Tizennégy uniós tagállamban haltak meg arányaiban többen tavaly, mint Magyarországon – köztük a hazánkat egyes járványkezelési intézkedései miatt bíráló államok. A legrosszabb helyzetben Spanyolország van, ahol a magyar érték (9,9 százalék) több mint duplája ez a szám.
Az uniós átlagnál jobban kezelte a vírushelyzetet hazánk 2020-ban, hiszen a halálozási adataink kedvezőbbek az Európai Unió 26 országának átlagánál – derül ki az Eurostat adataiból (Írország adatai hiányoznak a heti gyűjtésből). Az adatok itt – a havonta frissülő online kiadványban – érhetők el, mi a február 14-én leszűrt számokból dolgoztunk.
Míg az Európai Unió 26 országában 10,9 százalékkal többen haltak meg 2020-ban, mint egy évvel korábban, addig Magyarországon ez a szám az Eurostat adatai szerint 9,9 százalék – mondja lapunknak Szalai Piroska, a terület szakértője. 10 százalék alatti többlethalálozás 12 országban (köztük hazánkban is) található, afeletti pedig 14-ben.
Itt a 2019-es halálozásokhoz mérten több mint ötödével (20,8 százalékkal) több halálozást tartanak nyilván 2020-ra vonatkozóan. Nem sokkal van lemaradva a szomorú lista első helyétől Belgium sem, a maga 18,9 százalékával, a harmadik Lengyelország 18,7-tel. Olyan országokban is rosszabb a helyzet az uniós átlagnál, mint a hazánkat a tavaly tavasszal életbe léptetett különleges jogrend miatt kritizálók táborába tartozó Hollandia (13 százalék) vagy Svédország (12,5 százalék).
a lengyelek mellett a cseheknek (17,2 százalék) és a szlovákoknak (11,6 százalék) sem sikerült jobban megfékezniük a járványt, noha utóbbi országot a tömeges tesztelések miatt egyes orgánumok ugyancsak előszeretettel állították példaként hazánk elé.
Az adatok mélyebb elemzésével foglalkozó Szalai Piroska a Mandinernek nyilatkozva rámutat: a tavaszi első hullámban hazánkban még kisebb is volt a halálozások száma, mint az előző év azonos időszakában, az egész éves átlagot az őszi hullám rontotta sajnos le, a novemberi és a decemberi kiugróan magas számoknak „köszönhető” az említett 9,9 százalékos többlethalálozás nagy része.
Hogy támogassa az országok Covid-19-hez kapcsolódó politikai és kutatási erőfeszítéseit, tavaly áprilisban az Eurostat kivételes adatgyűjtést hozott létre a teljes heti halálozásról – részletezi a módszertart lapunknak Szalai Piroska. Mint kifejti, ezzel az adatgyűjtéssel az uniós statisztikai hivatal célja az volt, hogy olyan gyors statisztikákat szolgáltasson, amelyek bemutatják a heti halálesetek teljes számának változó helyzetét 2020 elejétől. A heti halálozásokról rendelkezésre álló valamennyi adatot a nemzeti statisztikai intézetek önkéntes alapon továbbítják az Eurostatnak. Hazánkban a KSH csatlakozott az önkéntes adatgyűjtéshez, s hetente frissülő adatokat küld az Eurostat számára, továbbá ezzel egyidőben elérhetővé teszi a saját honlapján is őket. Ám a standard demográfiai adatgyűjtésből származó
s több, mint egy év múlva az Eurostatnál – hívja fel a figyelmet a szakértő, aki szerint ebből adódhatnak majd további eltérések is.
Csak egy példa: mint ismert, hazánkban a január 29-én megjelent legutóbbi KSH-s népmozgalmi gyorstájékoztató szerint, az akkor ismert adatok alapján 2020-ban 7,7 százalékkal haltak meg többen, mint 2019-ben, 139 549-en, 9946-tal többen, mint a megelőző esztendőben.
Januárban és februárban, valamint májustól júliusig kevesebben, az év többi részében viszont többen hunytak el, mint 2019-ben. Részletesebben: a legnagyobb mértékű növekedés az év utolsó hónapjaiban, októberben (18 százalék), novemberben (61 százalék) és decemberben (44 százalék) történt, a legjelentősebb, 15 százalékos csökkenést pedig januárban regisztrálták. Az elhunytak számának október-decemberi jelentős mértékű emelkedése következtében a halálozások és születések különbségéből adódó éves természetes fogyás 47 316 fő volt, ami 17 százalékkal nőtt a 2019. évi 40 410 főhöz képest. Ahogy Szalai Piroska rámutat, várhatóan ezek a számok is változhatnak még, hiszen a végleges adatok minden év közepén jelennek meg a KSH-ban is.
Nyitókép: Federico Gambarini, DPA, AFP
Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését.
„Magyarország az Európai Unió élére került!” – szögezte le a hír kapcsán Kovács András, a Mandiner újságírója.
Szalai Piroska arra is kitért, milyen brutális hatásai lennének a tiszás nyugdíjadónak.
Míg a Fidesz-kormány célja a családok terheinek csökkentése, addig a Tisza Párt elvenné a kedvezményeket és megemelné a családok adóterheit – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.
A vezetők egyre nagyobb része értelmezi önkényesen a közlekedési szabályokat, különösen igaz ez a gyorshajtásnál, a záróvonal átlépésénél vagy éppenséggel a munkaterületeken – derül ki a friss statisztikákból. Bartal Tamás, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági elnöke hangsúlyozza: a Vedd észre! című országos közlekedésbiztonsági kampány nemcsak az autósokat, hanem a közutas dolgozókat és a társadalom egészét is megszólítja.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
