Itt a németek titkos terve egy Oroszországgal szembeni háborúra: meghatározták a legfontosabb céljukat is

Körülbelül két és fél évvel ezelőtt tucatnyi magas rangú német tiszt gyűlt össze egy katonai támaszponton Berlinben, hogy kidolgozzák az Oroszországgal vívandó háború titkos tervét – írja a Wall Street Journal. 

A terv részletesen leírja, hogyan szállítanák a frontvonal felé a 800 ezer német, amerikai és más NATO-katonát. Feltérképezi a kikötőket, folyókat, vasutakat és utakat, amelyeken utaznának, valamint azt, hogyan látnák el és hogyan védenék őket útközben.

A cikk szerint a terv a legegyértelműbb megnyilvánulása annak, amit szerzői „az egész társadalomra kiterjedő” háborús megközelítésnek neveznek. 

Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ben készen áll és hajlandó lesz megtámadni a NATO-t. De a kémkedési incidensek, szabotázsok és légtérbehatolások sorozata Európában, amelyek közül sokakat a nyugati hírszerzés Moszkvának tulajdonít, arra utal, hogy Oroszország hamarabb is támadhat – állítja az amerikai lap. 

A német elemzők úgy vélik, hogy az Ukrajnában lehetséges fegyverszünet, amelyet az Egyesült Államok ezen a héten szorgalmaz, időt és erőforrásokat szabadíthat fel Oroszország számára, hogy felkészüljön a NATO európai tagjai elleni lépésre. Azt a cikk nem írja, hogy miből következtetnek arra, hogy Oroszország háborút akarna indítani a Nyugat ellen, mikor Ukrajnát sem tudja elfoglalni. 

 – mondta egy magas rangú katonatiszt, aki a terv egyik első szerzője volt, és amelyet katonai körökben OPLAN DEU néven ismernek.

Gyakorlati felkészülés 

Már komoly készülés zajlik a terv megvalósíthatóságának tesztelésére. Kelet-Németországban ősszel a Rheinmetall egy éjszakai táborhelyet állított fel 500 katonának, hálótermekkel, 48 zuhanykabinnal, öt benzinkúttal, egy tábori konyhával, drónos megfigyeléssel és fegyveres őrökkel, akiket orosz és kínai befolyás szempontjából átvilágítottak. A tábor 14 nap alatt épült fel, és hét nap alatt bontották le.

A Rheinmettall nemrég 260 millió eurós szerződést írt alá a német és NATO-csapatok ellátásának biztosítására, ami része a hadsereg azon törekvésének, hogy a tervbe nagyobb mértékben bevonja a magánszektort.

Háborús infrastruktúra

Az úgynevezett kettős felhasználású infrastruktúra volt a normális Németországban a hidegháború idején. 

A hidegháború véget ért, és ezzel a kettős felhasználású infrastruktúra iránti igény is megszűnt. Az azután épített alagutak és hidak gyakran túl keskenyek vagy gyengék voltak ahhoz, hogy konvojokat tudjanak befogadni. 2009-ben Berlin eltörölte a katonai járművek számára alkalmas utakat jelző táblákra vonatkozó követelményeket.

Még a hidegháborús korszakból származó infrastruktúra sem mindig használható. Berlin becslései szerin az autópályák 20%-a és az autópályahidak több mint egynegyede javításra szorul a krónikus alulfinanszírozottság miatt. A német tengeri kikötők szövetsége szerint Németország észak-tengeri és balti-tengeri kikötőiben 15 milliárd euró értékű munkálatokra van szükség, ebből 3 milliárd euró kettős felhasználású fejlesztésekre, például a dokkok megerősítésére.

Átvonulási terület

A Németország háborús felkészültségének helyreállítására irányuló, évekig tartó erőfeszítések akkor kezdődtek, amikor Olaf Scholz német kancellár bejelentette egy 100 milliárd eurós újrafegyverkezési alap létrehozását 2022-ben, és ezt a döntést „zeitenwende”-nek, vagyis „korszakos változásnak” nevezte. Ugyanebben az évben a Bundeswehr létrehozta a Területi Parancsnokságot, amelynek feladata az összes hazai művelet irányítása, és parancsnokát, André Bodemann altábornagyot, Koszovó és Afganisztán veteránját bízta meg az OPLAN kidolgozásával.

„A menekültek és az erősítések ellentétes irányokból áramlanának be. Az áramlásokat csatornázni kellene, amit a Bundeswehr egyedül nem tud megtenni, különösen harci helyzetben” – mondta Claudia Major, a German Marshall Fund of the United States transzatlanti biztonsági kezdeményezéseinek vezetője.

„A fenyegetések valósak” – állította Friedrich Merz kancellár szeptemberben egy üzleti vezetőknek mondott beszédében. 

Nyitókép: Boris Pistorius német védelmi miniszter és Marte Gerhardsen norvég védelmi és külügyminiszter.Michaela STACHE / AFP