Megoszlanak a vélemények az idei balatoni szezonról: sokan visszafogottabb forgalmat érzékelnek, a statisztikák azonban növekvő vendégszámról tanúskodnak.
Nagy Kristóf és Szalai Laura írása a Mandiner-hetilapban
Hiába megy a már-már szokásosnak mondható pánikkeltés a balatoni forgalom körül, egy dolog biztos: idén nyáron is a Balaton a magyarok egyik fő úti célja, és erős a külföldi vendégek jelenléte is a térségben. Tény azonban, hogy az idei nyár nem mentes az aggodalmaktól a vendéglősök és a szállásadók körében, az idei szezon gyengébb, többek között a kedvezőtlen időjárás miatt.
Ha a számokat vesszük, elmondható, hogy régiós összesítésben
a Balaton adja a foglalások harmadát.
A Szállás.hu augusztus elején publikált felméréséből az derült ki, hogy Siófok továbbra is a legvonzóbb balatoni nyári úti cél a magyarok körében, utána pedig Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle, Keszthely, Zamárdi, Balatonboglár, Fonyód, Balatonföldvár és Balatonalmádi a legkeresettebb. Országos szinten az apartmankategória vezet a nyári foglalások harmadával, a második helyen a hotelek állnak valamivel több mint 27 százalékkal, a vendégházak a foglalások 23 százalékát teszik ki.
A végleges vendégszámokra még várni kell, de az előszezon számai biztatók. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, a VisitBalaton365 ügyvezetője a Pénzcentrummal közölte: 2024 és 2025 júniusa között a vendégszám 3,3 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 5,9 százalékkal emelkedett a térségben. Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke pedig az Inforádiónak azt mondta július közepén, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint nő a regisztrált vendégéjszakák száma, különösen a visegrádi négyek országaiból érkezik sok turista.
A Központi Statisztikai Hivatal a július végén publikált jelentésében az országos adatokat összegezve arról számolt be, hogy júniusban 4,4 százalékkal nőtt a vendégek száma, az általuk eltöltött éjszakáké pedig 5,2 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint még nagyobb, 5,2, illetve 6,1 százalékos volt a növekedés; a belföldi vendégek száma 2,3 százalékkal emelkedett, s 4,1 százalékkal több éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. A hazai turisták új népszerű célpontja Szeged és térsége, ahová 18 százalékkal többen látogattak el, mint tavaly júniusban.
Visszatérve a Balatonhoz: évek óta jelentős kihívás a megfelelő munkaerő felkutatása, jóllehet megéri a főszezont balatoni munkával tölteni: 20-40 százalékkal magasabb fizetést kaphat ezekben a hetekben egy szakács vagy akár egy árufeltöltő is. A munkáltatók nemcsak magasabb fizetéssel kecsegtetnek, sokan szállást is adnak, és részben a dolgozók étkezését is finanszírozzák.
Ami az alkalmazottaknak előny, az a nyaralóknak már kevésbé: részben a munkaerő-költségek növekedése miatt az árak is emelkedtek. A legnépszerűbb strandétel, a lángos 10-20 százalékkal drágult a 2024-es szezonhoz képest, a sima lángos 1200 forinttól kapható, a sajtos-tejfölös ára 2000-2500 forint körül mozog. A fagylaltozás is többe kerül, egy gombócért 500-600 forintot kell fizetni.
A szállások ugyancsak magasabb áron vehetők ki a főszezonban: egy éjszaka átlagosan 35-50 ezer forintba kerül. A vendégházak, apartmanok olcsóbban bérelhetők, a wellness-szolgáltatást nyújtó szállásadóknál 50-60 ezer forint lehet egy éj, a luxuskategóriájú szobákért pedig 200 ezer forintot is elkérnek az üzemeltetők.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai azt mutatják, hogy a Szép-kártya továbbra is jelentős segítséget nyújt a kikapcsolódáshoz: a turisztikai költések 10-15 százalékát adják a munkáltatók kedvezményes juttatásai. Országszerte 158 ezer helyen fogadják el a Szép-kártyákat, júniusban több mint 44 milliárd forint állt a lakosság rendelkezésére ebben a formában.
Nézzük, hogyan látják az idei szezont a testközelből a vendéglátósok! A tavaly elsőként ötcsillagos minősítést szerző vonyarcvashegyi Lidó 2025-ben a Balaton legjobb strandja lett. A tó északnyugati partján található fürdőhely már ismerős lehet a Mandiner olvasóinak: évek óta a nyár kezdetén vagy a szezon végéhez közeledve a Sparhelt Bisztró tulajdonosaival értékeljük az elő-, illetve a teljes szezont a vendéglátószektor szemszögéből.
Ada és Zoli idén egyértelműen csökkenő forgalmat tapasztal; ahhoz képest, hogy egy téli sajnálatos tűzeset miatt két büfé is kiesett a sorról, nem emelkedett a vendégek száma náluk. Mint elmondják, júliusban inkább külföldiek érkeztek, de nem olyan számban, hogy megtöltsék a strandot. A jelenség hátterében több okot feltételeznek. „Idén tudtunk volna munkaerőben erősödni, de sajnos nem volt rá szükség. Lassacskán augusztus közepén vagyunk, és még nem beszélhetünk szezonról. Eddig nem volt igazán jó idő, s érzékelhető az is, hogy a vendégek, a magyarok és a külföldiek egyaránt, megfontoltabban költenek.
A média konstans negatív kampánya pedig továbbra is rossz hatással van az itteni turizmusra”
– vonnak mérleget a tulajdonosok.
Utóbbival összefüggésben emlékeztetnek, hogy már tavasszal ellepik a médiát a balatoni árakat és körülményeket kritizáló hangok. „Márciustól kezdve csak arról olvasunk, hogy milyen drága lesz idén a lángos a Balatonon, de arról miért nem ír senki, hogy Budapesten mennyibe kerül?” – veti fel Zoli. Hozzáteszi: nem igaz, hogy külföldön olcsóbban jön ki az ember, elég csak arra gondolni, hogy Ausztriában egy ásványvízért 3 eurót is elkérnek.
És ott van a másik slágertéma: a Balatonon vagy az Adrián éri meg inkább nyaralni? „Miért hasonlítgatjuk magunkat Horvátországhoz? Egészen más koncepció mentén működik a két helyen a vízparti turizmus, kezdve azzal, hogy itthon a strandon a belépőért cserébe szolgáltatásokat kap az ember. Az almát ne hasonlítsuk össze a körtével!” – hívja fel a figyelmet Ada.
Amikor az elkerülhetetlen áremelés fogadtatásáról kérdezzük a tulajdonosokat, egybehangzóan mondják: nem volt panasz a vendégek részéről, s azt tapasztalják, hogy a minőségi ételt még mindig megfizetik. „A sör ára nem változott” – teszi hozzá Zoli nevetve. Általánosságban 5-8 százalékot kellett emelniük az áraikon, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit az idei pluszköltségek – megemelt placcdíj, a közműdíjak általános növekedése, a dolgozói fizetések emelése – indokolnának.
A Sparhelt továbbra is az étlapon tart különlegességeket, mivel a vendégek igénylik és szeretik a szokásostól eltérő strandételeket is. „Idén hasítanak a főzelékek különféle feltétekkel, a pörköltet és a töltött paprikát is szívesen választják” – osztja meg Ada, egyből hozzátéve, hálásak, amiért továbbra is sok dicséretet kapnak a vendégektől. „Egy Kelet-Németországból érkező törzsvendégünk azt mondta: nem gondolták, hogy ennyi pénzért ilyen minőséget és mennyiséget fognak kapni. Annyira elégedettek voltak, hogy még a gulyáslevesünk receptjét is elkérték” – említi Zoli.
A tulajdonosok idén is kiváló és összetartó csapattal dolgoznak, mint mondják, igenis van a mostani fiatalok közt is olyan, aki dolgozni akar. „Van olyan munkatársunk, aki szeptembertől egyetemre jár, de a gólyatáboron még vacillál, mondván, lássuk meg, mit hoz az augusztus a strandon” – jegyzik meg. Ada és Zoli már most úgy látja, hogy a szezon késése miatt tovább fognak dolgozni a szokásosnál, így augusztus 20. után is biztosan nyitva lesz a Sparhelt.
Összességében tehát nem állt le az élet a Balatonon, sőt. Az utóbbi években óriási minőségi fejlődést tapasztalhattak a nyaralók. Igaz ez a szállások minőségére és a vendéglátás gyakorlatára is, hiszen a turisztikai adatszolgáltatásokból kiderül, hogy egyre többen döntenek a szabálykövetés mellett. Bár látható, hogy idén nehezebb körülményekkel kell megküzdenie a térség turizmusának, a szezon az utóbbi évekhez hasonlóan hosszúra nyúlhat, s a tapasztalatok alapján az utószezonban, szeptemberben is sokan utazhatnak a magyar tengerhez – pláne ha kitart az augusztus elején megérkező jó idő.
A szakmai szervezetek és a kormány már most készül a következő szezonokra: az elkövetkező években 40 milliárd forintból fejlődhet a Balaton és a környező települések. A kormány egy augusztus eleji rendelettel 1,5 milliárd forintos forrást különített el a Balaton medrének a turisztikai szezont követő iszapmentesítésére, hogy megmaradjon a kiváló vízminőség. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a szakmai szervezetek részvételével a következő években olyan programokat valósítanak meg a települések, amelyek csökkentik a főszezonban a térségre nehezedő környezeti és infrastrukturális terhelést. Átlagosan kétszázezer fő lakik életvitelszerűen a Balaton mellett, a nyári szezonban az ott-tartózkodók létszáma pedig eléri az egymillió főt is. A szakemberek arra is rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy a Balaton az éghajlatváltozás egyik legnagyobb vesztese, mivel a szárazabb és forróbb nyarak miatt a vízszint sokszor jóval alacsonyabb az ideálisnál, és a kánikulai időszakokban a víz magas hőmérséklete már az élővilágnak sem kedvező.
Ezt is ajánljuk a témában
Hamarosan indul a turisztikai főszezon, ám az előző évekhez hasonlóan a 2025-ös idényt is beárnyékolja a munkaerőhiány. Kifejezetten jól járhatnak azok, akik feladják a nyári pihenést, és elszegődnek például a Balatonhoz: évközi keresetük akár másfélszeresét is megkaphatják.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
A korábbinál erősebb, stabil forintárfolyam, gyorsuló növekedés és lassuló áremelkedés várható a következő időszakban.
Nemcsak az szja- és társasági adó-emelés van terítéken a Tisza Pártnál, hanem a különböző területekre juttatott pénzek megvonása is. A vállalkozások mellett a Tisza új gazdasági agytrösztje, Kármán András a sportra és az egyházakra szánt összegeket is elvenné, szerinte ezekre túl sokat költ az állam.
Kettészakad az ország, akár tíz fok eltérés is lehet: míg Keleten még kitart az indián nyár, addig Nyugaton már betör az Alessio nevű ciklon és hozza magával az esőt is.
1830-ban egy angol úriember azt írta rólunk, magyarokról, hogy minden dalunk sirató, minden versünk panasz. Két évszázad telt el, és lám, most, amikor a forint szárnyal, mi akkor is panaszkodunk. A közgazdászok ünnepelnek, a vásárlóerőnk nő, mi viszont Ausztriában azon sopánkodunk, hogy minden olcsóbb, mint otthon. Sebestyén Géza írása.
Elhárultak a technikai akadályok. Így már fogad vonatokat a Keleti pályaudvar. Az állomás még zárva tart, de a tervek szerint a nap folyamán megnyitják az utasok előtt.
A háború kezdete óta nem volt ilyen erős a devizánk.
A progresszív adózás ezzel szemben inkább elvándorlást és gyengébb foglalkoztatást eredményezne.
Mintha ott sem lett volna. Káncz Csaba újságírói pozíciójára hivatkozva titkolta el, kinek az információi alapján vádolt kormánytagokat bűncselekménnyel, de azóta nem szerepel a lapok munkatársai közt.
