Dobrev véletlenül sem említi meg, hogy javult az élelmiszerár-infláció

Ahogy sorozatunk korábbi részeiben részleteztük, a DK érezhetően elkezdte az európai parlamenti választási kampányát. Legutóbbi rendezvényükön az árnyék-miniszterelnökük az inflációról is csúsztatva beszélt. A cikksorozatunk első részében lerántottuk a leplet a keresetekről terjesztett álhírekről, másodikban a minimálbért, harmadikban a nyugdíjakat, negyedikben a családtámogatásokat, ötödikben pedig az inflációt vettük górcső alá, most megvizsgáljuk, mi a helyzet az élelmiszerárak emelkedésével.

A DK árnyék-miniszterelnöke a múlt hét elején tucatnyi grafikont mutatva azt fejtegette, hogy Magyarország az unióban a legrosszabb hely, de ők elhozzák majd a reményt. Addig, amíg ez csak az ő véleményük, nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, ha a véleményét objektív igazságként próbálja tálalni. Így tett az inflációval is.

Dobrev Klára – és a DK – az élelmiszerinflációt úgy állította be, mintha a márciusi 45,1%-os harmonizált árindex hónapokon át állandó maradna. (Mint tudjuk ez a mutató a külföldiek költéseit is figyelembe veszi, míg a lakosságot vizsgáló KSH fogyasztói árindex 42,6% volt márciusban.) Ezzel ellentétben már áprilisban 6,6 százalékpontot javulva, 38,5%-nál tart a legfrissebb érték.

A csúcspont tavaly decemberben volt, azóta javulunk e területen.

Féloldalasak e témában a dobrevi grafikonok

Dobrev Klára az élelmiszer infláció témájában két grafikont mutatott be.  Az elsőn azt ábrázolta, hogy hogyan drágultak az élelmiszerek Európában. Sajnos arról megfeledkezett, hogy ezek a számok egyetlen hónapra, márciusra igazak csupán, s mivel már ekkor is javulás volt érzékelhető a decemberi csúcshoz képest, így tudnia kellett, hogy a következő adatok jelentősen alacsonyabbak lesznek hazánkban is. Áprilisban ugyanez a harmonizált árindex (azaz a külföldiek magyarországi költéseit is figyelembe veő mutató) már 6,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a márciusi és 11,1 százalékponttal jobb, mint a legrosszabb, decemberi adatunk. Ha előre becsüljük az év hátralévő időszakát, akkor ugyanilyen javulási folyamat mellett novemberre egyszámjegyű lesz az élelmiszerek inflációja. 

A KSH által kiadott, csak a lakosság költéseire kiterjedő fogyasztói árindexünk minden hónapban alacsonyabb, mint a harmonizált árindex, így a márciusi 42,6%-ról áprilisra 37,9%-ra mérséklődött. 

Sajnos az élelmiszerek esetében sem szól egy szót sem a DK az éves inflációs adatról, ami nálunk kétségtelenül magas, ám annyira nem kiugró a többi országtól, mint a március havi. Ahogy a cikksorozat előző részében is említettük,

illetve pár hónap késésben vagyunk a csökkenéssel is. Azzal, hogy a DK a márciusi magas adattal kampányol, ezt akarja beégetni a társadalom azon rétegének az emlékezetébe, akik nem követik szorosan a gazdasági folyamatokat, ezért ismétli oly sokszor. Fontosnak tartom továbbá megjegyezni, hogy becslésem szerint a tavalyi nagyon jelentős élelmiszerár növekedés mellett sem értük el az élelmiszerek árucsoportban az uniós átlagos árszínvonalat. A pontos értékekre még egy kicsit várnunk kell, ahogy kiadja az Eurostat, jelentkezni fogok a friss adatokkal.

A második grafikonon bemutatták, hogy melyik az a négy termék, ami szerintük a legjobban drágult egy év alatt: a kenyér, a tejtermékek, a tojás és a sertészsír. Tény, hogy hatalmas emelkedések, s nehéz ezeket a tavalyi aszályra fogni, de azért azt látni kell, hogy e tételek esetén is az áprilisi átlagárakban érzékelhető már csökkenés a legfrissebb KSH adatok szerint. A fehér kenyér kilogrammonként átlagára 28 forinttal csökkent áprilisban, a tejtermékek közül pl. a 20%-os tejföl a januári csúcsa óta már 160 forinttal, a tojás darabja a februári csúcsa óta 8 forinttal, a sertészsír kilogrammonként átlagára pedig 40 forinttal.

Továbbá érdemes megjegyezni, hogy ha kiszámoljuk, hogy 2010-ben a nettó átlagkeresetből mekkora mennyiséget tudtunk megvásárolni havonta és 2022-ben mennyit, akkor a DK által kiválasztott négy termék közül háromnál 12 év alatt nőtt a megvásárolható mennyiség, csupán egynél, a kenyérnél volt nagyobb a 12 éves áremelkedés, mint az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset emelkedése. Ha a kedvezményeket figyelembe vesszük, akkor már a kettő vagy több gyermekeseknél és a 25 év alattiaknál is mennyiségi növekedést tapasztalhattunk.

Tehát összefoglalva az élelmiszer árak emelkedését: hatalmas volt, legutóbb a Bokros-csomag évében éltünk át hasonló mértékű drágulást, de akkor a nettó keresetek nem emelkedtek ilyen mértékben, mint most. Továbbá az is megállapítható, hogy a korábbi évek keresetemelkedését még ezek a DK által kiválasztott legjobban dráguló élelmiszerek áremelkedése sem érte el. A Bokros csomag idejében hosszabb időn keresztül sújtott bennünket az infláció.

Most már a legtöbb termék esetében elértük a csúcspontot, s még csak ezután lesz a statisztikákban is érzékelhető számos kormányzati intézkedés, például a tömegközlekedésben májustól megvásárolható ország- és vármegye bérlet, valamint a rövidesen induló árösszehasonlító applikáció, ami minden bizonnyal további javulást fog hozni.

Sorozatunkban a DK kampányrendezvényén elhangzott legfontosabb területeket kívántam a legfrissebb adatokkal tényszerűen alátámasztva bemutatni. A következő, záró részében összegezni fogom a hat részben bemutatottakat.

Nyitókép: Mandiner-grafika