Kínok között pusztult el az első szovjet űrhajós, mégis azt hazudták, boldogan csóválja a farkát a világűrben
Így épült fel a Lajka-mítosz, bélyeggel, csokival és balladával.
Mindenki nyitna már, el is indult a konzultáció, ám a fertőzöttek száma ismét növekszik. Itt a nyakunkon a harmadik hullám, folyamatosan, ám lassacskán jönnek az oltóanyagok. Vakcinaösszefoglaló.
Miközben egyre inkább fogy a türelem – mindenki szeretne visszatérni egy év után a megszokott életébe – az újonnan regisztrált napi fertőzöttek száma a karácsony előtti napokban tapasztalt szintre emelkedett. Ismét egyre több honfitársunkat veszítjük el a vírusban, pénteken elhunyt 110 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 14 145 főre emelkedett. 4024 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 352-en vannak lélegeztetőgépen. A szennyvízből vett minták is azt erősítik, új erőre kapott a járvány. Több városban, így Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán, Veszprémben, Zalaegerszegen és öt Budapest környéki településen – Tökölön, Biatorbágyon, Szigetszentmiklóson, Budakeszin és Százhalombattán – is nőtt a vírus örökítőanyagának mennyisége.
Támad a brit mutáns
A szakértők azt mondják, hazánkban is itt van a harmadik hullám, az esetszámemelkedést pedig a brit vírusmutáns terjedésével magyarázzák. Mint azt Rusvai Miklós virológustól megtudtuk, erről a vírusváltozatról azt kell tudni, hogy hetven százalékkal gyorsabban terjed, mint az eredeti koronavírus-variáns. Ám nemcsak ragályosabb, hanem nagyobb számban is képes képződni a fertőzöttek szervezetében, mint elődje. Jó hír viszont, hogy a megbetegítőképessége nem növekedett, ez azt jelenti, hogy nem okoz súlyosabb tüneteket, mint az eredeti vírus, és szerencsére nem halnak meg nagyobb arányban sem miatta. Eddig
Ez a mutáns azonban csak egy az eddig ismert tizenötezer koronavírus-variánsból. A brit mellett a másik kettő ismert, Európában jelenleg terjedő változat a brazil és a dél-afrikai. Az utóbbi kettőt hazánkban még nem mutatták ki a levett mintákból. Ahogy ez, úgy az is megnyugtató, hogy a brit mutáns ellen szinte ugyanolyan arányban hatásosak az eddig forgalomban lévő oltóanyagok, mint az eredeti változat ellen.
Ez azonban már nem mondható el a dél-afrikai mutánsról, az ellen ugyanis a 85 százalék helyett 70 százalékban hatékonyak a vakcinák. Azt tudni kell, hogy már ötven százalékos hatékonyságú oltóanyagot is alkalmasnak tartanak egyébként a populációs szintű immunizálásra. Mindenesetre csökken a hatékonyság, ez tény, éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy mihamarabb minél többeket beoltsanak, mert a minél nagyobb átoltottság gátat képes szabni a gyors ütemben kialakuló és terjedő vírusmutánsoknak. Rusvai Miklós virológus ezzel kapcsolatban optimista, szerinte az új mutáció elleni vakcinafejlesztés akár 2-3 hónap alatt is megtörténhet.
„Veszélyes pillanatban vagyunk”
„Versenyfutás zajlik az oltások és a harmadik hullám között” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjúban, külön hangsúlyozva, hogy „veszélyes pillanatban vagyunk”. Mert bár itt van már a vakcina, de mindenki szabadulna már a korlátozásoktól, miközben megkezdődött a harmadik hullám is. Magyarországon eddig 365 021 embert oltottak be, közülük 141 023-an már a második oltást is megkapták. Orbán Viktor miniszterelnök a héten ismét azt mondta, hogy húsvétra eljuthatunk oda, hogy mindenki, aki regisztrált, az be legyen oltva. A héten arról is szólt, hogy
amely csak nyugati vakcinákra támaszkodik”.
Öt oltóanyagból néggyel már oltanak is itthon
Eddig négyféle oltóanyaggal immunizálják a lakosságot, a Pfizer–Moderna vakcináját kapták meg az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozói. Ám – ugyan a héten 102 960 adag a Pfizer–BioNTech-szérum jött – ez még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy nyugati vakcinákból eddig 19,7 millió adagot kötött le a kormány. Ráadásul a Pfizer oltóanyagát, mivel mínusz hetven fokon kell tárolni, főleg az oltópontokon tudják beadni, a háziorvosok inkább Modernával és AstraZenecával oltanak. Utóbbival, az oxfordiként emlegetett vektorvakcinával azonban csak a 18 és 60 közötti korosztály oltható, közülük egyelőre a krónikus betegek vannak soron.
Emellett használják még az orosz Szputnyik V-vakcinát is, amiből eddig 20 ezer ember oltására elég szállítmány érkezett Magyarországra még február elején, a héten további 50 ezret kaptunk, és még egymillió ember oltására elég adagot várunk három hónap alatt. Ezzel 75 évesnél fiatalabbakat immunizálnak az oltópontokon, a szert krónikus betegek nem kaphatják. Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektora is ezzel oltották be egyébként három hónappal igazolt Covid-19-fertőzése után. Ezt az oltóanyagot eddig az uniós országok között csak Magyarország engedélyezte. Szlovákiában a kormányfő javasolta Szputnyik V-vakcinák beszerzését, elmondása szerint már a jövő héten 80 ezer ember számára elegendő vakcina érkezhetett volna az országba, ám a kormánykoalíció egyik tagja megvétózta a vásárlást.
Északi szomszédaink óriási bajban vannak,
az összlakosságra számított halálos áldozatok számában az első helyre kerültek a világon, ráadásul az egészségügyi ellátásuk is összeomlott. Orvosokat és nővéreket kérnek az európai uniós országoktól, egy hónapra tíz orvost és 25 nővért szeretnének kapni.
Magyarországon szerencsére sokkal jobb a helyzet: az uniós átlagnál jobban kezelte a vírushelyzetet hazánk 2020-ban, hiszen a halálozási adataink kedvezőbbek az Európai Unió 26 országának átlagánál – derül ki az Eurostat adataiból (Írország adatai hiányoznak a heti gyűjtésből). Az adatok itt – a havonta frissülő online kiadványban – érhetők el, mi a február 14-én leszűrt számokból dolgoztunk. Míg az Európai Unió 26 országában 10,9 százalékkal többen haltak meg 2020-ban, mint egy évvel korábban, addig Magyarországon ez a szám az Eurostat adatai szerint 9,9 százalék – mondja lapunknak Szalai Piroska, a terület szakértője. 10 százalék alatti többlethalálozás 12 országban (köztük hazánkban is) található, afeletti pedig 14-ben. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.
Érdekesség, hogy Moszkvában megkezdődött a Szputnyik Light változatának klinikai tesztelése. Ez a szérum abban különbözik a nálunk alkalmazott Szputnyik V elődjétől, hogy egykomponensű, elég egyszer oltani vele, egy héttel a védettség már kezd kialakulni és négy hét után eléri a maximumát.
Az ötödik vakcina, amivel eddig még nem oltanak, de már az Országos Gyógyszerészeti Hatóság engedélyezte itthon, a kínai Sinopharm. A vakcina engedélyezéséről mi is írtunk, a hatóság főigazgatóját, Szentiványi Mátyást kérdeztük. Ebből 550 ezer adagnyi érkezett hazánkba. Ennek a szállítmánynak a felszabadító vizsgálatait végzi jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Ez azt jelenti, hogy minden egyes gyártási tételt megvizsgálnak, és ha megbizonyosodtak az oltóanyag biztonságosságáról és hatékonyságáról, akkor ezzel a szerrel is elindulhat az immunizálás. Ebből egyébként 2,5 millió ember oltásához elég adagot várnak a következő négy hónapban. Ezzel az oltóanyaggal Szerbiában a hatvan év felettieket oltják.
„Diplomáciai katasztrófa”
Nemcsak Magyarország, hanem más uniós ország számára is kevés nyugati vakcina áll rendelkezésre, az uniós vakcinabeszerzés továbbra is akadozik. A hét híre az is, hogy Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament volt Brexit-koordinátora Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét hibáztatja az Európai Unió lassú vakcinabeszerzése miatt, egyenesen „diplomáciai katasztrófának” minősítette az eljárást. Szerinte „fiaskó”, hogy két hónap után
Reményteli hír viszont, hogy Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság további 300 millió adag koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről kötött megállapodást az amerikai Moderna biotechnológiai vállalattal. A BioNTech pedig azt közölte a héten, hogy tovább növeli a Pfizerrel együtt kifejlesztett vakcinából az Európai Unió tagállamainak szánt mennyiséget. Azt ígérik, hogy a tervezettnél 200 millióval több adagot szállítanak a huszonheteknek.
Szerda este elindult a nyitásról szóló nemzeti konzultáció is. A kérdőívet egy nap alatt mintegy 120 ezer ember töltötte ki a vakcinainfo.gov.hu oldalon. Hét kérdésre lehet válaszolni, többek között a védettségi igazolvánnyal, az éttermek és szállodák újraindításával és az este 8 óra utáni kijárási tilalommal kapcsolatban. „A konzultáció valójában nem a kormány érdekében, hanem az emberek érdekében, a jó döntések érdekében van. És van annak valami szépsége, ha közösen tudunk, jó döntéseket hozni” – mondta Orbán Viktor pénteken, hangsúlyozva, hogy „az újraindítás minden döntéséért a kormány vállalja a felelősséget”.
Jön a védettségi igazolvány
A védettségi igazolványról eddig azt tudjuk, hogy segítségével háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget:
Ennek kapcsán még hétfőn elküldtük a kérdéseinket az Operatív Törzs sajtóosztályára. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy miért nincs érvényességi ideje az igazolványnak abban az esetben, ha valaki azt azután kapja, hogy beoltották. És hogy nem lenne-e indokolt ennek feltüntetése, amikor egyelőre nem tisztázott a vakcinák hatékonysága sem. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen helyzetekben jelent előnyt az igazolvány, és arra is, hogy mi az oka annak, hogy a koronavírus-fertőzésen igazoltan átesettek esetében a védettségi igazolvány érvényessége az igazolt felgyógyulást követő 6 hónap, míg az ellenanyag-vizsgálattal rendelkezők esetében az igazolvány csak 4 hónapra szól. Kérdéseinkre egyelőre nem válaszoltak.