Orbánnal vitatkozik és hadikommunizmust is sürget Slavoj Žižek

Slavoj Žižek, a nemzetközi új baloldal szlovén sztárja is megszólalt a koronavírus témájában: több cikket is közölt a Russia Today oldalon a járványról és társadalmi, politikai folyományairól. A marxista kultúrfilozófus, a Ljubljanai Egyetem vezető kutatója, a New York-i Egyetem globális német nyelvi díszprofesszora többek között a biztonságos virtuális világról, a WHO világhatalmi ambícióiról és Orbán Viktorral polemizálva a diplomás kommunistákról is ír cikkeiben.

A március 19-i, a Russia Today-en megjelent publicisztikájában kifejti: néhanapján arra vágyik, hogy elkapja a vírust, mert „így legalább véget érne a bénító bizonytalanság”. Megfogalmazza legnagyobb félelmét is: nem attól retteg, hogy a vírus nyílt utcai lázongásokba taszítja majd a világot, hanem az „emberarcú barbarizmustól – a könyörtelen túlélő-intézkedésektől, melyeket sajnálkozva, sőt mi több, együttérzően tartatnak be, és szakértői véleményekkel indokolnak.”

A professzor azon is sajnálkozik, hogy a járvány elleni védekezés során az idősek és betegek védelmének szociáletikai alapelve mindinkább háttérbe szorul. A koronavírus miatt karanténba vonult világ ökonómiai lábnyomának csökkenését azonban üdvözli: „a koronavírus miatti lezárások Kínában több ember életét mentették meg, mint amennyit a vírus megölt” – írja Žižek.

„Ha a hatóságok megtudják, hogy egy cég maszkok millióit tartja vissza, a megfelelő pillanatra várva ahhoz, hogy eladja őket, akkor azzal a céggel nincs szükség tárgyalásokra – a maszkokat egyszerűen rekvirálni kell.” 

Emellett szerinte „hamarosan listát kell készítenünk azokról, akik meggyógyultak és legalább egy időre immunissá váltak, hogy a fontos közmunkákra mozgósítani lehessen őket.” A jelenlegi helyzet ugyanis Žižek szerint a Szovjetunióban 1918-ban bevezetett hadikommunizmushoz hasonló rendszert igényel.

„A koronavírus folyamatos terjedése a társadalmainkban lappangó ideológiai vírusok hatalmas járványait, álhíreket, paranoid összeesküvés-elméleteket és rasszizmus-kitöréseket is okozor” – írja pár héttel korábbi, másik cikkében a szlovén filozófus, majd kifejti: azoknak az ideológiai csoportoknak, akik szeretik a határokat és szeretik azon kívül tartani ellenségeiket, rendkívül jól jött a karantén egészségügyi szükségszerűsége. 

Žižek szerint bár sokan úgy spekulálnak, hogy „a koronavírus a kommunista uralom megdöntéséhez vezethet Kínában”, ő inkább úgy látja, hogy a járvány

Szerinte a Kill Bill 2. „ötpontos szívrepesztő technikájához” hasonló csapás a kommunista rezsimek helyett inkább a globális kapitalista rendszert fogja érni.

A koronavírus megoldása ugyanis Žižek olvasatában a globális szolidaritásban rejlik, melynek előhívásához katasztrófára van szükség. A kapitalizmus elkerülhetetlen halálán örvendező marxistákat ezért így inti a szlovén professzor: „A lényeg nem az, hogy szadistán élvezkedjünk széles tömegek szenvedésén addig, amíg az az ügyünket segíti. Épp ellenkezőleg, a lényeg az, hogy reflektáljunk arra a szomorú tényre: katasztrófára van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk újragondolni a társadalom legalapvetőbb jellemzőit.”

A kultúrfilozófus ezt követően megdicséri az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), mert onnan „nem a szokásos bürokratikus halandzsát kapjuk, hanem pánik nélkül elővezetett, precíz figyelmeztetéseket.” Hangsúlyozza, „az ilyen szervezeteknek több végrehajtó hatalmat kell adni” – Bernie Sanders általános állami egészségügyről szóló terve is kevés, mert valójában „valamiféle GLOBÁLIS egészségügyi hálóra” volna szükség. „A válasz nem a pánik, hanem a kemény és sietős munka azért, hogy hatékony globális együttműködést hozzunk étre” – fogalmaz Žižek.

A szerző nem ért egyet Donald Trump amerikai elnök abbéli reményeivel, hogy a vírust hamar megállíthatjuk, az élet pedig visszatér majd a normális kerékvágásba. A veszély szerinte hosszú távon is velünk maradhat, és

A világpiaci mozgásokkal kapcsolatban Žižek úgy vélekedik: az, hogy a koronavírus egyre inkább megzavarja a világgazdaság folyamatait, a globális kapitalizmus átrendezéséért kiált.

„Nem a régivágású kommunizmusról beszélünk, hanem valamiféle globális szervezetről, ami ellenőrizni és szabályozni tudja a gazdaságot, és korlátozhatja a nemzetállamok szuverenitását, ha szükséges. Az országok erre képesek voltak akkor, amikor közben háború zajlott, most pedig gyakorlatilag mindannyian az egészségügyi háború irányába tartunk”, összegez a kultúrfilozófus, miközben kiemeli: a világjárvány komoly előnyei közé tartozik, hogy jelentősen csökkentheti a gépjárműgyártást, illetve a tengerjáró turistahajók népszerűségét, amiken több száz utas rekedt karanténban az elmúlt hetekben. 

Žižek egy Orbán Viktor évértékelőjéből származó idézettel zár, miszerint: „nincs olyan, hogy liberális, az a diplomás kommunista”. Erre a szlovén sztárfilozófus úgy reagál: „Mi van, ha az ellenkezője az igaz? Ha »liberálisnak« azokat nevezzük, akik törődnek a szabadságainkkal, és »kommunistának« azokat, akik látják, hogy ezeket a szabadságjogokat csak akkor tudjuk megőrizni, ha radikális változtásokat viszünk végbe, mivel a globális kapitalizmus válságba jutott? Akkor azt mondhatjuk, hogy azok, akik ma még kommunistának nevezik magukat, azok diplomás liberálisok – vagyis akik komolyan tanulmányozták azt, hogy miért kerültek veszélybe a liberális értékeink, és akik azt látják, hogy csak a radikális változtatások tudják megmenteni azokat”.

***

A koronavírus, a járvány és az egész életmódunkat átalakító karantén a kortárs gondolkodás nagy alakjait is megszólalásra késztették. A Mandiner ezért elkezdte Korona-gondolatok cikksorozatát, amiben a legkülönbözőbb országok nemzetközi hírű, legkülönbözőbb nézetrendszerű gondolkodóinak friss megszólalásait szemlézzük.

Eddig szemléinket (többek között Yuval Noah Harari, Alain Finkielkraut és Douglas Murray gondolatait) a linkeken olvashatják!