Brüsszel már majdnem megvédte az uniós gazdákat, végül ismét fejet hajtott az ukrán vállalatok érdekei előtt

Nyitókép: Andy Sacks/Getty Images

Jövő héten szavaz az Európai Parlament a választások előtti utolsó plenáris ülésén az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi előnyök újabb egy éves meghosszabbításáról. Ha a képviselők megszavazzák, 2025 júniusáig továbbra is vám- és mennyiségi korlátozás-mentesen érkezhetnek az Európai Unióba az ukrán élelmiszerek.

Az újabb szabályok ugyanakkor elsősorban Franciaország és Lengyelország nyomására már tartalmaznak bizonyos korlátozásokat és az uniós országok az utolsó pillanatban tovább szigorították Brüsszel előterjesztését, noha a korábbi szövegről már egyszer megállapodtak.

Brüsszel most sem védi meg Kelet-Európát

A végső előterjesztés több termékpályán is tartalmaz piacvédelmi korlátozást. Ha az Ukrajnából érkező

• csirkehús,
• tojás,
• méz,
• cukor
• és egyes gabonafélék 

importja eléri 2023, 2022 és 2021 második fél átlagos mennyiségét, újabb tételek már nem hozhatók be vámmentesen az EU-ba.

A Franciaország nyomására az utolsó pillanatban újabb szigorításokkal kiegészített tervezet elfogadása szinte biztosra vehető, mivel a júniusi EP-választásokig utoljára ül össze a parlament. 

A kelet-európai gazdák már két éve azt várják Brüsszeltől, hogy a silány minőségű, olcsó és árleszorító, így az európai gazdák versenyképességét nagyban csökkentő szolidaritási intézkedés megtartása mellett vezessen be valós piacvédelmi intézkedéseket.

Franciaország és Németország az asztalra csapott

A tervezett védintézkedések elfogadását nagyban segítette, hogy már a demonstráló francia gazdákat, elsősorban a baromfi- és tojástermelőket, valamint a cukoripart nehéz helyzetbe hozta az ukrán import. 

Berlin Kijev egyik legnagyobb európai támogatója, noha a német gazdák is jelentős hátrányba kerültek az ukrán agrárvállalatokkal szemben.

Azzal, hogy korlátozás nélkül jöhet az EU-ba a gyakorlatilag korlátlan mennyiségű, tonnánként közel 70 százalékkal olcsóbb ukrán búza, a kelet-európai termény eladhatatlanná vált. A kereskedők ráadásul betároltak a gyakran GMO-s és növényvédővel szennyezett gabonából, visszavetve a keresletet.

Lecsúsztak az árrobbanásról az uniós gazdák

Az elmúlt hónapokban visszatért a háború előtti szintre a gabonafélék világpiaci ára, részben az Ukrajnából érkező dömping és a spekulációs hatások következtében. Ez azt jelenti, az európai termelőktől elvette Brüsszel a lehetőséget, hogy profitáljanak a közel egy évig példátlanul magas világpiaci árakból.

Az előrejelzések szerint ráadásul világszerte tovább csökkenhet a legfontosabb gabonanövények ára. A kínálat a becslések szerint nő, mivel az előrejelzések szerint világszerte nagyobb termés várható búzából, ráadásul Oroszország több jelentős felvásárló országban is megvetette a lábát. Annak, hogy az ukrán élelmiszerek a korábbi célpiacok helyett egyre nagyobb mennyiségben már az EU-ba érkeznek, Moszkva nyert a legnagyobbat, mivel sok közel-keleti és afrikai országba már az orosz gabona érkezik.

Az árak csökkenése ráadásul nem áll meg: egyre több piaci beszámoló szól arról, hogy Kína megerősíti élelmiszer-önellátását, beleértve a legfőbb gabonaféléket. Ma még ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent. Kína a világ legnagyobb gabonafelvásárló országa, vagyis, ha Peking a jövőben megtermeli a korábban megvásárolt mennyiség nagy részét, az beláthatatlan következményekkel járna, mivel a mezőgazdasági alapanyagok globális kereslet-kínálat egyensúlya felborulna, komoly túlkínálatot okozva.

Feleslegessé vált a túlzott szolidaritás

Brüsszel az orosz-ukrán háború kirobbanása után azért vezette be a kereskedelemre vonatkozó könnyítést, hogy a hagyományos, fekete-tengeri szállítási útvonal kiesésével is el tudjon jutni az ukrán élelmiszer a nem önellátó országokba, ahol éhínségtől tartottak.

Napjainkban ugyanakkor már újra a korábbi mennyiséget tudja elszállítani Ukrajna a tengeri útvonalon, noha Kijev így sem akar lemondani az uniós piac előnyeiről, beleértve a földrajzi közelséget és a háború előtti évekhez képest dollármilliárdos amerikai támogatással fejlesztett szárazföldi és folyami útvonalakat. Kijev tehát ragaszkodik az úgynevezett szolidaritási sávok nyitva tartásához, Brüsszel pedig eleget tesz Kijev elvárásainak, az uniós termelők kárára.