Németország megbénul: megkezdődött a vasutasok sztrájkja
A távolsági vonatközlekedés 80 százaléka kiesik szerdától, sok régióban is leállt a vonatközlekedés.
Nem csitul a gazdák országos demonstrációja Németországban. Európa második legnagyobb élelmiszer-előállító országa mellett gyakorlatilag mindenhol őket tekinti bűnbaknak a baloldal és a zöldek. Mutatjuk, miért üzentek hadat a szélsőbaloldalnak a termelők.
Nem csitul a gazdák több mint egy hónapja tartó demonstrációja Németországban, ahol országszerte több tízezer termelő vonult az utakra, autópályákra, a nagyobb városok utcáira, azonban Berlin központjában is állandó látványossággá váltak a traktorok.
A német gazdák – hasonlóan más nyugat-európai országok termelőihez – régóta elégedetlenek. A mostani tüntetéshullámot kiváltó utolsó csepp volt a pohárban, amikor december közepén a zöldek, a szocialisták és a liberálisok alkotta szövetségi koalíciós kormány bejelentette: megszünteti a termelők gépjárműadó-mentességét és eltörli a gázolaj-támogatásukat.
Ez közel egymilliárd eurós megvonást jelent a német agráriumtól.
A tiltakozások hatására az intézkedéseket részben visszavonta a kormány: a mezőgazdasági gépek gépjárműadó-mentessége megmaradna, de a közel 450 millió eurós, vagyis mintegy 180 milliárd forintos állami dízeltámogatást fokozatosan kivezetnék. A termelők ugyanakkor már nem csak a támogatás csökkentése miatt tüntetnek, hanem a kormánykoalíció politikájának drasztikus irányváltását, vagy a szövetségi kormány lemondását követelik.
Németország tavaly recesszióba került. A GDP visszaesése ugyan nem jelentős, de Európa legfejlettebb országai közül egyedül a német gazdaság nem tudott növekedni 2023-ban.
Ráadásul novemberben kiderült, hogy óriásira, 60 milliárd euróra nőtt a költségvetési hiány, ami bőven meghaladja a 2021-2027-es költségvetési ciklusban Magyarországnak járó uniós pénzek teljes összegét. Ezt a hiányt csökkentenék a gazdák támogatásának további, más ágazatokkal szemben aránytalanul nagy csökkentésével.
A német gazdaság nehézségeit az emberek is tapasztalják, így a kormánypártok is bőrükön érzik, mivel népszerűségük rohamosan csökken. Emiatt egyre több jel utal arra, hogy a jelzőlámpás koalíción belül is fokozódnak az ellentétek. A gazdák mellett a sofőrök és a mozdonyvezetők is tiltakoznak.
Ezt is ajánljuk a témában
A távolsági vonatközlekedés 80 százaléka kiesik szerdától, sok régióban is leállt a vonatközlekedés.
A támogatások decemberben bejelentett megszüntetése már csak olaj volt a tűzre, ugyanis a német gazdáknak az elmúlt években több más gazdasági és ideológiai kihívással is szembe kellett nézniük.
Olaf Scholz német kancellár (Szociáldemokrata Párt, SPD) hosszú idő után egy videóüzenetben mindössze megerősítette, hogy a támogatásokat mindenképp csökkenti a kormány, ráadásul a demonstráló termelők egyre erősödő haragját a szélsőjobboldalinak bélyegzett, egyre népszerűbb Alternatíva Németországért párt (AfD) tevékenységének bélyegezte.
Ezt is ajánljuk a témában
Traktorokkal és más mezőgazdasági gépekkel érkeznek.
A demonstrálók hétfőre hirdették az eddigi legnagyobb tiltakozóakciójukat. Berlinben, a Brandenburgi kapu előtt gépeikkel felsorakozó gazdálkodóknak tartott beszédében Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője továbbra sem tett engedményt a gazdáknak, ugyanakkor elismerte, ideológiai alapon régóta meg vannak bélyegezve a gazdálkodók, s megígérte, az irreális klíma- és környezetvédelmi szabályokról és a bürokráciacsökkentésről hajlandó tárgyalni.
A termelők kifütyülték Lindnert. Joachim Rukwied, a megmozdulásokat szervező Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke pedig világossá tette, ne próbálják meg a gazdák dühét a szélsőjobboldalra fogni, mivel a termelők világosan tudják, miért vonultak utcára.
Ezt is ajánljuk a témában
Még nem tudni, hogy mit fog erre lépni a közel 10 ezer tiltakozó.
A német gazdák megbélyegzése már az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU kormányzás alatt elkezdődött, párhuzamosan a radikális zöldpártok németországi és nyugat-európai megerősödésével.
A szélsőbaloldali politikusoknak és az őket támogató radikális NGO-knak 2016 után a legfőbb politikai üzenetévé a klímaválság vált és a klímakatasztrófától való félelem felerősítésével jelentős támogatottságot értek el több nyugat-európai nagyvárosban.
A radikális zöldek ideológiáját a teljes baloldal, így a szociáldemokrata pártok is magukévá tették. A radikális zöldfordulattal kampányoló politikusok pedig a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjának az állattenyésztést és a mezőgazdaságot kiáltották ki. Az elmúlt években a lejárató kampányok és a radikális zöld szervezetek tevékenysége megbélyegezte a gazdákat, tevékenységüket úgy állították be, mintha ők lennének a szélsőséges időjárás és a „klímakatasztrófa” legfőbb okozói, meghaladva az ipar vagy a közlekedés környezetkárosító hatásait.
Az Európai Unió baloldali pártjai ráadásul szélsőséges javaslataikkal fokozták a gazdák elleni ideológiai hadjáratot, de tagállami szinten a baloldali kormányok által vezetett országokban is sorra születtek tervek a támogatások megvonásáról és a kötelezettségek növeléséről. Brüsszel jelenleg is az egyik legfőbb támogatója a gazdaellenes politikai irányzatnak, amelynek következménye, hogy a termelők inkább abbahagyják a tevékenységüket. A gazdasági megszorítások része az európai gazdák versenyhátrányának növelése, például azzal, hogy az Ukrajnából ellenőrizetlenül beáramló, olcsón előállított élelmiszerek úgy jöhetnek be az uniós piacokra, hogy az egyre szigorodó európai állatjóléti és termelési elvárásoknak e termékeket nem kell megfeleltetni.
Az elemzők szerint a baloldal gazdaellenessége egyben vidékellenesség is, oka pedig az, hogy a zöldeket és a szociáldemokratákat rendszerint a nagyvárosokban élők támogatják, míg a vidéki városokban, falvakban élők túlnyomó többsége – a gazdákat is beleértve – a jobboldalt támogatja.
Ezt is ajánljuk a témában
Fellélegezhetnek a gazdák: Magyarország és Franciaország mellett már Hollandia is azokat erősíti, akik nem adnák fel az élelmiszer-önrendelkezést.
A német gazdák – a Covid-19 miatt bevezetett korlátozások időszakát leszámítva – már 2019-től rendszeresen szerveznek helyi, sőt országos demonstrációkat is, eleinte az ellenük folytatott ideológiai támadások ellen tiltakoztak.
A jelenlegi német kormány az ideológiai megbélyegzés mellett számos olyan gyakorlati intézkedést is meghozott, amely évről évre csökkentette az agráriumból élők jövedelmezőségét.
A politikai döntéseken kívül az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, valamint az orosz-ukrán háború következményei is fokozták a gazdatársadalom elkeseredését. Ez odavezetett, hogy napjainkban egyre több kisebb családi gazdaság adja fel tevékenységét a megbélyegzés miatt, más termelők pedig tönkremennek a folyamatosan növekvő termelési költségek mellett évtizedek óta stagnáló felvásárlási árak és a támogatások csökkentése miatt.
A napokban a zöldpárti Cem Özdemir török származású, vegetáriánus agrárminiszter a tüntetésekre reagálva előhúzta a zöldpártok egyik legkedveltebb javaslatát:
a politikus szerint a kieső költségvetési támogatás ellensúlyozására a húsadó bevezetése a megoldás. Úgy véli, a húsfogyasztáshoz ragaszkodó és az alternatív fehérjeforrásokra – növényi húspótlók, rovarok, laboratóriumi húsok – fintorgó németeknek kellene a zsebükbe nyúlniuk annak érdekében, hogy a gazdáknak elegendő forrásuk legyen a klímabarát, fenntartható állattenyésztéshez szükséges beruházások finanszírozására.
A húsadó ötlete már Angela Merkel kormánya idején is felvetődött, akkor a tervek szerint a húsfélék fogyasztói árába épült volna be az egy eurónál alacsonyabb adó. Ez ugyanakkor a jelentős médiatámogatással megtámogatott zöldszervezeteken kívül senkinek sem tetszett. Özdemir felvetését egyelőre nem követték tettek és a termelők sem kommentálták.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre radikálisabb a klímaharc: a zöldek addig emelnék a hús árát, amíg az emberek nem szoknak le róla.
A Német Gazdaszövetség és a Bajorországi Gazdaszövetség legfontosabb követelései három témakört érintenek:
A német gazdák az elmúlt években már számos megszorítással szembesültek, de a gazdaszövetségek a legtöbb esetben nyugalomra intették a termelőket. Mind az uniós, mind a nemzeti szabályozás változása kedvezőtlen volt számukra. A megszorítások közül a legtöbbször említett intézkedések:
Ezt is ajánljuk a témában
Mióta megették az ordasok a póniját, az Európai Bizottság elnöke nem nyugodhat; vadászhatóvá akarja tenni a farkasokat Európában.
A gazdáknak legjobban az ideológiai hadviselés esik rosszul és a tevékenységük elismerését követelik. Álláspontjuk szerint a környezet védelme elemi érdekük és ma a termelésbe vont területek harmadán fenntartható, környezetkímélő gazdálkodás folyik.
A DBV éves jelentéséből kiderül, hogy a német gazdaságok most még magas profitot tudnak elérni a legtöbb ágazatban, de az energiaárak sosem látott tavalyi emelkedése és a felvásárlási árak alacsonyan tartott szintje, valamint a 2022-es történelmi aszály okozta pusztítás jól rávilágít, milyen kiszámíthatatlan a jövedelmezőség az ágazatban.
Németország – Franciaország után – az Európai Unió második legnagyobb agrárországa, a közösség élelmiszer-előállításának 14 százaléka a német gazdák munkájának eredménye. Németország területének 80 százaléka áll művelés alatt, összesen 28,7 millió hektár. Az átlagos birtokméret 60-70 hektár körüli, az egyéni és családi gazdaságok dominálnak. A német mezőgazdaság rendkívül modern, a technológia iránt világszerte kimagasló a kereslet. Az ágazat teljesítménye az elmúlt években rohamléptekben nőtt, a kibocsátás jelentős emelkedésével párhuzamosan az agráriumból élők száma folyamatosan csökken. A gazdatársadalom elöregedése a többi fejlett országhoz hasonlóan nehézséget okoz, a termelők harmada 65 év feletti. A fiatalok ugyanakkor nyitottak a gazdálkodásra, szemben több kelet-európai uniós országgal. Németország szinte minden termékből önellátó, ám az önellátás szintje csökken. Közvetlenül félmillió fő dolgozik az agrárium valamelyik területén főállásban, de közvetve minden tizedik német állampolgárnak az agrárüzlet ad munkát. Az agrárium szereplőinek üzleti várakozása a friss felmérések szerint a többi gazdasági szektorhoz képest rosszabb, elsősorban a politikai és gazdasági döntések miatt. Az elmúlt évtizedben csökkent a német élelmiszer- és alapanyaggyártás súlya és volumene egyaránt.
Nyitóképünkön Olaf Scholz kancellárt, Robert Habeck gazdasági minisztert és Annalena Baerbock külügyminisztert ábrázoló bábuk az egyik tiltakozó traktorján. Fotó: Sebastian Gollnow/DPA/AFP