Ukrajna fekete-tengeri gabonakivitele újra elérte a háború előtti szintet, Brüsszel mégis az EU-s piacokra zúdítaná az ukrán élelmiszert
Kijev bejelentette: esze ágában sincs kiterjeszteni az uniós szigort a mezőgazdaságra
Továbbra is elönti Európát az ukrán élelmiszer: alighogy életbe lépett az új kereskedelmi megállapodás Ukrajnával, gyakorlatilag azonnal be kellett vezetnie az Európai Uniónak a megállapodásban szereplő védővámokat egyes élelmiszerekre.
Nyitókép: Lev Radin/Pacific Press/LightRocket via Getty Images
Életbe lépett június 25-én az újabb megállapodás az Ukrajnából érkező élelmiszerek és mezőgazdasági alapanyagok vám- és kvótamentes szállításáról azt követően, hogy a 2022 júniusában bevezetett intézkedést ismét egy évvel meghosszabbította az Európai Unió. Ezúttal azonban bizonyos mennyiség felett védővámot vezetett be az EU.
Az új megállapodás életbelépését követően gyakorlatilag azonnal be kellett vezetni a védővámot, mivel az idei importmennyiség már meghaladja a 2022-es és 2023-as évek átlagát.
A háború sújtotta országból érkező termékek ugyanakkor az európai gazdák és egyebek mellett Franciaország, valamint a kelet-európai tagállamok nyomására már nem érkezhetnek korlátlanul az EU-ba: ha a 2022-es és 2023-as évek átlagos importját meghaladja
Már az új megállapodás hatálybalépésekor vámot kellett bevezetnie az uniónak a zabra, péntektől pedig a cukor és a tojás importja után is fizetniük kell a kereskedőknek.
Ez azt jelenti, hogy e három alapanyag behozatala kevesebb, mint fél év alatt elérte a 2022-2023-as évek átlagos importmennyiségét.
Az újabb korlátozások bevezetésére két nappal azt követően került sor, hogy az EU elindította Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat.
A fehér cukor behozatala után tonnánként 419 euró, a feldolgozatlan cukor után pedig tonnánként 339 euró vámot kell megfizetni, ha a szállítmányok átlépik az EU határát. A tojás után kilogrammonként 30 eurocent az összeg.
Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi miniszter a Financial Times kérdésére megerősítette, hogy
Kijev már tárgyal Brüsszellel a védővám összegének csökkentéséről.
Ismert, az Európai Bizottság a 2022 és 2024 június 25-e közötti, teljes szabadkereskedelemet akarta meghosszabbítani, a védővámok bevezetésére Párizs, Varsó és a többi kelet-európai ország nyomására került csak sor. Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia ugyanakkor a tavaly szeptemberben egyoldalúan bevezetett kereskedelmi tilalmat nem szüntette meg. Magyarország álláspontja szerint ugyanis a búza behozatalát is korlátozni kellett volna, mivel a hazai gazdáknak e termény importja okozza a legnagyobb kihívást, mivel leszorítja az árakat.
A négy ország ellen egyelőre nem indított Brüsszel kötelezettségszegési eljárást, amiért egyoldalúan hozott kereskedelmet korlátozó döntést úgy, hogy a kereskedelmi kérdések uniós hatáskörbe tartoznak. Egyes sajtóértesülések szerint az újonnan felálló Európai Bizottság várhatóan elindítja az eljárást, aminek a vége pénzbüntetés lehet.
Szakértők szerint az ukrán agrártermékekre kivetett védővámok jelzésértékűek és jól mutatják, milyen nehézségekkel szembesülnek a felek az uniós csatlakozási tárgyalásokon.
Ukrajnában található a világ legjobb minőségű termőtalaja, ráadásul nagy egybefüggő területen. Az ukrán mezőgazdaságra az óriásbirtokok a jellemzők, egy-egy nemzetközi agrárvállalat akár több tízezer hektár egybefüggő területet is hasznosít.
Komoly kihívást jelent, hogy a helyi termelők technológiailag jelentősen le vannak maradva, nem versenyképesek és kiszolgáltatottak az agrármultiknak. Továbbá szintén nagy problémát okoz a korrupció, illetve az állami földvagyon magánkézbe juttatása.
Összességében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a nyugat-európai uniós országok egy része jelentős üzleti érdekeltségekkel bír Ukrajna területén, nem is beszélve a nemzetközi befektetőkről és az ukrán oligarchákról.
Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor a Közös Agrárpolitika támogatásainak legnagyobb részét Kijev kapná, jelenleg Franciaország a fő haszonélvezője az uniós támogatásoknak. Ha megtörténne a csatlakozás, akkor Ukrajnával szemben az összes többi ország gazdálkodója alulmaradna, mivel az ukrán mezőgazdaság versenyképességét a nagyüzemi termelés adja és az uniós szabályoknál lazább előírások.
Kijev már korábban bejelentette, nem szeretné az uniós állatjóléti és növény-egészségügyi szabályokat átültetni, mivel jelentősen rontaná az ország mezőgazdaságának versenyképességét a szigorú normák bevezetése.
Ha az EU ennek ellenére is felveszi Ukrajnát a közösségbe, akkor gyakorlatilag aláírja az uniós termelők halálos ítéletét. Erre ugyanakkor aligha kell számítani, bár kérdés, Ukrajna tud-e csatlakozni egyáltalán huszonnyolcadik tagállamként úgy, hogy nem enged érdekeiből, elsősorban a nemzetközi agrárbárók nyomására.
Brüsszel az orosz-ukrán háború kirobbanása után azért vezette be a kereskedelemre vonatkozó könnyítést, hogy a hagyományos, fekete-tengeri szállítási útvonal kiesésével is el tudjon jutni az ukrán élelmiszer a nem önellátó országokba, ahol éhínségtől tartottak.
Napjainkban ugyanakkor már újra a korábbi mennyiséget tudja elszállítani Ukrajna a tengeri útvonalon, noha Kijev így sem akar lemondani az uniós piac előnyeiről, beleértve a földrajzi közelséget és a háború előtti évekhez képest dollármilliárdos amerikai támogatással fejlesztett szárazföldi és folyami útvonalakat. Kijev tehát ragaszkodik az úgynevezett szolidaritási sávok nyitva tartásához, Brüsszel pedig eleget tesz Kijev elvárásainak, az uniós termelők kárára.
Ezt is ajánljuk a témában
Kijev bejelentette: esze ágában sincs kiterjeszteni az uniós szigort a mezőgazdaságra
Brüsszel az Ukrajna melletti szolidaritást hangsúlyozza, ám figyelembe véve, hogy a háborús körülmények között is még termelő, elsősorban a nagyvállalatok beszállítóiként működő valódi ukrán gazdák és családi gazdaságok nem exportálnak, világossá válik, hogy gazdasági és geopolitikai érdekek mentén teszi tönkre az EU a saját termelőit. Az Egyesült Államok érdekeit jól kidomborítja
Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége, az USAID külön programot indított a háború kirobbanása után az „ukrán gazdák” támogatására, valamint az elavult szárazföldi szállítási infrastruktúra fejlesztésére. Dollármilliárdok érkeztek a tengerentúlról az elmúlt két évben a Duna kikötőinek komoly modernizálására, a szállítási kapacitás kialakítására és növelésére, de Szlovákiában és Romániában a szárazföldi tranzit fejlesztését is részben közvetlenül finanszírozza Washington, részben valamelyik nagy agrárcégen keresztül.
Szintén ellentétes Európa érdekeivel, – ugyanakkor összhangban van az amerikai érdekekkel – hogy Ukrajnában a közelmúltban megszűnt a termőföld vásárlási tilalom, vagyis az óriásbirtokok már a művelőik tulajdonába kerülhetnek. Óriási károkat okoz emellett Európa számára, hogy a háborús körülmények, és az átláthatatlan, bürokratikus és a gyakorlatban működésképtelen GMO-szabályozás miatt senki sem tudja, hogy mekkora a GMO-szennyezés az országban és milyen biotechnológiai kísérleteket folytatnak ezekkel a technológiákkal. Hivatalosan ugyan nem termesztenek génmódosított növényeket Ukrajnában, és tilalom van érvényben, de az amerikai mezőgazdasági minisztérium, az USDA jelentése szerint a valóságban több területen is génmódosított növényeket termesztenek. Ezekből a tételekből foglalt le jelentős mennyiséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a napokban.
Ezt is ajánljuk a témában
A háborús szolidaritás óriási károkat okozott az EU piacán, és a gazdák példátlan tiltakozáshullámához vezetett, de Brüsszel továbbra sem védi a saját termelőit.
Ezt is ajánljuk a témában
Washington is arra figyelmeztet, amit az Európai Unió nem akar tudomásul venni, ha Ukrajnáról van szó.