Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését.
Tükröt tartottak Magyarország elé a Polgári Szemle legfrissebb lapszámának bemutatóján, amelyet csütörtökön tartottak a fővárosban. A folyóirat két kulcsterületet helyezett fókuszba: a tudomány megújulási kényszerét és a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét. Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését, míg Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a munka és tanulás közötti egyensúlyozás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Lentner Csaba, a Polgári Szemle főszerkesztője és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a bemutatón nagy port kavaró kutatásának eredményeit ismertette, amely az MTA tudományos munkáját vizsgálta. Lentner tanulmánya, mely A Magyar Tudományos Akadémia megújításáért II. címmel jelent meg a lapban, nyíltan alaptörvényellenesnek nevezte az MTA működését.
A professzor álláspontja szerint az akadémikusok, különösen a társadalomtudományok területén, nem érik el az Alaptörvényben elvárt magas szintet, sem hazai, sem nemzetközi összehasonlításban. Megállapítása szerint
az akadémikusok többsége „krónikus teljesítményhiányban szenved”, ezzel pedig gátolják Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint a versenyképesség javulását.
A számok pedig önmagukért beszélnek:
Lentner professzor szerint a problémák strukturálisak is. A testület nem biztosítja a szellemi-világnézeti semlegességet és az esélyegyenlőséget, diszkriminálva azokat, akik a nemzeti-polgári értékeket képviselik, és erősen diszkvalifikálva a nőket. Az akadémikusok között a nők aránya mindössze 9 százalék. Lentner arra a következtetésre jutott, hogy a megoldás egy új Akadémiai Törvény, amely kizárólag a mérhető tudományos eredményekre épülő, átlátható és teljesítményalapú kiválasztási rendszert szavatol.
A tudományos elittel kapcsolatos éles kritika mellett a lap másik fontos témája a fiatalok munkaerőpiaci helyzete volt. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó Varga Mátyás Zsolttal, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójával közösen írt tanulmányt a 15-24 évesek magyarországi és európai munkaerőpiaci helyzetéről.
Szalai Piroska kiemelte, hogy 2010-ben Magyarországon volt Európa egyik legrosszabb munkaerőpiaci helyzete, de az elmúlt 15 évben egy felívelő pálya vette kezdetét. A 20-64 évesek körében a foglalkoztatási ráta jelenleg 81 százalék, amivel az EU-ban a hetedik helyen állunk.
Van azonban egy szegmens, ahol még nem értük el az uniós átlagot: a fiatalok foglalkoztatása. Bár a 15-24 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta emelkedett a 2010-es 18 százalékról 2024-re 27 százalékra, ez még mindig elmarad az uniós 35 százalékos átlagtól.
Ez a fiatalokban rejlő jelentős munkaerőpiaci tartalék.
Szalai Piroska szerint a tanulás mellett történő munkavállalás erősíti az integrációt, csökkenti a későbbi munkanélküliségi kockázatot, és fejleszti a fiatalok önállóságát.
Ahogy a tanulmány rámutatott, a részmunkaidős diákmunka ott hatékony, ahol az nem kényszer, hanem a szakmai beilleszkedés előszobája.
A kormány is ösztönzi a fiatalok munkavállalását: ezt szolgálja a 25 év alattiak szja-mentessége, valamint a duális képzésben részt vevőkkel kötött munkaszerződés is.
A két tanulmány – a tudományos elit és a munkaerőpiac legfiatalabb rétege – látszólag két külön világot vizsgált. A közös felismerés azonban egyértelmű: Magyarország jövője a tudás, a munka és a teljesítmény egyensúlyán múlik.
A Polgári Szemle legújabb száma világos üzenetet küld: a fiataloknak lehetőséget kell adni arra, hogy egyszerre dolgozzanak és tanuljanak, a tudományos intézményeknek pedig hitelesen kell igazolniuk, hogy a közpénzből fenntartott tudás valóban nemzetépítő érték. A jövő Magyarországa csak akkor lesz versenyképes, ha a tehetség, az érdem és a szorgalom újra központi értékké válik – az iskolapadban, a munkahelyeken és az Akadémia falai között is.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Magyarország gyermekszegénységi mutatókban az egyik legnagyobb javulást érte el egész Európában.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
A szakértő lerántotta a leplet.
1999 óta nem látott többlettel zárta az április–júniust a költségvetés.
Szijjártó Péter Szerbiába utazik, hogy az energiaválsággal küzdő Szerbiának nyújtott segítségről tárgyaljon.
A sportolók valóban nagyon sokat kockáztatnak a minimális – ha egyáltalán létező – sportteljesítménybeli előnyért, amikor kokaint fogyasztanak.
