A vezetők egyre nagyobb része értelmezi önkényesen a közlekedési szabályokat, különösen igaz ez a gyorshajtásnál, a záróvonal átlépésénél vagy éppenséggel a munkaterületeken – derül ki a friss statisztikákból.
Bartal Tamás, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági elnöke hangsúlyozza: a Vedd észre! című országos közlekedésbiztonsági kampány nemcsak az autósokat, hanem a közutas dolgozókat és a társadalom egészét is megszólítja. Interjúnk!
Mit tapasztalnak, hogyan változott az utóbbi években az autósok magatartása?
Azt látjuk, hogy kettősség jellemzi a hazai közlekedési magatartást. Vannak a tudatos, előzékeny sofőrök, akik már nem csak reflexből vezetik le a kilométereket, és tisztában vannak vele, hogy a kormány mögötti döntéseik mások életére is hatással vannak. De még mindig sokan vezetnek rutinból, ők a napi rohanásban elfelejtik, hogy nem egyedül vannak az úton.
A munkaterületek melletti gyorshajtás, a telefonhasználat, a szabálytalan manőverek sajnos továbbra is mindennaposak.
A közutas kollégák beszámolói alapján – túlzás nélkül – sokszor centimétereken múlik a baj. Amikor valaki forgalomterelésnél nyomás alatt, stresszesen vezet, és nem veszi észre a narancssárga mellény mögött az embert, akkor a közlekedés elveszíti az emberi arcát. Ezért mondjuk: a közlekedés nemcsak technikai, hanem morális kérdés is.
Riasztó statisztikák
Az ezredforduló óta 22 közutas vesztette életét munkavégzés közben a figyelmetlen vagy szabálytalan autósok miatt. A jelenségre válaszul a Magyar Közút rendszeresen szervez kampányt Vedd észre! címmel, amelynek célja, hogy rögzüljön a járművezetőkben: a munkaterület nem öncélú akadály, ott emberek dolgoznak, gyakran életveszélyes körülmények között. Sokan ezekre a helyekre csupán ideiglenes kellemetlenségként tekintenek, nem pedig védett munkahelyként. Bár a közutasok munkája a háttérben zajlik, a hatásuk mindennapos: útburkolat kezelése, felfestés, síkosságmentesítés. „Nélkülük nem működik a rendszer. Mindannyiunk érdeke, hogy vigyázzunk rájuk” – hívják fel a figyelmet.
Pozitívum, hogy egyre több az olyan friss jogosítványos autós, aki nagyobb tudatosságot és együttműködési hajlandóságot mutat. Fontos, hogy a sofőrök úgy tekintsenek a közlekedésre, mint egy élő társadalmi szerződésre, amelyet mindenki aláír, amikor elfordítja a kulcsot, és sebességbe rakja a járművet. A Magyar Közút kiemeli: számos eset igazolja, hogy a szabálykövetés nem lassúságot vagy gyávaságot, hanem előrelátást és a mások iránti tiszteletet jelenti. Van, hogy a közlekedők időben lassítottak, és így mentettek életet. Az ilyen erős üzenetek többet érnek bármely szankciónál. A tudatos közlekedés nem a leggyorsabb, hanem a legfelelősebb döntéseket jelenti. A jó példa ragadós, és ha láthatóvá tesszük, akkor formálni is tudjuk a közlekedési normákat – mutat rá a vállalat.
Milyen főbb okok állnak a szabályszegő magatartás mögött?
Többrétegű problémáról beszélünk. Az egyik nyilván a figyelmetlenség – és ezen belül ki kell emelni a telefonhasználatot, ami mára szinte észrevétlen reflex lett. Csak egy pillanat – szokták mondani. De pont ez az egy pillanat lehet végzetes, főleg ott, ahol emberek dolgoznak a forgalomban. A másik ok a türelmetlenség. A mai világ tempója gyors, mindenki siet, és ilyenkor a munkaterület sokak fejében „akadállyá” válik. Pedig valójában emberek munkahelye. Ha valaki ezt nem látja, akkor hiányzik az empátia, az együttműködés képessége. És van egy harmadik tényező is: a szabálykövetés nem belső értékként jelenik meg, hanem külső kényszerként. Ha nincs rendőr, ha nincs kamera, akkor sokan úgy érzik, hogy a szabály fakultatív. Ez társadalmi szinten is tünet. Ahol megbomlik a bizalom, ott a szabály nem védőháló, hanem nyűg.
Mit tesz a Magyar Közút azért, hogy megváltozzon a gyakorlat?
A Magyar Közút eszközei elsősorban a tudatformálásról, az empátia erősítéséről és a közlekedők edukációjáról szólnak. Ezt a szemléletet testesíti meg a Vedd észre! országos közlekedésbiztonsági kampány is, amely nemcsak az autósokat, hanem a közutas dolgozókat és a társadalom egészét is megszólítja. A kezdeményezés három pillérre épül: a munkaterületeken dolgozó kollégáink védelmére, a közlekedők figyelmének felkeltésére és a felelősségteljes gondolkodás ösztönzésére. A kampány részeként elindítottunk egy húszrészes podcastsorozatot is, amelyben nem csupán szabályokat sorolunk, hanem történeteken és élményeken keresztül igyekszünk valódi hatást gyakorolni. Mert hisszük, hogy az érzelem és a helyzettel való azonosulás mélyebbre hatol, mint bármely szankció. Emellett természetesen a munkaterületi védelem technikai oldalát is folyamatosan fejlesztjük: új eszközöket vezetünk be, szigorítjuk a szabályozást, és rendszeres képzéssel támogatjuk a kollégákat. De a legfontosabb továbbra is az emberi tényező marad: ha egy autós úgy dönt, hogy lassít, figyel és észrevesz, azzal máris életeket véd.
(X)
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A Telex és a 444 másfél nap alatt nem bírta leszemlézni Tölgyessy Péter Partizánnak adott interjúját, amelyben az elemző arról beszél, hogy kifogyott a szufla Magyar Péter kampányából.
„Soha ilyen gyűlölködés nem volt korábban az országban” – hangsúlyozta Facebook-oldalán Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Magyar Péter „bámulatos szemfényvesztő”, aki a valóságot is képes átírni, ha az épp útban van – állítja Megadja Gábor a legújabb Reakcióban.
Gőzerővel megy a kampány és az adok-kapok, heves viták és ölre menések. Ez már csak így van!
Mindenhol bizonyít.
A Sofascore-nál a legrosszabb osztályzatot kapta.
Ezzel szemben az igazság az, hogy egész Európában Magyar Péter NÉPPÁRTI főnökei, Ursula von der Leyen és Manfred Weber vezénylik a háborúpárti különítményt.
Úgy vélték, hogy az 1956-os forradalom jelentős részben az ifjak műve volt, és bármikor kitörhet az újabb lázadás. Ezért vonták célkeresztbe a galeriket is, köztük kiemelten a budai Várban, a „nagy fánál” rendszeresen összegyűlt társaságot.
