Ez gyors volt, Brüsszel máris szankciókat vezetett be az ukrán élelmiszerekre

Nyitókép: Lev Radin/Pacific Press/LightRocket via Getty Images

Életbe lépett június 25-én az újabb megállapodás az Ukrajnából érkező élelmiszerek és mezőgazdasági alapanyagok vám- és kvótamentes szállításáról azt követően, hogy a 2022 júniusában bevezetett intézkedést ismét egy évvel meghosszabbította az Európai Unió. Ezúttal azonban bizonyos mennyiség felett védővámot vezetett be az EU.

A háború sújtotta országból érkező termékek ugyanakkor az európai gazdák és egyebek mellett Franciaország, valamint a kelet-európai tagállamok nyomására már nem érkezhetnek korlátlanul az EU-ba: ha a 2022-es és 2023-as évek átlagos importját meghaladja

• a baromfihús,
• a tojás,
• a zab,
• a dara,
• a méz,
• a cukor
• és a kukorica behozatala, az unió védővámot vezet be.

Máris korlátozza Brüsszel az ukrán élelmiszert

Már az új megállapodás hatálybalépésekor vámot kellett bevezetnie az uniónak a zabra, péntektől pedig a cukor és a tojás importja után is fizetniük kell a kereskedőknek.

Az újabb korlátozások bevezetésére két nappal azt követően került sor, hogy az EU elindította Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat.

Kijev még kevesebbet fizetne

A fehér cukor behozatala után tonnánként 419 euró, a feldolgozatlan cukor után pedig tonnánként 339 euró vámot kell megfizetni, ha a szállítmányok átlépik az EU határát. A tojás után kilogrammonként 30 eurocent az összeg.

Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi miniszter a Financial Times kérdésére megerősítette, hogy 

Ismert, az Európai Bizottság a 2022 és 2024 június 25-e közötti, teljes szabadkereskedelemet akarta meghosszabbítani, a védővámok bevezetésére Párizs, Varsó és a többi kelet-európai ország nyomására került csak sor. Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia ugyanakkor a tavaly szeptemberben egyoldalúan bevezetett kereskedelmi tilalmat nem szüntette meg. Magyarország álláspontja szerint ugyanis a búza behozatalát is korlátozni kellett volna, mivel a hazai gazdáknak e termény importja okozza a legnagyobb kihívást, mivel leszorítja az árakat.

A négy ország ellen egyelőre nem indított Brüsszel kötelezettségszegési eljárást, amiért egyoldalúan hozott kereskedelmet korlátozó döntést úgy, hogy a kereskedelmi kérdések uniós hatáskörbe tartoznak. Egyes sajtóértesülések szerint az újonnan felálló Európai Bizottság várhatóan elindítja az eljárást, aminek a vége pénzbüntetés lehet.

Nagy falat az ukrán mezőgazdaság az EU-nak

Szakértők szerint az ukrán agrártermékekre kivetett védővámok jelzésértékűek és jól mutatják, milyen nehézségekkel szembesülnek a felek az uniós csatlakozási tárgyalásokon.

Ukrajnában található a világ legjobb minőségű termőtalaja, ráadásul nagy egybefüggő területen. Az ukrán mezőgazdaságra az óriásbirtokok a jellemzők, egy-egy nemzetközi agrárvállalat akár több tízezer hektár egybefüggő területet is hasznosít.

Komoly kihívást jelent, hogy a helyi termelők technológiailag jelentősen le vannak maradva, nem versenyképesek és kiszolgáltatottak az agrármultiknak. Továbbá szintén nagy problémát okoz a korrupció, illetve az állami földvagyon magánkézbe juttatása.

Összességében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a nyugat-európai uniós országok egy része jelentős üzleti érdekeltségekkel bír Ukrajna területén, nem is beszélve a nemzetközi befektetőkről és az ukrán oligarchákról.

Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor a Közös Agrárpolitika támogatásainak legnagyobb részét Kijev kapná, jelenleg Franciaország a fő haszonélvezője az uniós támogatásoknak. Ha megtörténne a csatlakozás, akkor Ukrajnával szemben az összes többi ország gazdálkodója alulmaradna, mivel az ukrán mezőgazdaság versenyképességét a nagyüzemi termelés adja és az uniós szabályoknál lazább előírások.

Ha az EU ennek ellenére is felveszi Ukrajnát a közösségbe, akkor gyakorlatilag aláírja az uniós termelők halálos ítéletét. Erre ugyanakkor aligha kell számítani, bár kérdés, Ukrajna tud-e csatlakozni egyáltalán huszonnyolcadik tagállamként úgy, hogy nem enged érdekeiből, elsősorban a nemzetközi agrárbárók nyomására.

Feleslegessé vált a túlzott szolidaritás

Brüsszel az orosz-ukrán háború kirobbanása után azért vezette be a kereskedelemre vonatkozó könnyítést, hogy a hagyományos, fekete-tengeri szállítási útvonal kiesésével is el tudjon jutni az ukrán élelmiszer a nem önellátó országokba, ahol éhínségtől tartottak.

Napjainkban ugyanakkor már újra a korábbi mennyiséget tudja elszállítani Ukrajna a tengeri útvonalon, noha Kijev így sem akar lemondani az uniós piac előnyeiről, beleértve a földrajzi közelséget és a háború előtti évekhez képest dollármilliárdos amerikai támogatással fejlesztett szárazföldi és folyami útvonalakat. Kijev tehát ragaszkodik az úgynevezett szolidaritási sávok nyitva tartásához, Brüsszel pedig eleget tesz Kijev elvárásainak, az uniós termelők kárára.