Az orosz parlament felmondta a fekete-tengeri flottamegállapodást

Felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásozatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsőháza. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja.

Hétfőn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.

A flottaszerződések felmondásáról tartott felsőházi vitában a Vlagyimir Putyin államfőt képviselő Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodások (egyoldalú) megsemmisítése miatt Ukrajna még 10-11 milliárd dollárral (mintegy 2231-2245 milliárd forint) tartozik Oroszországnak. Karaszin arra hivatkozott, hogy a lassan 17 éves eredeti megállapodás szerint Moszkvának évente 97,95 millió dolláros (mai árfolyamon mintegy 21 milliárd forint) bérleti díjat kellett fizetnie a fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáért. A bérleti díj összegét ugyanakkor Ukrajna Oroszországgal szembeni államadósságából vonták le, s az adósságot 2017-re írták volna le teljesen.

Az Amerikai Egyesült Államok közben 1600 főre bővítené katonai jelenlétét a Fekete-tenger partján lévő Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, és ehhez kérte Románia hozzájárulását. A román elnök parlamenthez intézett levele szerint az Egyesült Államok egy legfeljebb hatszáz fős, gyors reagálású tengerészgyalogos egységet és több katonai légi járművet vezényelne a fekete-tengeri bázisra.

Ezzel a Kogalniceanu támaszponton állomásozó amerikai katonák száma, a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) és a Tartós Szabadság (Enduring Freedom) elnevezésű terrorellenes hadművelet Afganisztánból kivont katonáival együtt legfeljebb 1600 főre emelkedik. 

Hétfőn az ukrán védelmi miniszter azt közölte, hogy Oroszország fokozatosan visszavonja erőit Ukrajna határaitól. Ezt a NATO főtitkára nem erősítette meg. Az észak-atlanti szövetség kétnapos külügyminiszteri tanácskozásán áttekintik Ukrajna megsegítésének módozatait, valamint az Oroszországgal való kapcsolatok jövőjét a Krím orosz bekebelezése nyomán.

„Ki fogjuk nyilvánítani következetes kiállásunkat a NATO kollektív védelme mellett. A védelem pedig az elrettentéssel kezdődik. Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, hogy világossá tegyük a világ számára, nem fog sikerrel járni a NATO-szövetségesek elleni semmilyen fenyegetés” – fogalmazott Rasmussen. A főtitkár szerint Oroszország lépései elfogadhatatlanok, ezért döntéseket fognak hozni arról, hogy milyen együttműködés tekinthető még a történtek után is helyénvalónak Oroszországgal.

„Oroszország aláásta azokat az elveket, amelyekre partnerségünk épült, és megszegte saját nemzetközi kötelezettségeit. Nem folytathatjuk tovább a szokásos üzletmenet szerint” – mondta.

Szakértők szerint egyre kisebb az esély újabb orosz katonai beavatkozásra. Rácz András, az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány kutatási igazgatója a szervezet rendezvényén azt mondta: Oroszország alapvető célja Ukrajna kívül tartása a NATO-n. Paradox módon éppen a krími orosz támaszpont jelentett garanciát erre, de azzal, hogy a Krím kikerült Ukrajnából, ez a garancia megszűnt - magyarázta. Mint mondta, úgy tűnik, Ukrajna elfogadta ezt az orosz igényt, Kijevnek csak az EU-csatlakozás a célja, a belépés a NATO-ba nem.