De itt nem valami sötét torzulásról, hanem az emberi természet említett egyik megnyilvánulási formájáról van szó. Amennyiben a rendszerváltó demokratikus eszme meghozta volna gyümölcseit, nagy valószínűséggel a magyar társadalom nem hozta volna felszínre természetének azt a részét, amely a vezérséget személyekhez köti. Akkor maradhatott volna az »elvont« eszme és az eszmének keretet adó »elvont« demokratikus intézmények. Csakhogy – mint utaltam rá – a demokrácia nem tudta ki kifejteni elvont »jóságát«, s ezért a választók kézzelfoghatóbb »jóságot« kerestek. Ha így nézzük, már érthetőbb, miért jött az igény a vezető, sőt a vezér iránt.”
Nyitókép forrása: MTI/Balogh Zoltán