Lehet itt bezzegezni, de Románia úgy robog az államcsőd felé, hogy a szakértők is csak pislognak

Hamar elvesztette Románia a májusi, Nicușor Dan győzelmével záruló elnökválasztás utáni örömöt és lendületet, még öt hónap sem telt el azóta, de a román kormánynak már megszorításokat kellett bevezetnie, és úgy tűnik, ez is annyit ért, mint erdőtűzben egy pohár víz. A legfrissebb gazdasági mutatók szerint keleti szomszédunk szélvész sebességgel száguld az államcsőd felé és ezen csak nagyon súlyos áldozatok árán tudnak változtatni, már amennyiben egyáltalán lehetséges.

Románia súlyos árat fizet a háborúért

Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a napokban írt egy tanulmányt a romániai helyzetről, amelyben rámutatott, hogy az ukrajnai háború még a magyar gazdaságnál is súlyosabban érinti Romániát. 2023-ban például a háború miatt visszaeső magyar gazdasággal szemben a román gazdaság csak azért tudott növekedni, mert az akkori kormány óriási költekezésbe kezdett, a GDP több mint hat százalékát kiszórták nyugdíjakra, védelmi beruházásokra, bérfejlesztésekre, útépítésekre, mindezt úgy, hogy semmilyen fedezet nem volt ezekre. Ez pedig már most megbosszulja magát.

Olyannyira, hogy a román költségvetési hiány hosszú évek óta rendkívül magas, idei évre a GDP 9,3 százalékára nőtt, olyan szintre, amilyet főleg afrikai országoknál látni leginkább. A növekvő fogyasztást pedig hitelekből fedezték a kormányok, ezzel az államadósságot is jelentősen növelték. De elszállt közben az infláció is.

Már nem is annyira bezzeg?

Míg tavaly többször is elhangzott a magyar közéletben a Bezzegrománia kifejezés – emlékezetes volt Magyar Péter kinyilatkoztatása, amikor arról beszélt, Románia fényévekkel hagyta le Magyarországot csak azért, mert tucatnyi miniszterelnökük volt –, mára ezek a hangok elhaltak.

A következő időszakban a romániai életkörülmények tekintetében is érezhető lesz a válság hatása, ami pedig politikai fordulatot is hozhat, azaz még inkább jobbra tolódhat a politikai iránytű.

Felmerülhet a kérdés, meddig húzhatja így Románia? Az MKI kutatója, Philip Pilkington a Mandinernek elmondta: ez alapvetően a piaci körülményektől függ. Ahogy a híres közgazdász, John Maynard Keynes mondta: „A piacok tovább maradhatnak irracionálisak, mint ameddig egy befektető fizetőképes.”

„Ha befektető lennék, én most nem vásárolnék román állampapírt a jelenlegi áron – de úgy tűnik, a piacok egyelőre még hajlandók elviselni a kockázatot. Kétlem, hogy ez sokáig így marad.Közvetlenül a nyár előtt már idegesség volt a piacokon amiatt, hogy Románia adósságát leminősítik „bóvli” kategóriába. A nyár folyamán ezt éppen csak sikerült elkerülni, de szerintem elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb megkapja ezt a besorolást – és onnantól kezdve erős nyomás alá kerül az ország” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: a magyar államadósság minősítése sem jó, de ez inkább politikai okokkal magyarázható, az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenvvel, nem pedig a magyar gazdaság valódi teljesítményével. Ezt a befektetők is tudják. Románia esetében viszont más a helyzet.

Az államcsőd elkerülésére három lehetősége van Romániának:

1. drasztikus megszorításokat hajtanak végre,
2. erőteljesen leértékelik a lejt,
3. vagy részleges fizetésképtelenséget vállalnak – ez az úgynevezett haircut.

„A román államadósság jelenleg nem kiugróan magas, a GDP mintegy 55 százaléka, ezért nem számítok teljes adósságleírásra. Ha azonban az adósság egy része külföldi valutában van, akkor előfordulhat, hogy azon lesz leírás. A legvalószínűbb forgatókönyv viszont a szigorú megszorítások és a lej árfolyamának meredek gyengülése. Ez pedig azt jelenti, hogy a román életszínvonal – amely Orbán Viktor parlamenti felszólalása szerint is mesterségesen fel van fújva – vissza fog térni a realitások talajára” – húzta alá.

Az erdélyi magyarok is megérzik

Ez esetben pedig eléggé súlyos következményekre lehet számítani. Az infláció már most is erodálja az életszínvonalat, de amikor a megszorítások ténylegesen megkezdődnek, az igazán érezhető lesz a közszféra béreiben, a nyugdíjakban és a rezsiköltségekben – különösen, ha ezek jelenleg részben államilag támogatottak.

Pilkington úgy véli, hogy

„Ez nyomást gyakorolhat a Romániában élő magyarokra, hogy visszaköltözzenek Magyarországra. Ez a magyar gazdaságnak nyilván jót tenne, de a Tusványos-fesztivál rendszeres látogatójaként azt gondolom, kulturális szempontból kifejezetten sajnálatos lenne” – tette hozzá.

A szakértő szerint egyébként a magyar kormánynak ezt lehetőségként kellene felfognia a kapcsolatok javítására. Ha Románia a jövőben gyarapodni akar, akkor át kell vennie egy nemzeti alapú, úgynevezett „konnektivitásra” épülő gazdasági modellt – ahogy azt Orbán Balázs megfogalmazta. Ha a román fél nyitott erre, akkor érdemes lenne szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Magyarországgal, amely ebben már tapasztalatot szerzett.

Az alternatíva az, hogy Románia tovább kapaszkodik a globalista modellbe, mint egy fuldokló a deszkadarabba. Ha ez történik, attól tartok, hogy növekedni fog az elégedetlenség, és az etnikai feszültségek is felerősödhetnek – ami senkinek sem lenne az érdeke.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP