Nincs megállás: rövidesen már indulhat a roham az új építésű otthonokért is

Már több mint három hete indult el az Otthon Start Program. Milyen visszajelzések érkeztek eddig, és mit mutatnak a számok?

Az Otthon Start Program hivatalosan szeptember elsején rajtolt, ettől az időponttól lehet hitelt igényelni. Már az indulást megelőzően, egy-két héttel korábban is tapasztalható volt a nagy érdeklődés. Ez többek között abban mutatkozott meg, hogy jelentősen megnőtt az ingatlankeresések száma, amit az ingatlan.com statisztikái is pontosan igazolnak. Ami még figyelemre méltóbb: a Földhivatalhoz beérkező hivatalos tulajdoni laplekérések száma az előző év azonos időszakához képest az ötszörösére emelkedett. Ez egyértelműen arra utal, hogy az érdeklődők céltudatosan, konkrét ingatlanokra kerestek rá nagy számban.

Számos visszajelzés érkezett a lakáskeresőktől és az ingatlanirodáktól is, hogy soha nem tapasztalt mértékű az érdeklődés. Tízezrek kezdtek el ezzel a lehetőséggel foglalkozni. Úgy gondolom, ez nem véletlen: 

Fontosnak tartjuk, hogy mindenkit bátorítsunk a lehetőség kihasználására, ugyanakkor szeretnénk megnyugtatni is az érdeklődőket: a program most indult, így nincs szükség kapkodásra. Jelenleg is sok lakás van a piacon, és terveink szerint az új építésű ingatlanok révén a kínálat tovább bővül majd. Mindez komoly piaci változásokat hozhat. Biztos vagyok benne, hogy aki komolyan gondolja a lakáskeresést, meg fogja találni a számára ideális otthont.

Milyen különbségek mutatkoznak vidéken és Budapesten?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol van jelenleg lakhatási válság. Mint ismert, Budapesten a helyzet kiugróan súlyos, de érintettek azok a nagyobb városok is, ahová az utóbbi időben sokan költöztek. Ilyenek például 

• Győr, 
• Szeged, 
• Debrecen 
• vagy Kecskemét 

– csak hogy néhányat említsünk. Emellett a kisebb városokban is jelentkeznek problémák, hiszen helyi szinten is gondot okoz a lakásínség. Ezért a kormány mintegy egy évvel ezelőtt határozott úgy, hogy megoldást kell találni erre.

Ennek viszonylag egyszerű oka van: ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, láthatjuk, hogy a ’70-es évektől kezdve folyamatosan erősödött a központosodás. A falvakból a közeli városok felé irányult a költözés, a kisebb városokból pedig a megyei jogú városok felé, ahol jobb oktatási és szórakozási lehetőségek, valamint több munkalehetőség várta az embereket. A fiatalok többsége pedig a fővárosba költözött, hiszen itt található a legtöbb egyetem és szolgáltatás, és sokan itt érzik jól magukat.

Az elmúlt három évben – és már az azt megelőző időszakban is – sok erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy ez a területi eltolódás kiegyensúlyozottabb legyen.

Milyen lépésekre kell gondolni?

Bár ez nem közvetlenül kapcsolódik az Otthon Start Programhoz, közvetve mégis ugyanazt a célt szolgálja: a vidéki városokban igyekeztünk munkalehetőségeket teremteni. Logisztikai központokat és gyárakat telepítettünk, és ezek mellé az oktatást is biztosítottuk. Az alapelv az volt, hogy ezeknek a létesítményeknek nemcsak Budapesten vagy annak közvetlen környezetében van helyük, hanem olyan vidéki városokban is, mint Szeged, Debrecen vagy Tatabánya.

Az elmúlt években a gazdasági beruházások mellett kulturális központokat és intézményeket is elkezdtünk vidékre telepíteni. Ebből a megfontolásból költözik Debrecenbe a Természettudományi Múzeum, és hasonlóképpen a Közlekedési Múzeum áthelyezését is tervezzük.

Ezért támadja az ellenzék az Otthon Start Programot

Az otthonteremtési konstrukció népszerűségét az is mutatja, hogy a bankok naponta mintegy ezer hitelkérelmet fogadnak be. Az ellenzék mégis hevesen támadja ezt a lehetőséget. Mi ennek az oka?

Egy átfogó bérlakásprogram terve már körülbelül 20–30 éve napirenden van. Ez azonban legfeljebb a lakhatás gyors, átmeneti megoldására lenne alkalmas, és könnyen tévútra vezethet. Ráadásul egy állami, önkormányzati vagy piaci alapon működő bérlakásprogram profitja az építtetőnél maradna. Mi úgy gondoljuk, hogy nem ebben kell keresni a megoldást, mert ez alapvetően szemléletbeli kérdés. Fontos, hogy amikor valami megépül, vagy valaki ingatlanhoz jut, akkor a belőle származó haszon is annál a fiatalnál legyen, akinek a lakhatását megoldottuk.

A polgári kormány célja éppen ezért egy olyan program kidolgozása volt, amelynek révén minél hamarabb, minél kedvezőbb feltételekkel saját otthonhoz juthatnak mindazok, akiknek eddig nem volt erre lehetőségük. Ha valaki utánaszámol, 

Ráadásul így a saját tulajdonukba fektetik a pénzüket, ami miatt egészen másképp viszonyulnak majd a most és a közeljövőben vásárolt ingatlanokhoz. Ez pedig idővel jelentős fejlődést hozhat egyes városrészekben, hiszen 

Magyar sajátosság, hogy kifejezetten saját tulajdonú otthonra vágyunk?

Tény, hogy Magyarországon speciális a lakástulajdon és a bérlés kérdésköre: másként alakult, mint Európa számos országában. Fontos leszögezni, hogy országonként eltérő a hozzáállás, a megtérülési elvárások, az ingatlanárak, a bérleti díjak és a hozamelvárások is. Ausztriában például egészen más számokkal találkozunk: ha valaki épített egy lakást bérbeadás céljából, a befektetés körülbelül 20 év alatt térült meg a bérleti díjakból. Nyugat-Európában – így Bécsben is – ez 40–50 évig is eltarthat, mire az ingatlanfejlesztők visszakapják a pénzüket.

Érdekes példa a svéd modell is. Svédországban ugyanis nincs külön lakáspiac: ott csak társasházakat lehet egyben megvásárolni, nincsenek külön tulajdonú lakások (albetétek). Az ingatlanpiac nem a nálunk megszokott, demokratikus piacgazdasági szemléletben működik.

Éppen ezért nehéz a különböző modelleket egymással összehasonlítani. 

Magyarországon ez a rendszer nem működne. Lehet vele kampányolni, de sem közép-, sem hosszú távon nem jelent valódi megoldást, még gazdasági szinten sem. Sokkal jobb, ha a lakók tisztában vannak azzal, hogy mibe fektetik a pénzüket, és biztosak lehetnek abban, hogy a befektetésük később náluk térül meg.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a lakásvásárlásnál?

Az ingatlanpiacon van egy örökérvényű igazság: 

 Ez azt jelenti, hogy mielőtt alaprajzokat vagy árakat nézegetnénk, először is azt kell eldönteni, hova szeretnénk költözni. A fővárosban van, akit inkább a budai, másokat a pesti oldal vonz. Akit a munkája a belvároshoz köt, annak természetesen fontos a közlekedés, míg aki sokat jár vidékre autóval, annak célszerű olyan kerületet választania, ahonnan gyorsan elérhető az autópálya.

Ezt követően érdemes kényelmi szempontokat is figyelembe venni: 

• mennyi a zöldfelület,
• milyen a bevásárlási, sportolási vagy szórakozási lehetőség.
• A harmadik fontos szempont a környék és maga az épület állapota. 

Csak ezután jönnek a részletek: mekkora a lakás, van-e elegendő hely a konyhának, elkülönül-e a nappali és a háló, megfelelő-e a belmagasság. Az sem mindegy, hogy a lakás az épületen belül hol helyezkedik el: pincében, szuterénben, félszuterénben vagy esetleg belső udvarra néz.

A programnak köszönhetően mennyi új építésű lakás kerülhet majd a piacra?

A már most tapasztalható keresletnövekedés egyértelműen a 3 százalékos, fix kamatozású Otthon Start Program hatása. Használt lakások mindig lesznek a piacon, de annak érdekében, hogy ne torzuljon a kereslet és a kínálat aránya, támogatjuk a lakásépítőket és ingatlanberuházókat. 

Ennek két része van. Egyrészt azok a fejlesztők, akik az Otthon Start Program keretében vállalják a feltételek maradéktalan teljesítését, és többek között olyan új lakásokat építenek, amelyeket legfeljebb másfél millió forintos négyzetméteráron kívánnak értékesíteni, gyorsított engedélyezési eljárásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési folyamat jelentősen lerövidül.

Másrészt azok a vállalkozók, akik nagy volumenben – legalább 250 lakás – megépítését vállalják, úgynevezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt rendelet alapján valósíthatják meg a beruházást, amely gyorsabb előrehaladást tesz lehetővé. Már két projektre elkészült a rendelet-tervezet, ezek összesen 4000 lakást érintenek, és további 4–5000 lakás fejlesztése is zöld lámpát kaphat.

Ez kölcsönösen előnyös helyzet: jó a fejlesztőknek és jó a lakásvásárlóknak is. Fontos azonban, hogy semmilyen minőségi eltérést nem fogadunk el. Minden esetben a tervtanács elé kell kerülniük a terveknek, nagy volumenű beruházásoknál országos szinten is. Ha egy elképzelés nem illeszkedik a helyi városszövetbe, a tervtanács jogosult szigorú szabályozásokat és kritikákat megfogalmazni.

Milyen hatással lehetnek az új építésű ingatlanok a piacra?

A kormánykritikus médiában gyakran elhangzik, hogy a másfél millió forintos ársapka árfelhajtó hatású, ám ez egyáltalán nem igaz. Valóban előfordult, hogy 

Amint a tervek szerint néhány hónapon belül megjelennek a piacon az új építésű ingatlanok – amelyekre már most igénybe lehet venni a hitelt –, az árak csökkenni kezdenek. Akinek van rá lehetősége, érdemes kivárnia ezt az időszakot, közben azonban folyamatosan figyelni a kínálatot.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 

Emellett ezek a beruházások az építőipar életben maradásának és fejlődésének kulcsai. Az építőipar fellendülése később olcsóbbá, gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az építkezéseket. Mindez számos munkahelyet teremt, több hazai termék felhasználását ösztönzi, és növeli a versenyképességet. Ezért az Otthon Start Program hatalmas lehetőséget jelent a magyar gazdaság számára.

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Illyés Tibor