A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
2025. október 13-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adott otthont annak a nagy érdeklődés övezte szakmai vitának, amelyen György László, a gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos, valamint Pogátsa Zoltán, közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens ütköztették nézeteiket „A középosztály forradalma” című könyv kapcsán. A beszélgetést Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke moderálta. A rendezvény célja az volt, hogy szakmai párbeszéd keretében vizsgálja a hazai és nemzetközi középosztály helyzetét, szerepét és társadalmi-gazdasági kihívásait.
A vita apropójául szolgáló könyvében György László kifejti hogy a 21. században működő társadalmak fenntarthatóságának és politikai stabilitásának egyik kulcsa a széles és erős középosztály. Szerinte azok a demokráciák működnek jól, amelyek nem a polarizált kontrasztok mentén épülnek, hanem olyan középosztályra támaszkodnak, amelynek tagjai már nem csak fogyasztói státusban állnak, hanem aktív szereplői a társadalmi és gazdasági folyamatoknak.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A könyv alcíme – Meritokratikus stratégia a 21. századra – is jól tükrözi azt az irányt, amelyet György László képvisel: a társadalmi előrelépésben nem az állam újraelosztó szerepét vagy a jövedelmek radikális átcsoportosítását látja a megoldást, hanem azt, hogy a tehetség, a munka és a tudás elismerése, illetve az érdem alapon működő intézményrendszer kínálja lehetőségét a valódi felemelkedésnek.
Az interjúból kiemelhető több fontos eleme ennek a gondolatmenetnek:
Összességében György László álláspontja szerint Magyarország számára a „középosztály forradalma” nem egy radikális jövedelemátcsoportosítást, hanem egy strukturális átalakulást jelent, amelyben a társadalmi mobilitás, a tudásalapú versenyképesség és az intézményes keretek együtt teremtenek lehetőséget arra, hogy egy megerősödött, stabil középosztály legyen az ország társadalmi és politikai rendszereinek pillére.
György László bevezető előadásában a könyve fő üzenetét idézte fel: a 21. századi demokráciák stabilitása azon múlik, hogy milyen erős a középosztály. Mint mondta, a globalizáció nyertesei Kelet-Ázsia középosztályai és a világ leggazdagabbjai, míg a nyugati és közép-európai középrétegek vesztesei lettek az elmúlt évtizedeknek.
A probléma az, hogy a közös teherviselés terhei ma túlnyomórészt a középosztály vállát nyomják”
– fogalmazott. A kormánybiztos szerint a magyar gazdaságstratégia legnagyobb vívmánya, hogy az elmúlt 15 évben közel kétmillió ember került be a középosztályba. Ezt több egymásra épülő program eredményeként érte el az ország, amelyeket a munka, a család és az érdem hármas pillérére építettek.
A meritokratikus rendszer azt üzeni: amennyivel többet dolgozol, tanulsz és teszel, annyival többet keresel, és arányosan annyival járulsz hozzá a közteherviseléshez.”
György László részletesen ismertette a középosztályt támogató kormányzati intézkedéseket is. A családi adókedvezmény, az egy kulcsos személyi jövedelemadó, a rezsivédelmi program, az otthonteremtési támogatások és a babaváró hitel szerinte mind „az érdemmel szerzett jövedelem megtartását” szolgálják, nem pedig az állami osztogatást: „Nem a kommunista típusú újraelosztásról van szó. Nem jutalmazzuk azt, aki nem dolgozik, hanem segítünk azoknak, akik értéket teremtenek. Ez a meritokratikus forradalom lényege.” A közfoglalkoztatási programot is a társadalmi mobilitás eszközeként mutatta be:
Aki dolgozhat, de nem talál munkát, annak adunk munkát. Így 400 ezer magyar jutott be az elsődleges munkaerőpiacra, és a jövedelmük, valamint az önbecsülésük is megtöbbszöröződött.”
A vita legélesebb szakasza akkor bontakozott ki, amikor szóba került az államadósság. Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott:
Nem tartom különösen érdekesnek az államadósságot (…) ha jó helyre rakod a pénzt, akkor önmagában az államadósság nem baj"
Erre György László határozottan reagált, kijelentve, hogy a pénzügyi stabilitás nem véletlenszerűen alakult ki Magyarországon, hanem tudatos gazdaságpolitikai döntések eredménye.
A fenntarthatóság szempontjából nagyon is lényeges az államadósság. Kettő ország tudta csökkenteni a GDP-arányos adósságát 2010 és 2025 között a régióban: Lettország és Magyarország. Mi 7,5 százalékponttal faragtuk le.”
A kormánybiztos rámutatott: a kamatterhek 2010-ben a GDP 4%-át vitték el, miközben a balti országok „nulla közeli” szinten mozogtak. A csökkenő adósságterheknek köszönhetően viszont több forrás jutott „a családokra, a lakhatásra és a társadalmi mobilitást elősegítő ösztöndíjakra”.
Aki azt mondja, hogy az államadósság nem fontos, az a jövő terhére akar élni. Mi nem ezt az utat választottuk.”
A kormánybiztos szerint a „jó helyre rakod a pénzt” típusú érvelés félrevezető, mert nem veszi figyelembe a magyar gazdaság korlátait: „Japán példája, amit Pogátsa említett, nem alkalmazható ránk. Japánnak van saját tartalékvalutája és belső finanszírozása. Nekünk nincs jenünk, sem akkora megtakarításunk. A magyar pénzügyi fegyelem nem eszme, hanem túlélési stratégia.”
Pogátsa Zoltán szerint a magyar gazdaság továbbra is „alacsony hozzáadott értékű”, és az ország „extraktív gazdasági modell” felé halad, ahol „a gazdasági elit magához vonzza az erőforrásokat”. György László ezzel szemben úgy vélte, hogy a hazai tőke megerősödése nem kisajátítás, hanem „országvisszavétel”: „A leggazdagabbak vagyonnövekedése nem a középosztály kárára történt, hanem azért, mert a jövedelmek egy része visszakerült a hazai tulajdonba. A Strabag és a Colas helyett ma magyar cégek építenek, és a nyereség itthon marad.” Záró gondolataiban György László a középosztály erősítését a hosszú távú nemzeti stratégia kulcsaként határozta meg:
A középosztály nemcsak gazdasági kategória, hanem morális is. Az tartozik ide, aki dolgozik, tanul, felelősséget vállal és jövőt épít. Ez a társadalom motorja, és ez a forradalom lényege.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Ebből nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz” – jelentette ki a tervről a Blochamps Capital ügyvezetője.
A vita végére világossá vált, hogy György László és Pogátsa Zoltán nem pusztán gazdaságpolitikai, hanem világnézeti szinten is másképp gondolkodnak arról, hogyan erősíthető meg a középosztály. Pogátsa a jóléti újraelosztásban és a piaci korrekcióban látja a felemelkedés útját, míg György László szerint a hosszú távon fenntartható fejlődés csak a munkára, tudásra és felelősségre épülő meritokratikus modellben valósulhat meg.
Az este legnagyobb ütközése az államadósság kapcsán mutatkozott meg: György László figyelmeztetése — „aki nem vigyáz a pénzügyi stabilitásra, az a jövő terhére él” — nemcsak gazdasági, hanem morális üzenetként is hatott. A kormánybiztos szavai szerint a középosztály forradalma nem egyszeri intézkedés, hanem hosszú távú társadalmi projekt, amelynek sikerét az dönti el, hogy Magyarország képes-e megőrizni pénzügyi önállóságát, és továbbra is munkából élő, felelős polgárokra építeni.
Nyitókép: Facebook
A közelgő csőd legkézzelfoghatóbb cáfolata a devizatartalékok mértéke.
Egy év után ismét felmérték a magyar vállalkozások helyzetét, az MCC kutatói idén is elkészítették jelentésüket több mint kétezer vállalkozás megkérdezésével, hogy képet kapjanak, milyen körülmények között működnek és mire számítanak. A jelentés a kormánynak is fontos kapaszkodó lehet.
Orbán Viktor szerint ezzel szemben a Fidesz célja az alacsony adók megőrzése, nem pedig új terhek kivetése a dolgozó emberekre.
A volt kormányfő szerint a politikai népszerűség ára az egyre szélsőségesebb közbeszéd és a magasabb árak, amelyek végső soron a bukáshoz vezetnek.
„Ebből nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz” – jelentette ki a tervről a Blochamps Capital ügyvezetője.
Egyre többen kezdik el követni Orbán politikáját.
Ők már megcsinálták, nekünk is sikerülhet.
Konzultációt folytatunk az oroszokkal – árulta el a Mandinernek Orbán Viktor.
