Sorra bontanak templomokat szerte Nyugaton

2022. szeptember 09. 18:01

A helyi közösség tiltakozása ellenére megkezdték Philadelphiában annak a 19. századi templomnak a bontását, amelyet lengyel bevándorlók adományaiból építettek. Az eset nem egyedi sem az Egyesült Államokban, sem pedig a nyugati világban. Templombezárások, -átalakítások és -bontások szegélyezik a tanítástól távol kerülő keresztény közösségek útját. Körképünk!

Philadelphiában augusztus végén megkezdték annak 19. században épült templomnak a lebontását, amit hajdan lengyel bevándorlók támogatásából építettek. Bár Istennek ez a háza 2014 óta rossz állapota miatt zárva van, ez önmagában nehezen indokolná a teljes bontást.

A helyiek, akik éveken át próbálták megmenteni a történelmi épületet, azzal érvelnek, hogy a homlokzat omlását megelőző és az épület biztonságos használatához szükséges felújítási munkákat 700 ezer dollárból el lehetne végezni, ami közösségi gyűjtéssel, helyi erőfeszítések és az egyház hozzájárulásának összehangolásával könnyen előteremthető összeg egy ekkora városban.

Mire volna nagyobb szükség?

Az 1882-ben épült, kéttornyú, impozáns Szent Lőrinc-templom kiemelkedő építészeti emlék,

a város történelmi és művészeti értékeit bemutató kötetek állandó szereplője.

Ennek ellenére a bontást engedélyező helyi bizottság csupán arra kötelezte az ingatlanfejlesztőt, hogy az épület homlokzatát őrizze meg, vagy építse újra – utóbbi értéke erősen kétséges. A templom helyére egyébként nyolcemeletes lakóházat terveznek, amely jelentős haszonnal kecsegtet, ám mint cseppben a tenger mutatja meg az elmúlt évtizedek nyugati templombezárási hullámának alapvető kórtünetét: a szakrális, ám pénzben nem kifejezhető értékek helyett sok esetben a dollár- és eurómilliók határozzák meg szent helyek sorsát.

Pedig a szakralitás újrafelfedezésére Philadelphiának is égető szüksége van.

Tavaly ősszel a Mandineren is sokezren látták azt a közel húszperces videót, amely az amerikai nagyváros utcáin cirkáló autó ablakán keresztül rögzített képsorokat mutatja be. A felvételeken számos ember áll valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt, szinte élőhalottként tántorgó vagy magatehetetlenül elfekvő figurákat, életüket az utcán, sátrakban tengető fiatal drogosokat és hajléktalanokat láthatunk. Idén júniusban pedig arról adtunk hírt, hogy egyetlen péntek éjjel során kilenc lövöldözést jelentettek a város különböző pontjairól.

Furcsa fejlemények Nyugaton

2018-ban óriási médiafigyelmet kapott a németországi Immerath Szent Lambertus templomának lerombolása. A műemléki védettséggel rendelkező, gigantikus templomot azért tették a földdel egyenlővé, mert az akkori „zöldpolitikai” irányvonal útjában állt: a sorra bezárt atomerőművek helyett a német gazdaságnak égető szüksége volt az összehasonlíthatatlanul szennyezőbb, de a föld mélyén megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló barnakőszénre, amelyet sürgősen ki kellett termelni.

A bontást látványos videó is megörökítette.

A bányászat térhódításának egyébként ebben az esetben nem csak a templom, hanem a teljes település áldozatául esett, Immerath az utolsó lakóházig eltűnt. Voltak települések, amelyek szerencsésebbek voltak és „csak” templomaikat, temetőiket vesztették el.

A megdöbbentő immerathi eset annyiban kivételes, hogy ez esetben az energiapolitika következményéről beszélünk, abban azonban nem, hogy

Nyugat-Európában egyre gyakoribbá válik a templomok bezárása, majd lebontása,

netán új, az előzőtől meglehetősen idegen funkció szerinti átalakítása.

Az ideológiává vált szekularizmus nyugati terjedésének hatására kiürülő templomok sorsát sokan fájó szívvel követik, ám tenni értük már nem igazán tudnak.

A szekularizmus mintaállama

Jellemző példája volt ennek a folyamatnak, amikor 2014-ben a franciaországi Abbeville város neogótikus Saint-Jacques-templomát rombolták le, mert már „nem volt rá szükség”. Az országban egyébként is számos templom helyzete nehéz: a szekuláris állam csak a turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű katedrálisokat tulajdonolja (és segíti állagmegóvásukat), az 1905 előtt épült templomok azonban a helyi önkormányzatok támogatására szorulnak, márpedig az idősödő épületek romló állagának helyreállítására a kisebb (vagy éppen az egyházi értékekre kevésbé érzékeny, liberális) önkormányzatok számára nehezen kigazdálkodható.

Ennek hatására

egyre több helyen döntenek úgy, hogy először bezárják, majd értékesítik a szakrális épületeket,

melyek sorsáról (bontás, vagy funkcióátalakítás) a vevő dönt. Édouard de Lamaze, a Vallási Nemzeti Örökség Figyelőintézete elnöke ezzel kapcsolatban a Le Figaro című lapnak korábban úgy nyilatkozott, 2030-ra az egyházi vagyon 5-10 százalékát adhatják el így, rombolhatják le vagy hagyhatják magára végleg. Arra pedig már korábban is rámutattunk, milyen brutális atrocitásoknak vannak kitéve a szent helyek (többek között) Franciaországban is.

A jelenség nem ismeretlen Belgiumban és Hollandiában sem. Számos templomban ma jobb esetben kulturális központok működnek, könyvtár, színház, közösségi tér formájában, más esetekben azonban

éttermeket, apartmanházakat, szállodát, vagy éppen edzőtermet, extrémsport-pályákat alakítottak ki

a nemesebb sorsra érdemes falak között – már ahol legalább a falak megmaradtak. Egy holland lap felmérése szerint az 1800 és 1970 között emelt templomok közül mára minden negyedik új célt szolgál.

A tengeren túlon is

Noha az óceán túlpartjáról ritkábban jutnak el hozzánk ilyen hírek, a helyzet – mint Philadelphia esetében láttuk – ott sem rózsás. Számos egyházmegye megújult hitélettel és lendülettel végzi szolgálatát, ezekben nem is jellemző, hogy üresen maradnának a templomok. Más területeken azonban ugyanúgy jelen van a probléma, mint Nyugat-Európában. Az USA egyes tagállamaiban a híveknek ráadásul azzal is szembe kell nézniük, hogy templomukban vagy annak közvetlen környékén sincsenek biztonságban.

Idén májusban a Los Angeleshez közeli Laguna Woods egyik templománál nyitott tüzet a hívekre magányos elkövető: ámokfutása során egy ember meghalt, öt pedig sérüléseket szenvedett.

Kanadában tavaly májusban vált „divattá” katolikus templomok felgyújtása,

amikor heteken belül számos templom kapott lángra. De mindkét országban rendszeresen előfordul az is, hogy még a telepesek idejében emelt imaházakat és templomokat bontanak le – olyanokat is, amelyekben még van hitéleti tevékenység…

Kapcsolódó

Egyetlen év alatt 4000 templomot ért atrocitás az Egyesült Királyságban, Franciaország lépéseket tesz a vandalizmus visszaszorításáért
Négy év leforgása alatt 30 ezernél is több bűncselekmény érte a szakrális helyeket a szigetországban egy angliai szervezet összegző jelentése szerint. Eközben Franciaországban olyan szintre emelkedtek a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények, hogy az állam lépni kényszerült. Bővebben...

Négy év leforgása alatt 30 ezernél is több bűncselekmény érte a szakrális helyeket a szigetországban egy angliai szervezet összegző jelentése szerint. Eközben Franciaországban olyan szintre emelkedtek a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények, hogy az állam lépni kényszerült.

Kiemelt képünkön a philadelphiai Szent Lőrinc templom főhajója és szentélye (Forrás: Facebook)

Drámaian kevés gyermek született Németországban tavaly

Külföld

Utoljára 10 éve volt ilyen alacsony a kisbabák száma.

Borhiány fenyeget minket?

Makronóm

Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.

Francia elnök: szárazföldi csapatokat kell küldeniük az európaiaknak az ukrán háborús zónába

Külföld

Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.

Korlátozná a nemzetállamok vétójogait a német külügyminiszter

Külföld

Annalena Baerbockot az sem zavarná, ha emiatt egyes tagállamok véleményét egyszerűen leszavaznák egyes kérdésekben.

Félelem és reszketés Németországban: minden ötödik ember napi szinten szorong a klímaválság miatt

Külföld

Aggódnak, de nagyon.

Orbán elvetette a magvakat, de ez nem elég – Tom Van Grieken a Mandinernek

Külföld

Elegük van a nyitott határokból és a korlátlan bevándorlásból, de most kell nagyon észnél lenni, hogy közel a jobboldali áttörés – mondta lapunknak az egyre népszerűbb Flamand Érdek párt vezetője.

Szalai Zoltán: Lengyelország jobb miniszterelnököt érdemelne!

Külföld

A Mandiner lapigazgatója szerint alaptalanul nevezte oroszpártinak lapunkat Donald Tusk.

A ma 125 éves Fradi első góljának szerzője Teller Ede üldözött családján segített a II. világháború alatt

Sport

Borbás Gáspár szerezte a Fradi és a magyar-válogatott első gólját, és ő volt hazánkban az első doktor labdarúgó. Dédunokája, Borbás Barna írt róla könyvet, s most mesélt lapunknak.

Összesen 108 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

Europai.

2022. szeptember 10. 21:03

A migránsok elszaporodásának egyik hátránya a vallások közötti ellentét. A kersztény templomok helyén, mecsetek épűlnek. Európa nagyot hibázik.

Válasz erre

benedek77

2022. szeptember 10. 06:47

Hol vannak a hívek? Gyanítom sehol. Akkor meg maximum azért érdemes fentartani a templomot mert mégiscsak műemlék, az adott helytörténelmének része. A kereszténységnek leáldozott, nem tényező.

Válasz erre

Rocktoberi

2022. szeptember 10. 00:30

Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülőjé szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! 1925

Válasz erre

Nyugati Ádám

2022. szeptember 09. 22:33

Az a társadalom amelyik csak az emberit azaz a gyarlóságot óhajtja, de az ember felettiben nem hisz. az képtelen lesz nem kifizetődő áldozatot hozni bármilyen közösségi ügyben. Az alázat a kulcsszó. A világot nem az ember teremtette, de nem is magától teremtődött, mert az ősrobbanásnak is kellett egy lökés, valami legalább olyan, mint a teljes csöndben, a karmester szinte hallhatatlan szemmozdulatát követően megszólaló zene első alig hallható levegővétele. Ezt lehet teremtésnek, kezdetnek, születésnek nevezni, de leginkább az alkotás szó fejezi ki a tudattal rendelkező ember létrejöttét. A paradicsomi állapot az ember előtti állapot. A várakozás, a tervezés és az alkotás állapota. Az ember kikísérletezésének állapota. Ez a kísérletezési állapot akkor szűnik meg, amikor az ember ráébred a saját létezésére és először fogalmazódik meg benne, hogy ő képes egy kicsit másmilyen lenni, mint a szülei. Attól kezdve az Isten csak ellenőriz és próbálja megakadályozni azt, hogy az ember ne forduljon önmagával és embertársaival szembe és cselekedeteit tervezze meg, cselekedetinek eredményét pedig ellenőrizze és minősítse. A templom a visszatekintés és jövőbe látás színtere, az a tér, amelyben a múltunk a visszatekintéssel és a jövőnk az előrelátással meghosszabbítja a számunkra kiszabott időt. Kiemel bennünket a mindennapokból, ráébreszt a valódi lehetőségeinkre és a korlátainkra. A templom megnyugtat és ráébreszt arra, hogy ha kéréseink méltányosak akkor teljesülnek azaz megadatnak, ha méltánytalanok vagy bűnösek, akkor büntetés is, így vagy úgy, de kiméretik. Ha egy templomot, mint megszentelt helyet nemtelen, vagy csak közömbös célokra használnak, akkor a lelkiséget kiüresítjük, a teremtettség átélésének és felelősségének átérzését elveszítjük. Ezzel emberségünknek egy nagyon fontos részét veszítjük el. Egy templom megszüntetése után település lakosainak többsége két nemzedék alatt lelkileg kiüresedett fogyasztó automatává züllik.

Válasz erre

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!