A zöldek és a baloldal szélsőséges gyűlölete miatt fogyott el a német gazdák türelme

Nem csitul a gazdák több mint egy hónapja tartó demonstrációja Németországban, ahol országszerte több tízezer termelő vonult az utakra, autópályákra, a nagyobb városok utcáira, azonban Berlin központjában is állandó látványossággá váltak a traktorok.

A német gazdák – hasonlóan más nyugat-európai országok termelőihez – régóta elégedetlenek. A mostani tüntetéshullámot kiváltó utolsó csepp volt a pohárban, amikor december közepén a zöldek, a szocialisták és a liberálisok alkotta szövetségi koalíciós kormány bejelentette: megszünteti a termelők gépjárműadó-mentességét és eltörli a gázolaj-támogatásukat.

A tiltakozások hatására az intézkedéseket részben visszavonta a kormány: a mezőgazdasági gépek gépjárműadó-mentessége megmaradna, de a közel 450 millió eurós, vagyis mintegy 180 milliárd forintos állami dízeltámogatást fokozatosan kivezetnék. A termelők ugyanakkor már nem csak a támogatás csökkentése miatt tüntetnek, hanem a kormánykoalíció politikájának drasztikus irányváltását, vagy a szövetségi kormány lemondását követelik.

Németország tavaly recesszióba került. A GDP visszaesése ugyan nem jelentős, de Európa legfejlettebb országai közül egyedül a német gazdaság nem tudott növekedni 2023-ban. 

A német gazdaság nehézségeit az emberek is tapasztalják, így a kormánypártok is bőrükön érzik, mivel népszerűségük rohamosan csökken. Emiatt egyre több jel utal arra, hogy a jelzőlámpás koalíción belül is fokozódnak az ellentétek. A gazdák mellett a sofőrök és a mozdonyvezetők is tiltakoznak.

A gazdák úgy érzik, megalázza őket a német kormány

A támogatások decemberben bejelentett megszüntetése már csak olaj volt a tűzre, ugyanis a német gazdáknak az elmúlt években több más gazdasági és ideológiai kihívással is szembe kellett nézniük.

Olaf Scholz német kancellár (Szociáldemokrata Párt, SPD) hosszú idő után egy videóüzenetben mindössze megerősítette, hogy a támogatásokat mindenképp csökkenti a kormány, ráadásul a demonstráló termelők egyre erősödő haragját a szélsőjobboldalinak bélyegzett, egyre népszerűbb Alternatíva Németországért párt (AfD) tevékenységének bélyegezte.

A demonstrálók hétfőre hirdették az eddigi legnagyobb tiltakozóakciójukat. Berlinben, a Brandenburgi kapu előtt gépeikkel felsorakozó gazdálkodóknak tartott beszédében Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője továbbra sem tett engedményt a gazdáknak, ugyanakkor elismerte, ideológiai alapon régóta meg vannak bélyegezve a gazdálkodók, s megígérte, az irreális klíma- és környezetvédelmi szabályokról és a bürokráciacsökkentésről hajlandó tárgyalni.

A termelők kifütyülték Lindnert. Joachim Rukwied, a megmozdulásokat szervező Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke pedig világossá tette, ne próbálják meg a gazdák dühét a szélsőjobboldalra fogni, mivel a termelők világosan tudják, miért vonultak utcára.

Angela Merkel kiengedte a szellemet a palackból

A német gazdák megbélyegzése már az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU kormányzás alatt elkezdődött, párhuzamosan a radikális zöldpártok németországi és nyugat-európai megerősödésével.

A német gazdák – a Covid-19 miatt bevezetett korlátozások időszakát leszámítva – már 2019-től rendszeresen szerveznek helyi, sőt országos demonstrációkat is, eleinte az ellenük folytatott ideológiai támadások ellen tiltakoztak.

A politikai döntéseken kívül az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, valamint az orosz-ukrán háború következményei is fokozták a gazdatársadalom elkeseredését. Ez odavezetett, hogy napjainkban egyre több kisebb családi gazdaság adja fel tevékenységét a megbélyegzés miatt, más termelők pedig tönkremennek a folyamatosan növekvő termelési költségek mellett évtizedek óta stagnáló felvásárlási árak és a támogatások csökkentése miatt.

A zöld agrárminiszter ötlete inkább fenyegetésnek tekinthető

A napokban a zöldpárti Cem Özdemir török származású, vegetáriánus agrárminiszter a tüntetésekre reagálva előhúzta a zöldpártok egyik legkedveltebb javaslatát: 

A húsadó ötlete már Angela Merkel kormánya idején is felvetődött, akkor a tervek szerint a húsfélék fogyasztói árába épült volna be az egy eurónál alacsonyabb adó. Ez ugyanakkor a jelentős médiatámogatással megtámogatott zöldszervezeteken kívül senkinek sem tetszett. Özdemir felvetését egyelőre nem követték tettek és a termelők sem kommentálták.

Mit szeretnének a gazdák?

A Német Gazdaszövetség és a Bajorországi Gazdaszövetség legfontosabb követelései három témakört érintenek:

1. Az EU és Németország piacára érkező, harmadik országokban előállított élelmiszerekre is vonatkozzanak a szigorú uniós előírások.
2. Az élelmiszerek címkézésén egyértelműen szerepeljen az összetevők származási helye.
3. A kereskedők erőfölénye helyett a piaci szabályozás támogassa a termelők és a felvásárlók előzetes megállapodását az átvételi árakról.

A német gazdák az elmúlt években már számos megszorítással szembesültek, de a gazdaszövetségek a legtöbb esetben nyugalomra intették a termelőket. Mind az uniós, mind a nemzeti szabályozás változása kedvezőtlen volt számukra. A megszorítások közül a legtöbbször említett intézkedések:

• a klímaváltozás megállítása érdekében elvárt, gyors léptékű szerkezetátalakításra nyújtott, közel 200 millió eurós támogatás megvonása,
• a termőterületek 4 százalékának kötelező parlagon tartása,
• a területalapú támogatások fokozatos csökkentése a következő években,
• a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése,
• az adókedvezmény csökkentése,
• a profit terhére növekvő elvonások,
• a növekvő szén-dioxid adó,
• a magasabb állatjóléti elvárások betartása, támogatás nélkül,
• a rovarok védelmében bevezetett környezetvédelmi intézkedések,
• a műtrágyahasználat indokolatlan korlátozása,
• a növekvő adminisztrációs terhek és a fokozódó bürokrácia,
• a gazdák indokolatlan megfigyelése és kényszerítésük a szabálykövetés állandó bizonyítására,
• a farkasok nagyobb védelme és az általuk okozott káresetek megszaporodása.

A DBV éves jelentéséből kiderül, hogy a német gazdaságok most még magas profitot tudnak elérni a legtöbb ágazatban, de az energiaárak sosem látott tavalyi emelkedése és a felvásárlási árak alacsonyan tartott szintje, valamint a 2022-es történelmi aszály okozta pusztítás jól rávilágít, milyen kiszámíthatatlan a jövedelmezőség az ágazatban.

Nyitóképünkön Olaf Scholz kancellárt, Robert Habeck gazdasági minisztert és Annalena Baerbock külügyminisztert ábrázoló bábuk az egyik tiltakozó traktorján. Fotó: Sebastian Gollnow/DPA/AFP