Három szó – így reagált Orbán Viktor a magyar válogatott sikerére!
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Négy év leforgása alatt 30 ezernél is több bűncselekmény érte a szakrális helyeket a szigetországban egy angliai szervezet összegző jelentése szerint. Eközben Franciaországban olyan szintre emelkedtek a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények, hogy az állam lépni kényszerült. Összefoglalónk.
Egyetlen év leforgása alatt több mint 4100 bűncselekmény történt templomokkal szemben az Egyesült Királyság területén – számolt be a Countryside Alliance nevű szervezet nyomán az Observatory. A bécsi székhelyű, európai keresztényellenes cselekedeteket monitorozó intézet (teljes nevén: Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe; OIDIAC) friss jelentésében hangsúlyozza: a magas szám azzal együtt még megdöbbentőbb, hogy a koronavírus-járványt a vizsgált időszakban lezárások követték, így a templomok, imaházak az év egy jelentős részében zárva voltak.
A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között eltelt idő során 4169 esetet jelentettek, ezek között lopások, vandalizmus, testi sértés és betörés is akad. Naponta átlagosan 10 alkalommal érte valamilyen atrocitás a szigetország templomait. A Countyside Alliance
Mo Metcalf-Fisher, a brit szervezet szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűnözők általában könnyű célpontokként azonosítják az imahelyeket. A lakosságtól és a rendfenntartó erőktől egyaránt fokozottabb figyelmet és óvatosságot kért, szavai szerint ugyanis ezek az értékes helyek sok esetben vigasztalást nyújtanak az embereknek, ezért jobban meg kell becsülni őket a jelenleginél.
A CA részletes beszámolója szerint a templomok tekintetében a legtöbb esetben vandalizmusról beszélhetünk (több mint 1700 ilyen jellegű esemény történt), amelyek között a gyújtogatások sem ritkák, ezt követik a lopások (összesen több mint 1500), valamint az erőszakos incidensek, amelyekben rendőr elleni erőszak is előfordult. A leginkább érintett terület London, valamint a délkelet-angliai sussexi és kenti körzet.
A kirívó esetek között olyan gyalázatos történéseket is számontartanak, amikor templomkertben, vagy keresztény temetőben tartózkodó fiatalkorúak estek áldozatául szexuális erőszaknak, ezért a szervezet szorgalmazza, hogy több forrást biztosítsanak ezen területek őrzésére. Kelet-Londonban azonban az is előfordult, hogy
A jelentéssel kapcsolatban megszólalt az anglikán egyház is: szóvivőjükön keresztül arra hívták fel a gyülekezetek figyelmét, hogy minden gyanús esetet jelentsenek a hatóságoknak. Az egyház tulajdonában országszerte 16 ezer épület van jelenleg.
Február közepén a skóciai Airdrie-ben, Glasgow közelében okozott nagy kiterjedésű templomtüzet szándékos gyújtogatás. Az esetről beszámoló Observatory arról írt, a templom előcsarnoka telesen kiégett, az istentiszteleteket azóta nem tudják az épületben megtartani.
Összegző jelentésében a bécsi szervezet kifejtette: 2022 elején sem csökkent az Európa-szerte tapasztalható, keresztény szakrális helyek elleni támadások száma. A karácsonyi időszak végéig gyakoriak voltak a kültéri betlehemeket érő rongálások és gyújtogatások, de több esetben ért fenyegetés egyházi személyeket és
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor egyre több kormányzat foglalkozik a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények feltárásával és az adatok elemzésével – jegyzik meg.
A szervezet reményének adott hangot, hogy egyre több kormány reagál majd a növekvő problémára. Pozitív példaként említik Franciaországot, ahol plusz forrásokat biztosítanak a szakrális terek védelmének megerősítésére.
Az OIDIAC információi szerint a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin négymillió eurós költségvetési forrás biztosítását jelentette be istentiszteleti helyek biztosítására a templomokat ért számos vandalizmus után. A biztonsági fejlesztéseket a Bűnözés és Radikalizálódás Megelőzése Tárcaközi Bizottság (Cipdr) főtitkársága finanszírozza. Az Observatory idézi Remi Brague filozófust, aki egy interjúban arról beszélt, hogy könnyű célponttá vált a katolikus egyház, amely a bűnözők tetteiben is lenyomatot hagyott. „Ezek a tettek a megértés teljes hiányáról árulkodnak, sőt a keresztény üzenet, Krisztus személyének félreértelmezéséről, figyelmen kívül hagyásáról” – figyelmeztetett Brague, hozzátéve: a tudatlanságra jellemző, hogy az elkövetők valószínűleg nem is sejtik, mit értek el életük során „a lefejezett szobrok által megjelenített szentek”.
Hugues de Woillemont, a Franciaországi Püspöki Konferencia szóvivője egyháza nevében hálájának adott hangot az állami segítségért. A szóvivő hangsúlyozta, milyen fontos, hogy nyitva maradhassanak a templomok. Franciaországban 2021 januárja óta több mint 1400 egyházellenes cselekményt regisztráltak a hatóságok.
Tovább nőtt a hitük miatt üldözött keresztények száma, az üldöztetés valamely formája Jézus minden hetedik követőjét és a Föld országainak egyharmadát érinti. „Ez a legnagyobb és legelhallgatottabb emberi jogi válság.” Bővebben is érdekel...
Nyitókép: illusztráció, Unsplash