Hoppá! Véget érhet Brüsszel szolidaritása, Ukrajna ezúttal nehéz feladatot kap

Nem hosszabbítja meg az Európai Unió az ukrán élelmiszerekre és mezőgazdasági alapanyagokra 2022-ben átmenetileg bevezetett vám- és kvótamentességet. A lengyel RMF24 értesülése szerint Brüsszel egyelőre tartja magát a dühös európai gazdáknak tett ígéretéhez és június 5-e után nem marad érvényben a kereskedelmi korlátozások átmeneti feloldása.

A lengyel portál úgy tudja, a jövőbeli irányok kijelölését nagyban megkönnyítette, hogy az EU új kereskedelmi biztosa szlovákiai, míg az EU soros elnökségét Lengyelország vette át Magyarországtól, vagyis a sokkal nagyobb károkat elszenvedő kelet-európai tagállamok érdekei érvényesülhetnek.

Már az EU is a magyar álláspontot hangoztatja

A korábbi, egyoldalúan Ukrajnának kedvező rendelet lezárulásával ismét korlátozott mennyiségű ukrán élelmiszer érkezhetne az EU-ba, ráadásul a vámokat is visszaállítaná az EU. Magyarország a kezdetektől ellenzi a teljes kereskedelmi liberalizációt, s a még súlyosabb károk elkerülése érdekében külön importtilalmat vezetett be egyes termékekre. 

A korábbinál alacsonyabb szállítási költségek és jóval magasabb profitról pedig aligha mondanak le a nemzetközi hátterű multinacionális agráróriások, amelyek komoly érdekérvényesítő erővel bírnak Brüsszelben.

Brüsszel várhatóan a 2016. óta az EU és Ukrajna között érvényben lévő „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet” elnevezésű egyezmény módosítására tesz javaslatot és ezekről a változtatásokról kezdődhetnek hamarosan tárgyalások Kijevvel, amely egyben már az ország jövőbeni uniós csatlakozására való felkészülést is magában foglalja.

Ez azt jelenti, hogy csak olyan élelmiszer érkezhetnek Ukrajna felől, amelyek előállítása és az alapanyagok termelési körülményei megfelelnének az uniós élelmiszer-biztonsági- és növényvédelmi, valamint állatjóléti előírásoknak. 

Az EU alkalmazza a világ legszigorúbb előírásait, ezáltal az uniós gazdák lényegesen magasabb áron termelnek, mint a harmadik országokban. Az emiatt kialakult hátrányt hivatott elsimítani részben az uniós agrárpolitika, részben azok az importra vonatkozó előírások, amelyeket az EU mindeddig figyelmen kívül hagyott a harmadik országokkal kötött megállapodások során.

Mindez jó hír lenne az európai gazdáknak: noha az ukrán import piaci nyomása csökkent az utóbbi időben, ráadásul Kijev felszabadította létfontosságú hajózási útvonalait is az orosz blokád alól, a kiegyensúlyozottabb verseny mindenképp jobb helyzetbe hozná őket. A helyzetet bonyolítja, hogy 

Árnyalja a képet, hogy Lengyelország is kemény álláspontot képvisel, a lengyel kormánynak ráadásul érdeke, hogy ne haragítsa magára a helyi gazdákat. A határozott európai álláspont Magyarországnak és a többi keleti tagállamnak is fontos, de korábban már Franciaország és Németország is jelezte aggodalmát az ukrán élelmiszerek miatt.

Rettegnek az uniós gazdák

A nyártól életbelépő új megállapodás ugyanakkor csak a kezdet lesz, mivel Ukrajna csatlakozása megkövetelné a teljes uniós agrárpolitika átalakítását, az ukrán óriásbirtokokkal képtelen lenne versenyezni még Franciaország is. Az ukrán mezőgazdaság uniós integrációja egyelőre megoldatlan kérdés. 

A lengyel rádió arról értesült, az Ukrajnával hamarosan induló érdemi tárgyalásokat össze akarja kapcsolni Lengyelország a Mercosur országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokról szóló vitával. A dél-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény életbelépését Franciaország határozottan elutasítja, de a spanyol gazdák is tiltakoznak.

Noha a néhány hónapja kezdődött vita Brüsszelben az unió következő, többéves költségvetéséről szól és a közösségi prioritásokra hivatkozva merül fel a Közös Agrárpolitika átfogó reformja, mégis egyre több jel utal arra, hogy a háttérben azok próbálják már most érvényesíteni az érdekeiket, akik Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozását támogatják.

Nyitóképünkön a lengyel gazdák egy Ursula von der Leyent kaszásként ábrázoló szoborral tiltakoznak Varsóban az EU agrárpolitikája ellen

Fotó: Wojtek Radwansk/AFP