnek, illetve megkérdeztük, milyen alternatívák állnak a magyar reformátusok előtt.
A lapszám ezúttal is olyasfajta „ökologikus szemléletet” közvetít, amely nem modern ideológiákból táplálkozik, hanem a hagyományos tudás- és életformák elválaszthatatlan része.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
