Az ateisták profilképei helyett Európa valódi őrzőinek tetteire van szükség
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
A Máltai Lovagrend után az Opus Deit is megreformálja Ferenc pápa. A szervezet vezetője 2023-ra hívott össze kongresszust.
Különleges általános gyűlést hívott össze 2023 első felére október 5-i levelében az Opus Dei prelátusa, Fernando Ocáriz– írja a CNA. A gyűlés célja, hogy a lelkiségi mozgalom átalakítsa magát a Ferenc pápa nyáron közzétett motu propriója, az Ad charisma tuendum reformterve szerint. Ferenc pápa ezzel a lépésével ugyanis módosította az Opus Dei alkotmányát, amit még II. János Pál pápa 1982-es, Út sit című bullája határozott meg.
A Ferenc pápa útmutatása szerinti módosítások egybeesnek az Opus Dei alapítója, a spanyol pap, Josemaría Escrivá szentté avatásának huszadik évfordulójával.
II. János Pál az Opus Dei élére püspököt nevezett ki, és személyi prelatúraként határozta meg formáját. Most Ferenc pápa „lefokozta” a mozgalom első emberét, aki ezentúl nem lesz püspök, és ennek megfelelően a Püspöki Kongregációtól a Papi Kongregációhoz helyezte át a szervezet felügyeletét.
Az Opus Dei („Isten műve”) katolikus lelkiségi mozgalmat Josemaría Escrivá de Balaguer spanyol pap alapította Madridban, 1928-ban. A szervezetet az egyház 1951-ben ismerte el, s 1982 óta személyi prelatúraként működik, központja Rómában található. A szervezet fő célja tagjai hitének és vallásgyakorlásának erősítése saját hivatásbeli munkával, a családban és a társadalomban végzett szerepvállalással. II. János Pál pápa 1992-ben boldoggá avatta az alapítót, akit 2002-ben szentté avattak. Az Opus Deinek 2018-ban több mint 95 ezer tagja volt, ebből több mint kétezer volt pap, a többiek világiak. A világiak 70 százaléka családos, 30 százaléka cölebsz életet él, utóbbiak az Opus Dei központokban élnek. Az Opus Dei vezetője 2017 óta a spanyol teológus Fernando Ocáriz Braña, aki 1986 óta egyben a Hittani Kongregáció tanácsadója is.
Kép: Wikipédia.