Kiderült, mi vár a kormányváltás után a Magyarországon élő ukránokra

Több fontos területen lehet komoly változás.

A volt államtitkár szerint az Igazságügyi Minisztériumban senki sem lobbizott K. Endre ügyében.

Ha volt is lobbi K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, az nem az Igazságügyi Minisztériumban volt, a kegyelmi főosztály eredetileg nem véletlenül nem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének előterjesztését – fogalmazott Répássy Róbert miután Magyar Péter a kegyelmi ügyet érintően kedden reggel nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztériumban lévő akta tartalmát.
A kegyelmi főosztályért felelős egykori államtitkár a Telexnek úgy fogalmazott, általánosságban elmondható, hogy a minisztérium kegyelmi főosztálya tipikusan csak súlyos, gyógyíthatatlan vagy végstádiumú betegség esetében javasolja a kegyelmi kérvény előterjesztését. „Amikor a kegyelmi főosztály megvizsgálja a kegyelmi kérelmet, azt vizsgálja, hogy a kérvénynek van-e olyan hivatkozása, amely súlyos betegségre utal. Az soha nem vezet kegyelmi döntésre, hogy valaki vitatja a bíróság döntését” – hangsúlyozta Répássy. Bár személyiségi jogi okok miatt K. Endre kérelmét és a kérelmezőre vonatkozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosságra hozni, Répássy annyit elmondott,

K. Endre kegyelmi kérvényét a felesége nyújtotta be, aki személyi körülményekkel magyarázta a kérelmet, valamint azzal, hogy K. Endre ártatlannak vallotta magát.
Répássy szerint egyik indok sem felelt meg azoknak a kritériumoknak, amiket egyébként hivatalba lépése után Sulyok Tamás elnöki határozatban is leírt. Ez az elnöki határozat a kegyelemgyakorlás feltételeiről szól, leírja, hogy milyen esetekben lehet indokolt az elnöki kegyelem. K. Endre esete ebbe egyáltalán nem tartozott bele, mondta Répássy.

Arra a kérdésre, hogy Varga Judit ennek ellenére végül miért ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését, Répássy azt mondta,
általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter.
Répássy elmondása szerint például azt is tudták előre, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügyben is több embernek fog kegyelmet adni, mint amennyit a miniszter javasolt, de ebben a tekintetben is az volt a megállapodás, hogy nem vitatják az államfő döntését.
Répássy a Telex kérdésére azt is mondta,
a köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit,
K. Endre esetében sem tett így, ezért az egykori államtitkár szerint írásos indoklás nincs a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem.
A Telex kitért arra is, hogy Répássy Róbert az igazságügyi tárcán belül a kegyelmi főosztályért felelős államtitkárként a kegyelmi botrány kirobbanása után, 2024. február 5-én feljegyzést írt az ügy részleteiről az új igazságügyi miniszternek, Tuzson Bencének. Ebben Répássy utal arra, hogy
Novák Katalin hivatala kérte, hogy a kegyelmi döntés a pápalátogatásig szülessen meg, ezért sürgette Varga Juditot, hogy mielőbb terjessze fel hozzá mint elnökhöz a kérvényt.
Az iratban szerepel az is, hogy 2023. április 19-én Varga Judit felterjesztette ugyan a kérelmet, de nem javasolta a kegyelem megadását. Novák Katalin azonban április 27-én megadta a kegyelmet K. Endrének. Répássy a feljegyzésben arról is ír, a döntés meghozására „az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor.”
Répássy Róbert a 444-nek is nyilatkozott, nekik többek közt azt mondta,
Ha megfoghattuk volna az iratcsomót és kicsit több idő lett volna a mérlegelésre, akkor esetleg rábeszélhettem volna az igazságügyi minisztert, hogy ne ellenjegyezze.
Megismételte, hogy nem került a kezébe a visszaérkezett irat, és hogy nem biztos benne, hogy változtattak volna a kialakult gyakorlaton. Szerinte ez a köztársasági elnök felelőssége volt, ő hozta meg a döntést a miniszteri javaslat ellenére. „Mindent tudott a köztársasági elnök, de nyilván más szempontok jöttek szóba.” Erről nem jogosult nyilatkozni, és eleve csak töredékes információi vannak, mondta. Jelezte, abban viszont biztos, hogy írásbeli indoklást nem fognak találni, ilyen kötelezettsége ugyanis nincs az elnöknek.
Nyitókép: Kovács Attila / MTI