Emmanuel Macron szerint a Csirkekirály teszi tönkre az európai gazdákat

Az európai gazdák számára mégis megnyugtató megoldás születhet: az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága (Agri) kedden elfogadott egy javaslatot, ami kiutat jelenthet az Ukrajnából az EU-ba érkező élelmiszerek okozta piaci válságból. Az Európai Unió legnagyobb termelői érdekképviseletei üdvözölték az előterjesztést, amely több védelmi intézkedést tartalmaz az európai gazdák számára az ukrán termékekkel szemben, mint Brüsszel eredeti javaslata. 

Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedésekről (ATM) szóló rendeletről, vagyis az ukrán alapanyagok és élelmiszerek vám- és kvótamentes beengedésének meghosszabbításáról március 7-én várható végső döntés, az EP kereskedelmi bizottságában.

Fellélegezhetnek a kelet-európai gazdák?

Brüsszel már hetekkel ezelőtt előterjesztette javaslatát arról, hogy az ukrán szabadkereskedelmi megállapodást újabb egy évvel meghosszabbítsa az EU, 2025 júniusáig. A Tanács által már jóváhagyott, Ukrajna gazdaságát támogató intézkedés gyakorlatilag alig tartalmaz az európai termelők számára valódi piacvédő intézkedéseket. Az Európai Bizottság ugyan bevezetne plafont a csirkehús, a tojás és a cukor behozatalára, ám csak abban az esetben, ha az EU-ba érkező mennyiség eléri a 2022-2023-as importmennyiséget.

A parlament mezőgazdasági bizottságának javaslata, amely

• a háború előtti mennyiségének, vagyis a 2021-2022-es szezon behozatalának eléréséhez kötné az automatikus korlátozás életbe lépését,
• a cukor, a csirkehús és a tojás mellett a piacvédő korlátozás kiterjedne a gabonafélékre, az olajos magvakra és a mézre is.

Az Európai Parlament korábban támogatta az Ukrajnával megkötött szolidaritási megállapodást, és újabb lépésekkel is segítette volna az ukrán mezőgazdaságot, az európai termelők kárára. Az EP-ben ugyanakkor a júniusi választások közeledtével egyre inkább gazdabarátabb intézkedéseket próbálnak elfogadni a képviselők, elsősorban a legnagyobb politikai erő, az Európai Néppárt próbál egy ideje a gazdálkodók kedvében járni.

ráadásul a ezúttal a rendőrökkel is összecsaptak.

Ukrajna meg sem említi a tönkretett uniós gazdákat

Az Ukrajnában termelő nagy, nemzetközi hátterű agrárvállalatokat képviselő ukrán Agribusiness Club (UCAB) felháborítónak tartja az uniós piacvédelmi intézkedések bevezetésének ötletét. Közleményükben rámutattak: a hat termékcsoportban a 2021-2022-es szezonban behozott mennyiség feletti importkorlátozás az ukrán mezőgazdaságnak egymilliárd dollár – azaz 350 milliárd forint – bevételkiesést jelentene.

Az UCAB ezért a következő napokban az EP kereskedelmi bizottságát próbálja meggyőzni arról, milyen rendkívüli károkat okozna Kijevnek a korlátozások kiterjesztése. A közleményben az európai termelőkről és az ukrán élelmiszerdömping okozta válságról még csak említést sem tesz.

Korábban a Mandiner számolt be arról, hogy az Egyesült Államok jelentős támogatásban részesítette az ukrán agráróriásokat. Az amerikai segítségnek köszönhetően a szárazföldi szállítási útvonalak kapacitását a háború előtti szint nyolcszorosára növelték a villámgyorsan megvalósuló beruházások. 

mivel a szolidaritási folyosók 2022. júniusi megnyitása után egyből Európát célozták meg szállítmányaikkal.

Nyugat-Európát is elérte az ukrán élelmiszerek okozta válság

Az ukrán élelmiszerimportot kezdetben támogatták a nyugat-európai országok, sőt jelentős hasznot hozott az uniós terményeknél jóval olcsóbb ukrán áru. Ezzel a nyugati uniós országok érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy a kelet-európai gazdák csak rendkívül nyomott áron tudják értékesíteni a terményüket, ha a kereslet drasztikus visszaesése miatt egyáltalán tudták értékesíteni.

Idén már a nyugat-európai gazdálkodók is komoly piaci válsággal szembesültek, ám a keleti országokkal szemben elsősorban nem a gabonafélék okoznak problémát, hanem a csirkehús, a tojás és a cukor behozott mennyiségének jelentős emelkedése.

A hetek óta tüntető, a kormány gazdaságpolitikáját és az EU szabadkereskedelmi megállapodásait bíráló francia gazdák a közelmúltban ezért nyíltan kiálltak a kelet-európai termelők mellett, támogatva demonstrációikat.

A magyar termelőkkel szemben a francia gazdák nem csak Brüsszel agrárpolitikája ellen tiltakoznak, de a nemzeti intézkedések – támogatások csökkentése, szabadkereskedelem – miatt is tiltakoznak.

Macron elnök hadat üzent az ukrán Csirkekirálynak

Emmanuel Macron francia államfő és több politikus is nyíltan támadta azt elmúlt hetekben Ukrajna legnagyobb csirkehús-előállítóját, egyben Ukrajna legnagyobb agrárvállalatát, az MHP-t. A vállalatcsoport óriási, 361 ezer hektáron gazdálkodik, a növénytermesztéstől a húsfeldolgozásig a teljes termékpályát lefedi, beleértve a marketinget és a logisztikát is. 

A 361 ezer hektáros, egyetlen vállalat által hasznosított terület az EU-ban példátlan birtokméret, Magyarország teljes művelésbe vont területének több mint 5 százalékát jelenti.

A kijevi székhelyű, Ciprusn bejegyzett MHP ausztrál ügyvezető elnöke, John Rich visszautasította a francia államfő vállalattal szemben megfogalmazott kritikáját és arra emlékeztette: már a háború előtt is jelentős mennyiségű csirkehúst szállított a francia piacra a cégcsoport. Korábban Macron azt is kiemelte, az EU és Ukrajna közötti szolidaritás a Csirkekirályként is emlegetett ukrán Yuriy Kosiuk érdekét szolgálta. Az MHP ügyvezetője visszautasította a vádakat, jelezve, a vállalatcsoport Ukrajna legnagyobb adófizetője, tavaly 150 millió euróval, azaz 57 milliárd forinttal járult hozzá a háborús költségvetéshez.

Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint az orosz-ukrán háború kitörése óta közel 50 százalékkal nőtt az ukrán baromfiexport. Az elmúlt években több botrányba is belekeveredett az ukrán óriásvállalat: 2019-ben kiderült, hogy a meghatározott kvótán felüli mennyiségű csirkehúst értékesít az EU-ban, kihasználva egy kiskaput a szabályozásban.

Az MHP – hasonlóan a többi Ukrajnában termelő agrárcéghez – az európai versenytársaknál jóval olcsóbban képes jóval nagyobb mennyiségű terméket előállítani. Ennek oka részben a hatalmas egy kézben összpontosuló, kiváló minőségű termőterület, amely az MHP csoport takarmány önellátását lehetővé teszi, valamint az EU-hoz képest jóval megengedőbb állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályozás is költséghatékonyabb gyártást tesz lehetővé.

Az MHP termékei Ukrajna mellett négy balkáni országban – Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában – kaphatók, de a cégóriásnak vannak érdekeltségei Ausztriában, Észak-Macedóniában és Romániában is. Az MHP hatalmas portfóliójának köszönhetően globális élelmiszer-piaci szereplő, amely Európa tizenöt országába szállít elsősorban húskészítményeket.

Nyitóképünkön: Ukrán aktivista tiltakozik a nagyüzemi baromfitenyésztés és a rossz tartási körülmények ellen. Fotó: Igor Golovniov/LightRocket via Getty Images