Felrobbantották a neves atomerőmű hűtőtornyait Németországban (VIDEÓ)
A robbanások során mintegy 56 ezer tonna beton dőlt a földre.
Ki felel majd milliók tönkremeneteléért? – Jakob Augstein a koronavírusról
2020. április 21. 21:01
Soha nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy minden embert megmentsünk, de ebben a válságban mégis úgy teszünk – véli Jakob Augstein, aki szerint a koronavírus civilizációnk alapvető hazugságaira döbbentett rá bennünket, az ebből következő erkölcsi dilemmákat pedig senki sem akarja feloldani. Folytatódik a Mandiner Korona-gondolatok szemléje!
2020. április 21. 21:01
Jakob Augstein (1967) német író, publicista, a Der Freitag hetilap tulajdonosa és főszerkesztője, a német közélet befolyásos személyisége. A Spiegel-alapító Rudolf Augstein fiaként felnőve máig az Augstein-család képviselője a Spiegel tulajdonosi körében. Jakob Augstein apja halála után tudta meg édesanyjától, hogy valódi édesapja Martin Walser, a neves német író. Cikkünk a Der Freitagban megjelent In der Zwickmühle című esszéjének szemléje.
***
Annyira gyorsan érkezett meg a koronaválság Németországba, hogy hirtelen senkinek sincsenek kétségei az ellene hozott intézkedésekkel kapcsolatban – írja Jakob Augstein a Der Freitagban március végén megjelent, Kutyaszorítóban című esszéjében. A publicista szerint csak idő kérdése, hogy mikor jut majd el a társadalom arra a felismerésre, amire alapesetben mindig:
az emberek semmi szín alatt nem egyenlőek, az érdekkonfliktusok pedig hamarosan újra a felszínre kerülnek majd.
Az ország sorsát ugyanis totalitárius logika szerint gondolkodó emberek tartják a kezükben: a rendfenntartó szervek és az epidemiológusok. A parancs világos: a járvány terjedését meg kell fékezni, a fentről érkező utasítások pedig végrehajtandók – a rendőrök csak rendőrként, az epidemiológusok pedig csak epidemiológusokként járhatnak el, és eljön majd az idő, amikor a politikusoknak is politikusként kell majd fellépniük, és ki kell vezetniük az országot a járvány elleni küzdelem totalitarizmusából. De mi történik ekkor? – teszi fel a kérdést Augstein.
Az, hogy előbb vagy utóbb komolyan kell vennünk azt az ellentmondást, amire a vírus tett bennünket figyelmessé. „Mert van egy ellentmondás az értékeink és a valóság között”, mégpedig a következő:
az értékrendünk szerint az emberi élet értéke felbecsülhetetlen, a valóság viszont azt mutatja: igenis felbecsülhető.
„A civilizáltságunk függ ettől a hazugságtól” – írja Augstein, aki szerint pontosan ugyanolyan kínosan viselkedünk, amikor ezzel szembesülünk, mint ahogy a baloldali Süddeutsche Zeitung írt a holland járványkezelésről: „Egy hatvanezer eurós befektetés egy egészségesen leélt életért rendben van. De mi van, ha drágább lesz? Akkor a költségek nagyobbak lesznek, mint a haszon, egyszerűen azért, mert az összevetésben elhanyagolhatóvá válik az a nyereség, amit az egészség terén elérünk.”
A Süddeutsche Zeitung ezt „haszonelvű-gyakorlatias” gondolkodásnak minősíti, mintegy jelezve, hogy a németek ettől teljesen eltérően gondolkodnak. Augstein szerint viszont ez hazugság: a német egészségügyi rendszer is ugyanígy működik, csakúgy, mint a társadalom. „Semmi szín alatt nem teszünk meg mindig minden tőlünk telhetőt azért, hogy minden egyes életet megmentsünk. De ebben a válságban úgy teszünk, mintha most egy élet sem volna túl drága nekünk” – jelenti ki Augstein.
Augstein 2016-ra mutat vissza, amikor az Európai Unió és Törökország megállapodott a menekültek kérdésében. Thomas de
Maizière német belügyminiszter akkor azt mondta: „Az alapállásunk akkor is helyes, ha most néhány héten keresztül kőkemény képeket kell majd kiállnunk”. Augstein szerint Maizière ekkor azokra a menekültekre gondolt, akiknek Németország nem akart segíteni. „Akkor úgy döntöttünk, hogy álljuk az erkölcsi költségeket – a menekültek pedig a valódiakat.”
De vajon hogyan viselik most a németek a költségeket?
Az ország most a járványgörbe ellapításán dolgozik: a járványt meghosszabbítják a jövőbe, hogy ne omoljon össze most az egészségügyi rendszer.
Ennek az a költsége, hogy összeomlik a társadalom, a gazdaság, a kultúra és a demokrácia.
„Az emberek a valóságban mind másképp lesznek a válság áldozatai” – véli Augstein. A szegények kitettebbek a gazdagoknál, az idősek pedig a fiataloknál. „Ezek olyan erkölcsi kutyaszorítók, amikből senki sem akar kimászni” – írja.
A válság hatását csak a békeidőszak számainak tükrében lehet értelmezni: Németországban naponta körülbelül 2550-en halnak meg, közülük 57-en tüdőgyulladásban. Az esszé írásakor csaknem 100 áldozatot követelt a koronavírus egy hét alatt.
De mi ezeknek a számoknak a jelentősége? És van ezeknek erkölcsi minősége? „Mennyit ér meg nekünk, hogy két-három évvel tovább tartsuk életben időseinket?” – teszi fel a kérdést Augstein. Mert a statisztikák nem hazudnak: a 16 évesnél idősebbek közel harmada nem tudna fedezni egy ezereurós váratlan kiadást. Ezt a 21,3 millió embert keményebben érinti a válság, mint a társadalmi ranglétra felső végén állókat. „Mert minél tovább tart a leállás, annál valószínűtlenebbé válik, hogy az állam és a vállalkozások anélkül képesek lesznek viselni ennek a költségeit, hogy magukkal ne rántanák az embereket. Ki lesz a felelős azért, hogy milliók mennek tönkre?”
Jakob Augstein szerint a válság okozta dilemmát nem lehet feloldani: az emberek nem lesznek képesek elviselni, hogy az idősek megfertőződnek a tömött kórházak folyosóin, mert sem személyzet, sem pedig eszközök nincsenek a fájdalmaik enyhítésére;
de azt sem viselik el, hogy összeomlik a gazdaság és a társadalom
– mert ezeken kívül semmijük sincs.
„Nem jöhetünk ki ebből a válságból, ha nem terheljük túl az erkölcseinket” – szól Augstein súlyos végkövetkeztetése.
***
A koronavírus, a járvány és az egész életmódunkat átalakító karantén a kortárs gondolkodás nagy alakjait is megszólalásra késztették. A Mandiner ezért elkezdte Korona-gondolatok cikksorozatát, amiben a legkülönbözőbb országok nemzetközi hírű, legkülönbözőbb nézetrendszerű gondolkodóinak friss megszólalásait szemlézzük.
Eddig szemléinket (többek között Yuval Noah Harari, Alain Finkielkraut, Douglas Murray, Slavoj Žižek, Francis Fukuyama, Henry Kissinger és Bernard-Henri Lévy gondolatait) az alábbi linken keresztül olvashatják!
A digitális korszak az evolúció legújabb szelekciós kísérlete lehet – állítja egy orosz származású gondolkodó
Kultúra
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
Az AfD abszolút többséget szerezhet Türingiában a párt tartományi vezetője szerint
Külföld
Björn Höcke a jobboldali formációt Putyin kémjeinek tituláló szocialista belügyérnek is üzent.
Mélyponton a német diplomácia: senki nem volt kíváncsi a külügyminiszterre Kínában
Berlin egyre inkább veszít jelentőségéből a világpolitikában.
Betelt a pohár Németországban és Lengyelországban: elegük van Ukrajnából az embereknek
Milliárdok mennek el a segélyezésükre, közben Ukrajna kiürül.
Döbbenetes számok Németországból: 2,8 millió bűncselekmény köthető a migrációhoz
A német kormány először volt kénytelen nyilvánosságra hozni azokat a számokat, amelyek a migráció következményeit mutatják. A statisztikák szerint a valóság messze áll attól a képtől, amit éveken át hangoztattak.
Magánaudiencián fogadja Orbán Viktort XIV. Leó pápa
A katolikus egyházfő hétfőn fogadja majd a magyar miniszterelnököt.
A gázai háborúnak vége – de a miénk csak most kezdődik
Külföld
Azok az eszmék, amelyek az utóbbi időben megjelentek a nyugati világban, nem tűnnek el a tűzszünet beköszöntével. Hajdú Tímea írása.
Összesen 74 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
asdasd
2020. április 23. 16:58
maga az iras egy fontos es letezo problemat vet fel. de mind a reszletek, mind a konkluzio fals.
a hivatkozott nemet iro egyik legfobb megallapitasa az, hogy "a válság okozta dilemmát nem lehet feloldani". altalanosan igaz, hogy minden allitast, ami valaminek a lehetetlenseget fogalmazza meg (plane ha tolunk fuggo rendszerek kapcsan), csak a legeslegvegso opciokent szabad elhinni. ugyanis ez egy tipikus onbeteljesito joslat formula. ha valamirol elhisszuk, hogy lehetetlen, akkor mar csak azert is igazza fog valni, mert meg sem probaljuk (hiszen lehetetlennek veljuk). semmi lehetetlenseg nincsen a fenti tema kapcsan. ez egy MORALIS DILEMMA, ami jelen helyzetben az egesz vilagot lebenitja, de mint minden moralis dilemmat, ezt is fel lehet oldani, csak egy kis esz kene hozza.
jelen helyzetben a vilagot nem a koronavirus, hanem a kozbeszed es a politika hanyatlo allapota benitja meg, azaz paralizalja. nincs parbeszed, nincs vita, nincs dialektika, az ezekhez szukseges egyen szintjen letezo alapfeltetelekrol nem beszelve (mint pl. a kritikus gondolkodas vagy az onreflexio kepessege). siralmas allapotban van a legtobb tarsadalom, ezek kozott is kifejezetten a magyar.
minden moralis dilemma feloldasanak elso fazisa egy megfelelo moralis keretrendszer megalkotasa, amiben aztan a keretrendszernek megfeleloen definialhato az optimum. sajnos meg eddig sem jutottunk el. persze ez a fazis nehez, hiszen tarsadalmi konszenzusnak kell az alapjat kepeznie ennek a moralis keretrendszernek.
azonban a hivatkozott iro teved, mikor a realis erdekek es a nominalis ertekek osszeegyeztethetetlensegerol beszel. az allitasa csak addig ervenyes, amig tevedunk (vagyis pont akkor torik le az ervenyessege, amikor nem tevedunk). ugyanis ha nem vagyunk kepesek a komplex vilagot a maga komplexitiasaban komprehenziv modon atlatni es modellezni, akkor valoban lehetetlenseg az erdekeket es az ertekeket egymashoz illeszteni.
az egesz tevedesenek az alapja banalis, megis tipikus. ugyanis arrol beszel, hogy vajon felbecsulheto-e az emberi elet vagy eppen egy egeszsegesen eltoltheto egysegyni idoszak (nap). mar eleve a kerdes buta es eredendoen fals. ugyanis a penz egy ABSZTRAKT KONSTRUKCIO. szomoru, hogy 2020-ban meg mindig nem ertik az emberek a penz funkciojat. a penz egy eszkoz arra, hogy a cserekereskedelmet egy rugalmasabb konstrukciora cserelhessuk le. nem egy autoert veszek harom jo biciklit, hanem egy auto arabol veszek harom jo biciklit. itt a penz egy kozeg, egy medium, egy valtoeszkoz, amivel szamszerusiteni lehet egymassal alapvetoen nem szamszerusitheto termekeket es szolgaltatasokat. vagyis ket minosegileg eltero entitas kozott teremt mennyisegi relaciot.
nos, ugyanez a helyzet a mostani dilemmaval, csak a hivatkozott iro keptelen volt ezt az egyszeru osszefuggest felismerni. onmagaban egy elet felbecsulhetetlen (penzben)? igen. ahogy egyebkent minden mas is az. egy dolognak nem onmagaban van erteke, hanem mashoz viszonyitva. vagyis az ertek egy RELATIV attributum, es nem abszolut. ilyenforman tehat az erdekek es az ertekek kozott nem szuksegszeru az ellentmondas. miert? mert egesz egyszeruen arrol van szo, hogy a koronavirus jarvany es annak kezelese kapcsan vannak kozvetlen es kozvetett aldozatok. a ketto kozott pedig pusztan az idobeliseg jelent kulonbseget (kozvetett esetben kesobb kovetkezik be az aldozat). ha az intezkedeseket es korlatozasokat alulszabalyozzuk (alulreakcio), akkor tobb lesz a kozvetlen aldozat (egeszsegugyi), ha tulszabalyozzuk (tulreakcio), akkor tobb lesz a kozvetett aldozat (gazdasagi). valojaban a penz (ami a sokkal komplexebb gazdasagi-tarsadalmi-politikai-kulturalis-stb. rendszeregyuttesnek a szimplexifikalt reprezentansa) ebben az egesz modellben nem mas, mint az embereletek kozotti relacio meroszama. ezen keresztul leher komparalni a betegsegben potencialisan elhunyo nyugdijasat es a gazdasagi valsagban potencialisan ongyilkos csaladfoket (egy sarkos peldaval elve). egy ESZKOZ, semmi tobb, ezert aztan teljesen felesleges a "felbecsulhetoseg kerdesenek" pszeudo-intellektualis moralizalasan filozofalni. az egesz rendszerben az egyetlen ertelmes ertek az tud lenni, hogy az aldozatok szamat minimalizaljuk (ez pedig automatikusan implikalja azt az igazsagos axiomat, hogy az embereleteket egyenlonek tekintjuk). termeszetesen ezt is lehet tovabb finomitani, ha akarjuk, hiszen az embereletekre vonatkozo aldozatok szama helyett lehet a varhatoan leelheto napokra (idotartamra) vonatkozo aldozati meroszamot alkalmazni, mely eseteben mar figyelembe vesszuk azt is, hogy varhatoan ki mennyit elhetne (ekkor nem az emberelet, hanem az emberelet egysegnyi idobeli resze lesz egyenlo mindenki kozott). viszont amig a kozbeszed paralizalva van az intellektualis defektusok miatt, addig a politika is paralizalva marad, es amig a politika paralizalt, addig a moralis dilemma feloldasanak elso fazisa sem tud manifesztalodni, es amig a moralis dilemma nem tud feloldodni, addig garantaltan nem az optimalis strategia fog ervenyesulni.
konkluzio: tehat az ertek es az erdek nagyon is egybe tud vagni, csak megfelelo iranybol kell vizsgalodni, es nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasagi osszeomlas masik vegen epp ugy embereletek vannak, mint a nem elegseges mennyisegu lelegeztetogepekkel rendelkezo egeszsegugyi rendszer vegen. lathatoan ez a hivatkozott ironak nem ment ez a megfelelo iranybol valo vizsgalodas...
Válasz erre
1
0
Jámbortalan
2020. április 22. 13:52
Korunk alaptétele: minden ember egyenlő.
Amíg a dolgok csak lassan folydogálnak, a legtöbb ember ezt el is hiszi. A felkent jogvédők pedig lelkesen tiltakoznak, ha repedéseket vélnek felfedezni a légváron.
Egyszercsak előbukkan a kérdés, ami tényleg az alaptételt kérdőjelezi meg. Van 10 súlyosan beteg. Van 2 lélegeztetőgép. Jó eséllyel csak az marad életben, aki a gépre kerül. A 10 beteg között van 20 év alatti, 40 éves korábban betegségek nélküli, 40 éves értelmi fogyatékos, 65 éves, 70 éves stb.
Kik kerülnek a gépre?
A válasz egyszerű, de kidurrantja a "minden ember egyenlő" lufit.
Azok, akik a legtöbb jövőbeni hasznot hajtják a közösségnek felépülésük után.
Ez egyébként a természet alapvető logikája is.
Válasz erre
1
0
MayorAnna
2020. április 22. 10:49
Má' megin' egy ...stájn, aki a közjóért aggódik...
Ezek mind abból gazdagodtak meg, hogy a tönkrementekért fostak...
Válasz erre
0
3
Onurisz
2020. április 22. 09:19
Jó, ha a Mandiner végre azt az agyrémet is pedzegeti, amit a fejlett nyugati társadalmak magukra húztak.
Csak azt nem értem, miért nem írja már meg valamelyik NAGYTEKINTÉLY a világban, hogy a király meztelen. Azokat kellene rendkívüli intézkedésekkel védeni, akikre ez az új influenza vírus valóban veszélyes, a nagy többség életét pedig nem bolygatni, és akkor nem menne tönkre senki.
Válasz erre
3
2