Brüsszel és a baloldal bármit megtesz, ami az ukrán és az amerikai gazdák érdeke

2024. január 16. 20:00

Rendszeresen demonstrálnak Európában a gazdák, elsősorban azokban az országokban, ahol a kormányzás a baloldal és szélsőbaloldali zöldek kezében van. Az elégedetlenséget Brüsszel látszólag szándékosan szítja, így sokakban felmerül a kérdés, miért szúrja a szemét a globalistáknak az európai önellátás.

2024. január 16. 20:00
Nagy Kristóf

Átmenetileg szünetet tartanak a december közepe óta demonstráló német gazdák. Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke bejelentette, tárgyalásokat folytat a német kormánnyal. Ezzel együtt ultimátumot is adott a kormánykoalíciónak: ha január 18-ig nem sikerül megállapodniuk a gázolajtámogatás megtartásáról és egyéb témákról, akkor folytatódnak az országos megmozdulások.

Nem csak Németországban elégedetlenek a gazdák, gyakorlatilag az Európai Unió összes olyan tagállamában volt az elmúlt hónapokban gazdatüntetés, ahol a kormányzás a baloldal és a szélsőbaloldal, vagyis a szociáldemokraták és a zöldek kezében van.

Ezt is ajánljuk a témában

A nemzeti szintű problémákon kívül – ezekkel szoros összefüggésben – az Európai Unió szintjén is ellenséges a termelőkkel szembeni retorika. Brüsszel gyakorlatilag csak olyan intézkedéseket próbált végrehajtani az elmúlt években, amellyel az európai gazdáknak és a kontinens élelmiszer-előállításának versenyhátrányt okoz.

Az európai szocialisták és a zöldek – beleértve civil aktivistahálózatukat – gyakorlatilag minden lehetséges fórumon bűnösnek bélyegzik a gazdálkodókat a klímaváltozás miatt, miközben az ipar, vagy a közlekedés szereplői nem részesülnek ilyen támadásban. 

A politikusokat ma már az sem zavarja, hogy az európai emberek többsége is a gazdák mellett áll.

Világos baloldali üzenet a gazdáknak: csak Ukrajna számít

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a gazdákat ráadásul azzal is rendszeresen szembesíti az EU, hogy feleslegesek azok a költséges erőfeszítések – magasabb állatjólét, növényvédelem – amelyeket azért tettek, hogy megfeleljenek a folyamatosan szigorodó uniós szabályoknak, mivel az Ukrajnából érkező dömpingárura nem vonatkoznak ugyanazok a szigorú szabályok. Ráadásul az unió vezetésének esze ágában sincs korlátozni az ukrán élelmiszer beáramlását.

Hiába függesztette fel a tárgyalások idejére a Német Gazdaszövetség a demonstrációt, a német gazdák Berlinben maradtak
Forrás: Carsten Koall/DPA

Magyarország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Bulgária ismét felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ukrán alapanyagok és élelmiszerek beáramlásának a korlátozására. Noha Magyarország, Lengyelország és Szlovákia továbbra is fenntartja az egyoldalú importtilalmat, más országokba bőven érkezik az ukrán áruból. Ez a kereskedelem egyrészt leszorítja az árakat, mivel az európai szabályok nem vonatkoznak az ukrajnai óriásvállalatokra, így költségeik jóval alacsonyabbak, mint az európai gazdáké. Másrészt az európai, elsősorban a kelet-európai termelők drágább, de jobb minőségű termékei iránti kereslet csökken, vagyis szűkülnek az exportpiacok.

Ezt is ajánljuk a témában

Az európai gazdák szenvedik meg az ukrán gabonadömpinget

Az Európába irányuló megnövekedett ukrán export jelentős veszteségeket okoz az európai, főleg a frontországok gazdálkodóinak, ezért ezek az államok közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy tegyenek valamit a kialakult hátrányok orvoslása érdekében és szabályozzák a termelői piacokat.

Lengyelországban és Romániában is demonstrálnak a gazdák, de elsősorban nem a kormányok intézkedéseivel szemben, hanem a saját érdekükben. Mindkét országban egyre gyakrabban blokkolják a határforgalmat gépeikkel a termelők, így akadályozva az ukrán termékek beáramlását. saját maguk védelme

Kik azok az ukrán gazdák, és miért fontos a támogatásuk?

A háború kitörését követően pánik tört ki a globális élelmiszerpiacon, mivel az oroszok blokkolták a Fekete-tenger szállítási útvonalait. Kezdetben az aggodalmak arról szóltak, hogy a rászoruló országokba nem jut el a termény. Ezért az EU szárazföldi szolidaritási útvonalakat nyitott, eltörölte a vámokat és kvótákat. Noha a Fekete-tengeren a szállítás – kisebb nagyobb fennakadásokkal – most is folyamatos, a szárazföldi útvonalak fejlesztésére is rengeteg pénzt ad az EU.

Valójában ráadásul világossá vált, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek döntő része Európában ragad, vagyis az élelmiszerárakat az egekbe emelő tőzsdei spekulációk célja a profitszerzés volt, a rászoruló országok pedig máshonnan pótolták a kieső ukrán szállítmányokat. Így ezeknek az áruknak az Európai Unió piaca lett a legfontosabb úti célja.

Ukrajnában a nemzetközi, elsősorban amerikai és brit óriásvállalatok uralják a világ legjobb minőségű mezőgazdasági területeit. Sok nyugat-európai cég is Ukrajnába szervezte ki termelését az uniós szabályok folyamatos szigorítása miatt. Ezek az óriásvállalatok hatalmas mennyiségű alapanyagot és élelmiszert állítanak elő, az uniós önköltségi árak töredékéért.

Valójában ezeknek a döntően amerikai agráróriásoknak az érdeke, hogy minél nagyobb mennyiséget tudjanak értékesíteni, lehetőleg minél olcsóbban. Ezt mutatja az is, hogy az USAID, vagyis az Egyesült Államok külügyminisztériumának a fejlesztési ügynöksége dollármilliárdokkal támogatja a dunai kikötők fejlesztését, valamint Ukrajna nyugati határain a tranzit infrastruktúrát. Ráadásul az Ukrajnában tevékenykedő óriásvállalatok az elmúlt években megugró élelmiszerárak miatt a háború ellenére is profitot termeltek.

Az Egyesült Államok egyébként is érdekelt abban, hogy az európai mezőgazdaság termelékenysége csökkenjen, mivel Washington az ágazatban óriási technológiai fejlesztéseket hajt végre, és Európa jelenleg óriási versenytársnak számít a világpiacon. Ráadásul az Egyesült Államokban előállított élelmiszer sokkal rosszabb minőségű, mint az Európai, amely így jóval keresettebb is. Az uniós gazdák versenyhátránya tehát csak Washingtonnak és a nemzetközi agrárbáróknak állhat érdekében.

Az európai érdekképviseletek türelme is elfogyott

Nem csak a kelet-európai tagállamok fordultak ismét Brüsszelhez az ukrán dömpingáruk miatt, hanem az európai termelők, agrárcégek és szövetkezetek legnagyobb érdekképviseletei is világossá tették: most még támogatják a háború sújtotta Ukrajnát, de fogytán a türelmük.

Brüsszelnek jelezték, kiemelten nagy terhet ró az ellenőrizetlen és korlátlanul érkező olcsó ukrán áru, és létében veszélyezteti az európai

  • cukoripart,
  • baromfiszektort,
  • a kukoricatermesztőket
  • és a tojástermelőket.

Brüsszel átmenetileg visszavonulót fújt

A német gazdák nem csak a támogatások tervezett csökkentése miatt vonultak utcára, emellett legnagyobb problémájuk a megbélyegzés. A zöldek és a baloldali-liberális pártok ugyanis rendszeresen a mezőgazdaságot okolják a klímaváltozás miatt, ezen belül elősorban az állattenyésztést.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 2019-es megalakulását követően – Frans Timmermans holland baloldali politikus vezetésével – Farm to Fork (termelőtől az asztalig) elnevezéssel meghirdetett stratégiája világossá tette az EU termelőinek, nem lesz nyugalmuk. E tervezet számos olyan, 2030-ig végrehajtandó intézkedést tartalmaz amely erőltetett tempóban alakítaná át az európai mezőgazdaságot, jelentős terhet okozva a gazdálkodóknak. Ez a tervezet mára megbukott, mivel az uniós választások közeledtével az Európai Néppát irányt váltott, és a kampányidőszakban a gazdák oldalára állt.

Ezt is ajánljuk a témában

A termelők ugyanakkor csak átmenetileg lélegezhetnek fel, hiszen tagállami szinten jól látható, hogy a baloldali politikusok nem adták fel terveiket.

Hollandia erős üzenetet küldött a gazdaellenes baloldalnak

Hollandiában hosszú idő után elvesztették a választásokat a baloldali és centralista pártok, amely nagyrészt annak volt köszönhető, hogy 2022-ben és 2023-ban a holland termelők szinte megállás nélkül tüntettek a Mark Rutte vezette kormány intézkedései ellen.

A Rutte-kormány célul tűzte ki, hogy az EU-ban elsőként és jóval a 2030-as határidő előtt végrehajtják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar „fenntarthatóvá tételét” szolgáló uniós stratégiát. Németországhoz hasonlóan a klímaváltozás miatt gyakorlatilag kizárólag a termelőket tette felelőssé a kormány.

Hollandiába még durvább és radikálisabb intézkedéseket hozott a kormánykoalíció: a folyamatos költségnövekedés és adóztatás után a legnagyobb sokkot az okozta a termelőknek, amikor a kormány – Brüsszel jóváhagyásával – bejelentette, hogy felvásárolja a természetvédelmi területek közelében található állattartó telepeket, és bezárja azokat. Ez több százezer haszonállat leölését eredményezte volna.

A kormány ráadásul hajthatatlan volt még annak ellenére is, hogy a helyi választásokon az új gazdapárt elsöprő győzelmet aratott. a vidékiek Hollandiában is egyértelműen a termelők mellé álltak.

Hollandia globális nagyágyú

Hollandia kis területe ellenére is a világ harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőr országa. A holland mezőgazdaság a második világháborúban gyakorlatilag megsemmisült, ugyanakkor a háborút követő éhínség kezelése érdekében olyan technológiákat és módszereket honosítottak meg a hollandok, amelyekre korábban nem volt példa. A világ egyik legmodernebb mezőgazdasága a holland agrárium, a technológiai fejlettség miatt az egyik legkevésbé környezetszennyező az intenzív termelés ellenére is.

A német és a holland gazdák 2019 óta gyakran szolidaritást vállalnak egymással, és mindkét országban az utcára vonulnak, mivel a megbélyegzés közös problémájuk.

Emmanuel Macron is alulmarad Brüsszelben

Az elmúlt években a francia gazdák is számos alkalommal szerveztek látványos megmozdulásokat, ugyanakkor az elégedetlenségüket Emmanuel Macron államfő és a kormány – szemben Németországgal és Hollandiával – próbálja csökkenteni.

A francia gazdák legnagyobb problémája, hogy az Európai Unió a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésekor „csereáruként” kezeli a mezőgazdasági termékeket. A legemlékezetesebb tüntetéssorozatot a Mercosur országokkal, vagyis négy dél-amerikai országgal kötött – a legújabb fejlemények szerint végül kútba esett – szabadkereskedelmi megállapodás tüzelte.

A megállapodás értelmében az olcsón előállított, kétes minőségű brazil húsfélék fenyegették az európai piacot, mivel az EU a tető alá hozott, ám máig nem ratifikált megállapodásban vám- és kvótakedvezményeket ajánlott a mezőgazdasági termékekre. A francia gazdálkodók az egyébként is nyomott felvásárlási árak mellett úgy érezték, végleg be kell szüntetni tevékenységüket. Elsősorban az állattartóknak jelentett kockázatot a megállapodás.

Európa vezető szerepét nem adják könnyen a franciák

Franciaország az EU legnagyobb élelmiszer-termelő országa. A közösség élelmiszer-ellátásának 18 százaléka a francia gazdáknak köszönhető. Az országban gyakorlatilag minden mezőgazdasági termék elérhető, az önellátást a modern, öntözött gazdálkodás segíti és a rendkívül magas minőség, amelynek köszönhetően a luxuspiacokon is nagyarányban keresettek a francia élelmiszerek. Franciaország a világ minden tájára exportál. A francia kormány a többi nyugat-európai országhoz képest gazdabarátabb, éppen ezért időről időre kivívja Brüsszel haragját.

Hollandiával és Németországgal szemben a kormány és Emmanuel Macron államfő legalább látszólag a gazdák mellé áll, sikeresen blokkolva a szabadkereskedelmi egyezség életbe lépését.

A nemzeti agrárpolitika a francia gazdáknak sem kedvez, folyamatosan a támogatások elvesztésével szembesülnek. Éppen ezért a német gazdák után a francia gazdák is demonstrációba kezdtek, elsősorban az adóemelések ellen tüntetnek.

Az unió legfejlettebb országai közül egyedül Franciaország szorgalmazza, hogy az unión kívüli országokból érkező élelmiszereket csak akkor engedje be piacaira az Európai Unió, ha a gyártók az világ legszigorúbb európai állatjóléti és élelmiszer-biztonsági kritériumainak megfelelő élelmiszert gyártanak. 

Magyarország is kiemelten támogatja a francia javaslatot, ám Brüsszel hallani sem akar egy ilyen piacvédő, az európai termelők versenyképességét javító korlátozásról. 

Hatása ugyanakkor az elemzők szerint globálisan is kedvező folyamatokat indítana el az élelmiszer-biztonság terén, noha az előállítási költségek növekedésével járna.

Egész Európa versenyhátrányban van

Spanyolországban is rendszeresek a gazdatüntetések. A baloldali kormányokkal szembeni elégedetlenség az egész spanyol vidékre jellemző. A gazdák az elmúlt években többször is demonstráltak az uniós agrárpolitika miatt alacsony felvásárlási árak miatt, valamint a kormány ellen is, mivel nem tesz semmit a legnagyobb áruházláncok árleszorító felvásárlási gyakorlata ellen.

Spanyolországban a gazdák elégedetlenségét fokozza, hogy a vidéki területek elnéptelenedése elképesztő méreteket öltött, mivel az emberek a kormányzati politika, a magas munkanélküliség és a 2008-as válság óta nehézségekkel küzdő térségek helyett a nagyvárosokba költöznek.

A város-vidék szembenállás is érdeke a baloldalnak

Noha a szélsőséges baloldali narratíva szerint a klímaváltozást a gazdák okozzák, valójában ők szenvedik el igazán a szélsőséges időjárás következményeit. Nem csak a kertészeti ágazatokban és a növénytermesztésben valós a probléma, az állattartóknak és a haszonállatoknak is megpróbáltatást okoz az egyre szélsőségesebb időjárás. Jó példa erre a 2022-es rendkívüli aszály, amelynek következtében az öntözött mezőgazdasági területek öntözhetősége is lehetetlenné vált, vagyis a gazdák alkalmazkodóképessége messze nem tud lépést tartani a klímaváltozással.

A gazdaellenességet a nagyvárosokban ráadásul a baloldalhoz köthető NGO-k folyamatos és túlzó lejárató kampányai is fokozzák. Ezzel a nagyobb településeken élőkben téves kép alakul ki például az állattartásról, az állattenyésztőket pedig állatkínzóknak bélyegzik.

Arról ugyanakkor csak a szakmai tanulmányokból kaphatunk valós képet, hogy amennyiben a fejlett országok visszafognák az állati termékek előállítását, és a termőterületek jelentős részét kivonva természeti területté minősítenék azokat, akkor sem csökkenne az agrárium károsanyag-kibocsátása. 

Sőt, a fejlődő országok népességrobbanása miatt a kereslet kielégítése miatt folyamatosan terjeszkedő szántókon és legelőkön egyre intenzívebbé válik a mezőgazdasági elavult technológiával. A globális károsanyag-kibocsátás tehát akkor is nőne, ha az európai gazdák végleg felfüggesztenék a tevékenységüket.

Nyitóképünkön francia gazdák tiltakoznak a magas adók ellen Franciaországban, Toulouse-ban Fotó: Alain Pitton/AFP

Kapcsolódó cikkek

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kiss.istvan770
2024. január 29. 15:15 Szerkesztve
"Brüsszel és a baloldal bármit megtesz, ami az ukrán és az amerikai gazdák érdeke" Milyen ukrán gazdákról tetszett írni? Őket már rég kifosztották, Ukrajnában is csak amerikai gazdák vannak, akik ukrán bérrabszolgákat dolgoztatnak. Lassanként ők is elfogynak az Ukrajna területén zajló USA-Oroszország háborúban, a fronton.
dupree
2024. január 17. 11:28
"A gazdaellenességet a nagyvárosokban ráadásul a baloldalhoz köthető NGO-k folyamatos és túlzó lejárató kampányai is fokozzák. Ezzel a nagyobb településeken élőkben téves kép alakul ki például az állattartásról, az állattenyésztőket pedig állatkínzóknak bélyegzik." Németországban betörtek egy gazdaságba sötétzöldek és több száz tehenet zavartak ki a természetbe - azzal hogy "ott a helyük." Namost csak az ilyen idióta faszkalapok nem tudják, hogy ezek a tejelő állatok ha nincsenek naponta fejve, akkor elpusztulnak. A baromfiudvarban a kakasokat akarták kivenni mert "megerőszakolják" a tyúkokat. Kb ezen a szellemi színvonalon leledzenek a nyugati sötétzöldek, amely a traktorvontató hippifejű dácsiás hülyegyerek koronázott meg err a hétre.
panyenka
2024. január 16. 23:23
Bámulatra méltó, ahogy az USA és az EU az ukránok halálát megvető bátorsággal rendíthetetlenül finanszírozzák a háborút. Válasz erre 0 0
fenris
2024. január 16. 21:59
Kolhozosítás reloaded, vesszen az önellátásra képes paraszt, most már nyugaton is
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik