Rendkívüli!

Rendkívüli: iráni drónok indultak el Izrael ellen, küszöbön a háború

Közeledik az utolsó felvonás – Amerika kezében van az európai gazdák sorsa

2024. február 25. 05:58

Több mint másfél év telt el azóta, hogy az orosz–ukrán háború miatt az Európai Unió átmenetileg felfüggesztett minden ukrán élelmiszert és alapanyagot érintő importkorlátozást. A szolidaritás óriási károkat okozott az EU piacán, és a gazdák példátlan tiltakozáshullámához vezetett, de Brüsszel továbbra sem védi a saját termelőit.

2024. február 25. 05:58
Aerial,Top,Down,View,Black,Sea,Port,Loading,Of,Dry
Nagy Kristóf

Példátlan globális élelmezési válsághoz és történelmi magasságba emelkedő alapanyagárakhoz vezetett, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. A katonai konfliktus megrázta a világ élelmiszerpiacait, mivel e két ország jelentős gabonaexportőr.

Az oroszok már a háború első napjaiban blokád alá vonták a Fekete-tenger legfontosabb szállítási útvonalait, így az ukrán mezőgazdasági alapanyagok a kikötőkben ragadtak. Aggodalmat keltett, hogy az ukrán terménytől függő afrikai és közel-keleti országok ellátása bizonytalanná vált.

A konfliktus első hónapjaiban a világpiacon is úrrá lett a pánik, a befektetők attól tartottak, hogy alapanyaghiány lesz, ezzel veszélybe kerül a globális élelmezésbiztonság, az orosz agresszió pedig megfojtja az ukrán mezőgazdaságot. A sokk a tőzsdei befektetőkön is eluralkodott, a spekulánsok pedig soha nem tapasztalt ütemben nyomták történelmi magasságba az alapvető mezőgazdasági termények árát.

Az ukrán áru dömpingje mindenkinek óriási károkat okoz”

A gazdák önköltségét tovább növelte az Európai Unió átgondolatlan szankciós politikája, a Moszkvával elmérgesedő viszony hatására rekordszintre nőttek az energiaárak is. A koronavírus-válságból alig kilábaló élelmiszerpiac újabb ütést kapott: az előállítási költségek, majd a fogyasztói árak pár hónap leforgása alatt 50-80 százalékkal nőttek, 2022 végére a fejlett országoknak példátlan inflációs sokkal kellett szembenézniük.

Mindent az ukrán termelőkért

A háború első hónapjaiban a nemzetközi közösség fókuszba helyezte az ukrán gazdák megélhetését, s az Európai Unió 2022 júniusában felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott élelmiszerek behozatalát korlátozó vámokat és mennyiségi kvótákat. A szolidaritási folyosók megnyitásának célja az volt, hogy a Fekete­-tenger orosz blokádja idején szárazföldi útvonalakon sikerüljön kiszállítani a háború sújtotta országból a gabonát, ezzel egyrészt támogatva az ukrán termelőket, másrészt megóvni a szegény országokat az élelmiszerhiánytól és annak súlyos következményeitől.

Ellenőrök a 26 ezer tonna ukrán kukoricával Tripoliba tartó, Sierra Leone-ban bejegyzett Razoni teherhajón Isztambul közelében 2022. augusztus 3-án. Fotó: MTI/EPA/Török védelmi minisztérium

Ukrajna a háború előtt az élelmiszerek és alapanyagok 97 százalékát a tengeri kikötőkből exportálta. A korszerűtlen vasúti és közúti infra­struktúrán a korábbi mennyiségnek csak egy részét lehetett elszállítani, és jelentős akadályozó tényező az is, hogy Ukrajna eltérő nyomtávolságot használ, mint európai uniós szomszédai, emiatt a határállomásokon át kell rakodni az árut.

Az ellenőrizetlen, nemritkán silány minőségű terményt tavaly már az uniós tagállamokba adták fel”

A szolidaritási folyosók 2022. júniusi megnyitása után ezért sokáig nem volt érdemi tranzit­forgalom Ukrajna és az EU között, így a könnyítés nem járt drámai következményekkel az egyébként is válsággal küzdő, felbolydult uniós élelmiszerpiacon. Ráadásul az ENSZ és Törökország közvetítésével tető alá hozták a gabonafolyosó-megállapodást, amelynek értelmében Oroszország szabaddá tette az utat az ukrán kikötőkből induló élelmiszer-szállítmányok előtt. 2023 tavaszától már számolni lehetett azzal, hogy nem sokáig marad fenn a konstrukció, mert Moszkvának több kifogása is volt. Az eredetileg 2022. novemberben lejáró egyezményt többször meghosszabbították, egészen a múlt év júliusáig.

Washington nem késlekedett

Az Egyesült Államok már 2022 májusában, vagyis az uniós szolidaritási folyosók megnyitása előtt javasolta, hogy az EU és az Ukrajna földjein gazdálkodó, nemzetközi hátterű agrárvállalatok haladéktalanul kezdjék el a szárazföldi tranzit-­infrastruktúra modernizálását. Washington is a zsebébe nyúlt: először egy 250 millió dolláros támogatást juttatott el a külpolitikai befolyás erősítésében is szerepet játszó Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségén (USAID) keresztül. A szervezet további 250 millió dollárt hagyott jóvá Ukrajna mezőgazdaságának, a háborús nehézségekkel küzdő termelőknek a támogatására. 2022 nyarától 2023 végéig több mint 1 milliárd dollár érkezett az USA-ból az ukrán mezőgazdaság jövedelmezőségének fenntartására. Az összeg nagysága jól tükrözi az amerikai érdekeket, mivel a pénz nagy részét közvetlenül az amerikai nagytőkések érdekeltségébe tartozó agrárvállalatok kapták.

A dollármilliárdos segítség célja a kezdetektől az volt, hogy fejlesszék az alternatív, vagyis a szárazföldi és dunai tranzitfolyosókat. A USAID vezetője, Samantha Power volt ENSZ-nagykövet többször is járt Kijevben, vagyis Washington folyamatosan nyomon követte a beruházásokat.

Ukrán gabonát szállító teherhajó érkezik az isztambuli teherkikötőbe. Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Kik azok az ukrán gazdák?

Noha kezdetben a háború miatt ellehetetlenült ukrán családi gazdálkodókról szóltak a közlemények, már évek óta köztudomású volt, hogy a 2014-es kijevi fordulat után óriási befolyásra tettek szert az országban amerikai, brit és nyugat-európai befektetők. Ukrajnában több tízezer hektáron gazdálkodó, nemzetközi tulajdonosi körű, évtizedek óta kiépített globális hálózattal bíró nagyvállalatok művelik a világ legjobb minőségű termőterületeit. A hatalmas birtokméret és a modern technológia miatt az agráróriások kimagasló terméshozamot képesek elérni, ráadásul Ukrajnában jóval megengedőbb a növénytermesztési és állatjóléti szabályozás, mint az Európai Unióban, ahol a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági követelményei vannak érvényben.

Az Egyesült Államok közvetlen támogatásban részesítette azokat az agráróriásokat, amelyek rövid idő alatt több tíz millió dolláros fejlesztéseket valósítottak meg a napjainkra legfontosabbá váló alternatív szállítási útvonalakon. A USAID beszámolója szerint a 2022-ben és 2023-ban megvalósult fejlesztések eredményeképp 800 százalékkal nőtt a szolidaritási folyosók szállítási kapacitása.

A kedvezményezett agrártársaságok közé tartozik a Kernel Holding, Ukrajna legnagyobb napraforgó-termesztője és harmadik legnagyobb vállalata; a Grain Alliance, a 2000-ben megszűnő, szovjet típusú téeszek vezetőivel és eszközeivel létrejött cégcsoport; a nemzetközi Bayer-csoport; a saját hajógyárral és flottával is rendelkező, az ukrán folyami szállítást kiépítő Nibulon óriásvállalat; valamint az egyik legnagyobb amerikai agrárcég, a Corteva. Fejlesztéseik eredményeként meredeken emelkedett a közép- és kelet-európai EU-s államokba áramló ukrán alapanyagok és élelmiszerek mennyisége. A beruházások közül kiemelkedik a szlovákiai Tiszacsernyő vasútállomásának felújítása – a létesítmény mára az egyik legjelentősebb átkelőállomássá vált az ukrán határon –, a Duna torkolatánál található tranzitpontok, valamint az odesszai tengeri infrastruktúra további fejlesztése.

Elveszített ellenőrzés

Az ukrán gabona egyre nagyobb mennyiségben érkezett az Európai Unióba, és a gazdálkodók, valamint a tagállamok számára hamar világossá vált, szó sincs arról, hogy a szolidaritási folyosókon az afrikai és kelet-ázsiai piacokhoz vezető kikötőkbe tartanának a kamionok és tehervonatok. Az ellenőrizetlen, nemritkán silány minőségű, sok esetben génmódosított összetevővel és az EU-ban év­tizedek óta betiltott növényvédőszer-maradványokkal szennyezett terményt tavaly tavasszal már az uniós tagállamokba adták fel. A jóval olcsóbb ukrán gabonával teltek meg a magtárak, tárolók.

Egy Ukrajna felől érkezett tranzitkamion kukoricaszállítmányából vett minta a záhonyi közúti határátkelőhelyen 2023. április 17-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A piaci zavarok miatt az unióban termesztett drágább alapanyagok felvásárlási ára gyakorlatilag egyik napról a másikra jelentősen csökkent, a háború előtt megszokott árhoz képest ma 40 százalékkal olcsóbban lehet értékesíteni őket. Az ukrán dömping ráadásul a keresletet is lenullázta, mivel olyan mértékű volt az árkülönbség, hogy a felvásárlóknak a többhetes várakozás is kifizetődőbb volt, mint a helyi árak megfizetése.

A példátlan piaci nyomás és a kilátástalan helyzetbe kerülő közép- és kelet-európai termelők védelmének ügye az érintett tagállamok közös nyomásgyakorlása ellenére nem érte el Brüsszel ingerküszöbét. Az import korlátozását tavaly átmenetileg visszaállította Brüsszel, ám szeptemberben némi egyszeri kompenzáció kifizetése után eltörölte. Magyar­ország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária erre válaszul egyoldalú importtilalmat hirdetett, amely a közös kereskedelempolitika miatt csak uniós hatáskörben lett volna bevezethető. Románia és Bulgária már nem alkalmazza az egyoldalú korlátozást, mivel Brüsszel és Kijev kidolgozott egy ellenőrzési mechanizmust, ám a romániai és a bulgáriai gazdák rendszeres demonstrációja azt jelzi, az intézkedés érdemben nem védi a helyi gazdákat.

Az eltelt hónapokban sorra pattantak ki a gazdatüntetések az EU szinte minden országában. A keleti tagállamok termelői elsősorban az ukrán import következtében elszenvedett versenyhátrányuk miatt vonulnak az utcára, és azt követelik Brüsszeltől, hogy azonnal lépjen fel a védelmükben. Nyugat-Európa gazdálkodói korábban elsősorban a tagállami agrárpolitikák, a támogatások folyamatos csökkentése, valamint a zöldek és a baloldal évek óta tartó gazdaellenes retorikája miatt vonultak gépeikkel az utakra.

Korábban a nyugati országok haszonélvezői voltak az olcsó ukrán alapanyagok korlátlan behozatalának, mára viszont történelmi összefogás alakult ki az Európai Unió gazdái között, mivel az ukrán áru dömpingje mindenkinek óriási károkat okoz. Egyre többekben merül fel a kérdés, hogy a hetek óta szűnni nem akaró gazdatüntetések és a tagállamok egyre erőteljesebb nyomása ellenére miért nem hajlandó Brüsszel a látszatintézkedések helyett valós piacvédelmi intézkedéseket is beépíteni a javaslatába, amelyben egyértelműen a vám- és kvótamentesség újabb meghosszabbítását kezdeményezi.

Az utóbbi hónapok beszámolói és nyilatkozatai alapján egyre biztosabb, Brüsszel a szolidaritási folyosók megnyitása óta tisztában volt vele, hogy az ukrajnai agrárvállalatok célja nem az, hogy a Fekete-tenger kikerülésével eljuttassák termékeiket Afrikába, hanem pusztán a minél nagyobb profit. Az Európai Unió pedig kiváló célpontja az ukrán élelmiszernek: a szállítási költség a töredéke a korábbinak, az agrár­bárók kapcsolatrendszere pedig garantálja a sikeres üzletet.

Gazdatüntetés Brüsszelben február 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Súlyos kérdésként felmerül, hogy az Európai Bizottság végig tisztában volt-e azzal, hogy Washingtonban már nemcsak alternatív szállítási útvonalakat keresnek a tőkeerős vállalatok, hanem új célpiacokat is kialakítanak. Brüsszel a jelek szerint több mint másfél év után is mindent elkövet, hogy ne kelljen visszavonnia az ideig­lenes szabad­kereskedelmi döntését, figyelmen kívül hagyva a gazdatársadalom teljes bizalomvesztését és a közelgő európai parlamenti választást is. Egyre inkább felmerül a kérdés: Ursula von der Leyen bizottsági elnök tudatosan szolgálta-e ki az amerikai kormány érdekeit?

Ma már egyértelmű, hogy mekkora érdeksérelmet okozna Washingtonnak, ha az EU visszaállítaná az ukrán termékekre a mindössze átmenetileg felfüggesztett korlátozásokat. Az USA több mint 1 millió dollárnyi vissza nem térítendő támogatással, az érdekeltségébe tartozó ukrajnai agrárvállalatok befolyásának kiterjesztésével újította fel a kelet-európai infrastruktúrát, amihez egyébként több száz millió euróval az Európai Bizottság is hozzájárult.

Vissza a hajókra

Ha az EU figyelmen kívül hagyná az amerikai üzleti érdekeket, akkor a tengerentúlról érkező támogatás gyakorlatilag ablakon kidobott pénz lenne. Az érintett cégek ugyanis már 2022-ben kialakították azokat az üzleti kapcsolatokat, amelyek révén a nélkülöző országok helyett ma az Európai Unió az ukrán élelmiszerek elsődleges célpiaca.

Erre utal az is, hogy Kijev a közelmúltban bejelentette, a Fekete-tengeren elszállított árumennyiség januárban elérte a háború előtti szintet. A háborús beszámolók szerint ennek oka, hogy bár a frontvonalak mentén Ukrajna védekezésre kényszerül, az orosz hadsereg flottáját jelentősen sikerült gyengítenie, így Moszkva már nem tudja blokád alatt tartani a hajózási útvonalakat, a szállítás Odessza kikötőjéből többé-kevésbé zavartalan. Emiatt a szolidaritási folyosók nyitva tartása elvben okafogyottá vált. Ennek ellenére az ukrán termékek továbbra is korlátlanul és ellenőrizetlenül érkeznének az EU piacára, ha a frontországok termelői és a kormányok nem tennének meg mindent azért, hogy gátolják a szállítmányok célba juttatását.

Az orosz–ukrán háború éveiben még a harcoló felek agráriumból származó bevétele is nőtt, vagyis a konfliktus vesztesei azok az európai uniós gazdák, akiket az utóbbi években Brüsszel minden eszközzel próbált ellehetetleníteni.

Amerika a kezdetektől nyílt lapokkal játszott
A USAID Ukrajna támogatására létrehozott programjában kifejezetten arra ösztönözte a nagy ukrajnai agrárvállalatokat, hogy hosszú távon a szárazföldi útvonalakon bonyolítsák le az exportot. Az 57 ezer hektáron gazdálkodó Grain Alliance cégcsoport a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolója szerint már 2022 végére felhagyott a fekete-tengeri szállítással: a termény felét belföldön értékesítette, a másik felét pedig a szlovákiai tranzitponton keresztül exportálta elsősorban Ausztriába, Németországba és Olaszországba. A jelentésből kiderül, hogy a magyar, a szlovák és a lengyel tilalmat tiszteletben tartva ezeken az országokon valóban csak áthaladtak a szállítmányok. A Grain Alliance értékesítésből származó árbevétele ráadásul – csak részben a megugró árak miatt – 2022-ben meghaladta a háború előtti, 2021-es szintet. A háború ugyan megnövelte a bizonytalanságot, az ukrán mezőgazdaság összességében a harcok ellenére is növelte a profitját. Szintén nőtt Oroszország profitja, mivel az Ukrajna által felhagyott afrikai és ázsiai országok már az orosz gabonára kötnek szerződéseket. Moszkva lazított a kvótákon, és növelte a kivitelre szánt mennyiséget. Az orosz export 2023-ban minden addigi szintet megdönthetett.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitóképen: Ukrán gabonaszállító teherhajó rakodás közben egy fekete-tengeri kikötőben. Fotó: Shutterstock

 

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 114 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
egonsamu
2024. február 27. 13:56
"...de Brüsszel továbbra sem védi a saját termelőit." Tisztelt Kristóf, Brüsszelnek nincsenek saját termelöi. A gazdák mind nemzetállamok polgárai, nem Brüsszel jobbágyai. A nemzetállamok korrupt és gerinctelen vezetöin múlik, mit tesznek az EU-mafia ellen a saját polgáraik védelmében. Erröl lehetne/kellene részletes cikket írni!
ujferi
2024. február 25. 19:31
A hülye hoholok nem a hazájukat védik, hanem a nagytőkét, egyszer kinyílhatna a szemük ...
ToIeranciaterror
2024. február 25. 16:53
"Mindent az ukrán termelőkért" Nincsenek ukrán termelők. Amcsi cégek vetek és aratnak ukrajnában...
Haramia
2024. február 25. 15:48
És jé, nem döglöttek meg az afrikaiak sem. A humanitárius marhaság arra jó, hogy érzelmileg elvakítsa Európa népeit. De csak egy ideig. A tüntetések sem a semmiért vannak. Tehát, ha az amerikai érdekeket veszi figyelembe ojróp junion akkor biza a többletfinanszírozás terhét is ojrópa fogja learatni, benyelni. A világpiaci kereskedelmi útvonalak megváltoznak, ez sem ojrópát segíti. De ide ömlik a szutyok, de ez sem. Sőt. Teljes piaci bénulás. Mindenhol. Ojróp junion meg béna kacsa a történetben. Mint mindig. Leyen meg Alex oldalán biodíszlet. Ojróp junion polgárai meg várhatják a szavazást. Más szavakkal: ha az erőszakos ukrajnai "szolidaritás" érdekében az EU tönkre teszi a mezőgazdaságot, akkor saját tagállami szinten jelennek meg a krízisek. Ezt a tagállamok nem tudják kezelni. Főleg nem kompenzálni tagállami költségvetésből. Az unió sem képes rá. Bezzeg háborúra van. Az lenne a nagy egység!? Jó van ez így! Hadd bukjon a liberalista ojróp elit.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!