Immár 12 helyszínen zajlik a magyar újrafegyverkezés, azaz ennyi helyen vannak olyan gyártási, vagy kutatási központok. Ezeken keresztül zajlik a magyar hadsereg reformja. Magyarország ugyanis időben ismerte fel a helyzet szükségességét, így egy lépéssel az európai szövetségeseink előtt járunk.
Különleges tanulmányt mutatott be idén ősszel az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amely a Claremont Institute-tal közösen mérte fel a közép-európai és amerikai védelmi ipar helyzetét az orosz-ukrán háború kirobbanása után. Ahogyan arról a Mandiner is beszámolt: Magyarország időben ismerte fel az eszkaláció felé vezető jeleket, így már több mint egy évtizede, a Krím félsziget annektálásával megkezdődtek az előkészületei a magyar hadsereg újrafegyverkezésének. A készítők egy friss térképet is közreadtak, amelyen tételesen felsorolják, hol és milyen katonai fejlesztések, gyártások és kutatások zajlanak jelenleg Magyarországon. Az ez alapján készült, mandineres verziót alább láthatják:
Ezt is ajánljuk a témában
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Mint látszik: immár 12 helyszínen zajlik a magyar honvédség reformja, vagy gyárról, vagy kutatóközpontról beszélünk.
Ez persze csak a mostani helyzet, másfél évtizeddel ezelőtt még sokkal siralmasabb képet festett a magyar védelmi ipar. Aztán 2014-re a kormány észlelte a keleti veszélyeket, a Krím félsziget orosz megszállása már egyértelmű jele volt annak, az akkori hadsereg nem elég modern és ütőképes hasonló fenyegetés elhárítására. Sőt, a NATO-kompatibilitás is kérdőjeles volt. Az első lépése a haderőfejlesztésnek a szárazföldi erők reformja volt, 2017-re nemcsak új egyenruhákat, hanem személyi felszereléseket is kaptak a honvédek, ebbe pedig új pisztolyok és gépkarabélyok is beletartoztak, amelyeket Csehországból vásárolták. Svédországból és Izraelből páncéltörő rakétarendszerek érkeztek, a harckocsikat pedig Németországból szereztük be:
44 Leopard 2A4 és 2A7+ harckocsi került a honvédség kötelékébe.
A német együttműködés sarokköve a Rheinmetallal kötött megállapodás, amely keretében összesen 218 Lynx páncélozott harcjárművet vásárol Magyarország, amiből 172 darabot ráadásul a zalaegerszegi gyárban kell előállítani. Ezen felül török páncélozott szállító járműveket is beszereztünk, miközben zajlanak a török drónok, például a Bayraktar TB2 tesztelése is.
Ezt is ajánljuk a témában
A cél egy stabil átkelő megépítése volt a folyón.
A légierőnél mind a merev szárnyú, mind a forgószárnyas képességek fejlesztésre szorultak. Érkeztek kiképző és könnyű harci repülőgépek, többcélú katonai helikopterek, illetve kiemelten fontos megállapodás volt 2024-ben, hogy a meglévő 12+2 vadászbombázó repülőgép mellé további négy Gripent vásárolt Svédországtól hazánk.
Ezt is ajánljuk a témában
A Gripen közel húsz éve már magyar légierő jól bevált típusa.
Mindezeken felül az ellátásbiztonság és a költségcsökkentés miatt kiemelten fontos feladat volt a hazai gyártási kapacitások fejlesztése. Hiszen az a leghatékonyabb, ha a szükséges fegyverek, lőszerek és harci járművek jelentős részét Magyarország maga állítja elő. A gyárak természetesen nemcsak a védelem szempontjából kiemelt fontosságúak, hanem gazdaságilag is rendkívül megéri őket működtetni. A legtöbb kapacitás hamarosan már exportra is termelhet, azaz nemcsak több ezer munkahelyet teremt és a GDP-t pörgetheti, hanem extra bevételt is képes hazahozni. A siroki MFS Defense Zrt. például 300 főt foglalkoztat és a nemzetközi piacra gyárt kis kaliberű kézifegyver-lőszereket, elsősorban az Európai Unió országaiba, de már az Egyesült Államokba is.
Nyitókép: Katona Tibor/MTI/MTVA
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
„Partnerségre van szükség Budapesttel” – húzta alá a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Szakértők szerint ez a reform olyan kérdéseket is felvett, hogy ki irányítja a jövő Európájának biztonsági információit – a tagállamok vagy Ursula von der Leyen bizottsága.
Ukrajna egy új, négyéves hitelezési megállapodásról tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
Indul a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Program.
Saját magukat buktatták le Magyar Péterék.
„Tisztelt kollégák, Ukrajna területén a NATO háborúzik.”
