A bosszúhadjárat jellemzően olyan személyek és intézmények ellen irányul, akik a felső középosztályhoz tartoznak, de nem annak az érdekeit képviselték. A revansrezsim szíve közepe a patríciuslázadás: a mellőzött elit és felső középosztály akar bosszút állni az „osztályárulókon”.
Kiszelly Zoltán úgy látja, ennek a következménye nem azonnali elégedetlenség lenne, hanem lassú kiábrándulás.
Ez ez a polgári Magyarország.
A tiszás jelölt-jelöltek elsősorban az a felső réteg, amely nemcsak politikai ambíciókkal rendelkezik, de amelynek Magyarországon kisebb vagyonkája, tehát valamekkora szabadsága és mozgástere is van hozzá, hogy belépjen a politikába.
Nagyon kíváncsian nézném, hogy mire mennek vele.
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
„Ebből nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz” – jelentette ki a tervről a Blochamps Capital ügyvezetője.
A Blaha Lujza téren rajtolt el a Tisza Párt legújabb konzultációja, de alig akadt érdeklődő az aktivisták pultja körül.
Minden kiderült, most már nem változtathatnak a tényeken.
Önhiba vagy sem, a jövő gazdaságpolitikája nem csúszhat vissza a segélyezés- és családi pótlék-alapú felzárkózásba.
„A tervezett adócsomag nem a gazdagokat adóztatná meg, hanem a dolgozó magyarokat üldözné el” – fogalmazott a közgazdász.
Egyébként pedig azt gondolom, hogy az árulás nem teljesítmény.
A gazdaságpolitika céljait illetően három kulcsszavunk lehet a biztonságos, bevonó bővülés.
A gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztost a középosztály megerősítését célzó kormányzati szándékról kérdeztük.
Erre a kérdésre igyekszünk választ adni gondolkodástörténeti és történelmi összefüggések felvillantásával. Boros János, az MTA doktora és Palkó Attila, filozófia szakos bölcsész írása.
„Ezt nevezzük mi kamatesőnek, amivel továbberősödnek a családok és a középosztály!” – véli Nagy Márton.
Egyre több kutatás megerősíti az iskolák átalakulását a tudásátadásól az ideológiai nevelés irányába.
A lakossági állampapírok után kifizetett kamatok jelentős része már a gazdaságba áramlott.
A létező korrupción túl az újvidéki tragédia inkább a közszolgáltatások tragédiája.
A foglalkoztatás, a fogyasztás, a turizmus, a hitelpiac, a bérek, a lakás- és az autópiac adatait figyelve látható a növekedés.
