Brüsszel és a baloldal bármit megtesz, ami az ukrán és az amerikai gazdák érdeke

Átmenetileg szünetet tartanak a december közepe óta demonstráló német gazdák. Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke bejelentette, tárgyalásokat folytat a német kormánnyal. Ezzel együtt ultimátumot is adott a kormánykoalíciónak: ha január 18-ig nem sikerül megállapodniuk a gázolajtámogatás megtartásáról és egyéb témákról, akkor folytatódnak az országos megmozdulások.

Nem csak Németországban elégedetlenek a gazdák, gyakorlatilag az Európai Unió összes olyan tagállamában volt az elmúlt hónapokban gazdatüntetés, ahol a kormányzás a baloldal és a szélsőbaloldal, vagyis a szociáldemokraták és a zöldek kezében van.

A nemzeti szintű problémákon kívül – ezekkel szoros összefüggésben – az Európai Unió szintjén is ellenséges a termelőkkel szembeni retorika. Brüsszel gyakorlatilag csak olyan intézkedéseket próbált végrehajtani az elmúlt években, amellyel az európai gazdáknak és a kontinens élelmiszer-előállításának versenyhátrányt okoz.

A politikusokat ma már az sem zavarja, hogy az európai emberek többsége is a gazdák mellett áll.

Világos baloldali üzenet a gazdáknak: csak Ukrajna számít

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a gazdákat ráadásul azzal is rendszeresen szembesíti az EU, hogy feleslegesek azok a költséges erőfeszítések – magasabb állatjólét, növényvédelem – amelyeket azért tettek, hogy megfeleljenek a folyamatosan szigorodó uniós szabályoknak, mivel az Ukrajnából érkező dömpingárura nem vonatkoznak ugyanazok a szigorú szabályok. Ráadásul az unió vezetésének esze ágában sincs korlátozni az ukrán élelmiszer beáramlását.

Magyarország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Bulgária ismét felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ukrán alapanyagok és élelmiszerek beáramlásának a korlátozására. Noha Magyarország, Lengyelország és Szlovákia továbbra is fenntartja az egyoldalú importtilalmat, más országokba bőven érkezik az ukrán áruból. Ez a kereskedelem egyrészt leszorítja az árakat, mivel az európai szabályok nem vonatkoznak az ukrajnai óriásvállalatokra, így költségeik jóval alacsonyabbak, mint az európai gazdáké. Másrészt az európai, elsősorban a kelet-európai termelők drágább, de jobb minőségű termékei iránti kereslet csökken, vagyis szűkülnek az exportpiacok.

Lengyelországban és Romániában is demonstrálnak a gazdák, de elsősorban nem a kormányok intézkedéseivel szemben, hanem a saját érdekükben. Mindkét országban egyre gyakrabban blokkolják a határforgalmat gépeikkel a termelők, így akadályozva az ukrán termékek beáramlását. saját maguk védelme

Az Egyesült Államok egyébként is érdekelt abban, hogy az európai mezőgazdaság termelékenysége csökkenjen, mivel Washington az ágazatban óriási technológiai fejlesztéseket hajt végre, és Európa jelenleg óriási versenytársnak számít a világpiacon. Ráadásul az Egyesült Államokban előállított élelmiszer sokkal rosszabb minőségű, mint az Európai, amely így jóval keresettebb is. Az uniós gazdák versenyhátránya tehát csak Washingtonnak és a nemzetközi agrárbáróknak állhat érdekében.

Az európai érdekképviseletek türelme is elfogyott

Nem csak a kelet-európai tagállamok fordultak ismét Brüsszelhez az ukrán dömpingáruk miatt, hanem az európai termelők, agrárcégek és szövetkezetek legnagyobb érdekképviseletei is világossá tették: most még támogatják a háború sújtotta Ukrajnát, de fogytán a türelmük.

Brüsszelnek jelezték, kiemelten nagy terhet ró az ellenőrizetlen és korlátlanul érkező olcsó ukrán áru, és létében veszélyezteti az európai

• cukoripart,
• baromfiszektort,
• a kukoricatermesztőket
• és a tojástermelőket.

Brüsszel átmenetileg visszavonulót fújt

A német gazdák nem csak a támogatások tervezett csökkentése miatt vonultak utcára, emellett legnagyobb problémájuk a megbélyegzés. A zöldek és a baloldali-liberális pártok ugyanis rendszeresen a mezőgazdaságot okolják a klímaváltozás miatt, ezen belül elősorban az állattenyésztést.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 2019-es megalakulását követően – Frans Timmermans holland baloldali politikus vezetésével – Farm to Fork (termelőtől az asztalig) elnevezéssel meghirdetett stratégiája világossá tette az EU termelőinek, nem lesz nyugalmuk. E tervezet számos olyan, 2030-ig végrehajtandó intézkedést tartalmaz amely erőltetett tempóban alakítaná át az európai mezőgazdaságot, jelentős terhet okozva a gazdálkodóknak. Ez a tervezet mára megbukott, mivel az uniós választások közeledtével az Európai Néppát irányt váltott, és a kampányidőszakban a gazdák oldalára állt.

Hollandia erős üzenetet küldött a gazdaellenes baloldalnak

Hollandiában hosszú idő után elvesztették a választásokat a baloldali és centralista pártok, amely nagyrészt annak volt köszönhető, hogy 2022-ben és 2023-ban a holland termelők szinte megállás nélkül tüntettek a Mark Rutte vezette kormány intézkedései ellen.

A Rutte-kormány célul tűzte ki, hogy az EU-ban elsőként és jóval a 2030-as határidő előtt végrehajtják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar „fenntarthatóvá tételét” szolgáló uniós stratégiát. Németországhoz hasonlóan a klímaváltozás miatt gyakorlatilag kizárólag a termelőket tette felelőssé a kormány.

Hollandiába még durvább és radikálisabb intézkedéseket hozott a kormánykoalíció: a folyamatos költségnövekedés és adóztatás után a legnagyobb sokkot az okozta a termelőknek, amikor a kormány – Brüsszel jóváhagyásával – bejelentette, hogy felvásárolja a természetvédelmi területek közelében található állattartó telepeket, és bezárja azokat. Ez több százezer haszonállat leölését eredményezte volna.

A kormány ráadásul hajthatatlan volt még annak ellenére is, hogy a helyi választásokon az új gazdapárt elsöprő győzelmet aratott. a vidékiek Hollandiában is egyértelműen a termelők mellé álltak.

A német és a holland gazdák 2019 óta gyakran szolidaritást vállalnak egymással, és mindkét országban az utcára vonulnak, mivel a megbélyegzés közös problémájuk.

Emmanuel Macron is alulmarad Brüsszelben

Az elmúlt években a francia gazdák is számos alkalommal szerveztek látványos megmozdulásokat, ugyanakkor az elégedetlenségüket Emmanuel Macron államfő és a kormány – szemben Németországgal és Hollandiával – próbálja csökkenteni.

A francia gazdák legnagyobb problémája, hogy az Európai Unió a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésekor „csereáruként” kezeli a mezőgazdasági termékeket. A legemlékezetesebb tüntetéssorozatot a Mercosur országokkal, vagyis négy dél-amerikai országgal kötött – a legújabb fejlemények szerint végül kútba esett – szabadkereskedelmi megállapodás tüzelte.

A megállapodás értelmében az olcsón előállított, kétes minőségű brazil húsfélék fenyegették az európai piacot, mivel az EU a tető alá hozott, ám máig nem ratifikált megállapodásban vám- és kvótakedvezményeket ajánlott a mezőgazdasági termékekre. A francia gazdálkodók az egyébként is nyomott felvásárlási árak mellett úgy érezték, végleg be kell szüntetni tevékenységüket. Elsősorban az állattartóknak jelentett kockázatot a megállapodás.

Hollandiával és Németországgal szemben a kormány és Emmanuel Macron államfő legalább látszólag a gazdák mellé áll, sikeresen blokkolva a szabadkereskedelmi egyezség életbe lépését.

Az unió legfejlettebb országai közül egyedül Franciaország szorgalmazza, hogy az unión kívüli országokból érkező élelmiszereket csak akkor engedje be piacaira az Európai Unió, ha a gyártók az világ legszigorúbb európai állatjóléti és élelmiszer-biztonsági kritériumainak megfelelő élelmiszert gyártanak. 

Hatása ugyanakkor az elemzők szerint globálisan is kedvező folyamatokat indítana el az élelmiszer-biztonság terén, noha az előállítási költségek növekedésével járna.

Egész Európa versenyhátrányban van

Spanyolországban is rendszeresek a gazdatüntetések. A baloldali kormányokkal szembeni elégedetlenség az egész spanyol vidékre jellemző. A gazdák az elmúlt években többször is demonstráltak az uniós agrárpolitika miatt alacsony felvásárlási árak miatt, valamint a kormány ellen is, mivel nem tesz semmit a legnagyobb áruházláncok árleszorító felvásárlási gyakorlata ellen.

Spanyolországban a gazdák elégedetlenségét fokozza, hogy a vidéki területek elnéptelenedése elképesztő méreteket öltött, mivel az emberek a kormányzati politika, a magas munkanélküliség és a 2008-as válság óta nehézségekkel küzdő térségek helyett a nagyvárosokba költöznek.

A város-vidék szembenállás is érdeke a baloldalnak

Noha a szélsőséges baloldali narratíva szerint a klímaváltozást a gazdák okozzák, valójában ők szenvedik el igazán a szélsőséges időjárás következményeit. Nem csak a kertészeti ágazatokban és a növénytermesztésben valós a probléma, az állattartóknak és a haszonállatoknak is megpróbáltatást okoz az egyre szélsőségesebb időjárás. Jó példa erre a 2022-es rendkívüli aszály, amelynek következtében az öntözött mezőgazdasági területek öntözhetősége is lehetetlenné vált, vagyis a gazdák alkalmazkodóképessége messze nem tud lépést tartani a klímaváltozással.

Arról ugyanakkor csak a szakmai tanulmányokból kaphatunk valós képet, hogy amennyiben a fejlett országok visszafognák az állati termékek előállítását, és a termőterületek jelentős részét kivonva természeti területté minősítenék azokat, akkor sem csökkenne az agrárium károsanyag-kibocsátása. 

Nyitóképünkön francia gazdák tiltakoznak a magas adók ellen Franciaországban, Toulouse-ban Fotó: Alain Pitton/AFP