Az egymással nem szinkronizált módon működő agysejtek egy külső inger, vagyis növekvő aktiváció hatására képesek összehangolni ritmikus frekvenciájukat. Magyar kutatók a legjobb tanulási módszerekről, valamint az agy tanulás közbeni aktivitásáról is szereztek új ismereteket!
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban
Minden ember életében döntő szerepet játszik a tanulás: bizonyos életkorban – kisgyermekkorban, diákkorban – kiemelt szerepe van, évszázadok óta vizsgálják, mégis mindig kínál új kérdéseket a kutatóknak. Az ismeretelsajátítás hatékonyságával különböző módon több hazai tudományos műhely is foglalkozik.
Az utóbbi száz évben két tanulási stratégia bizonyult kimagaslóan hatásosnak: a tanulás szétosztása (spacing), illetve az előhívás gyakorlása – ismerteti Reichardt Richárd, az ELTE PPK Pedagógiai és Pszichológiai Intézetének szombathelyi kutatója. Ám ezeket alig használják a tanulók, valószínűleg azért, mert nem elég intuitívak, vagyis nem tűnik magától értetődőnek, hogy valóban segítik a tanulást. Pedig az új tudományos eredmények egyértelműen alátámasztják a két stratégia sikerét.
A tanulás szétosztása néven emlegetett stratégia lényege a tanulás ütemezése. A legtöbb ember úgy véli, hogy a tanulás időzítése nem sokat számít, a lényeg a ráfordított idő hossza. Ezt azonban számos tanulmány cáfolja, melyek azt mutatják, hogy a tanulást érdemes szakaszokra bontani és e szakaszok között szüneteket tartani. Ezt a hatást elsőként Hermann Ebbinghaus mutatta ki, 1885-ben, és azóta több száz tanulmány erősítette meg a létezését. Egy kísérletben most 5–7 éves gyerekek tanultak a táplálékláncokról. A kutatók három csoportot vizsgáltak: az egyik egy napon hallgatott meg négy leckét, a másik két napon napi kettőt, a harmadik pedig négy napon napi egyet. Egy héttel később a harmadik csoport jelentősen jobban teljesített a teszten, mint a másik kettő.
A másik leghatékonyabb tanulási stratégia, az előhívás a már jól megtanult ismeretek visszaidézését szolgálja. Gyakorlása jelentősen javítja az emlékezeti teljesítményt laboratóriumi és tantermi körülmények között egyaránt. Az előhívást lehet gyakorolni tesztekkel, memóriakártyákkal vagy például a felidézett információ leírásával, ismételt felmondásával. Az előhívás gyakorlását vizsgáló kísérletekben először egy új ismeretanyagot mutatnak be a résztvevőknek. A résztvevők egyik csoportja ezután újra elolvashatja a szöveget vagy megnézheti a képeket, a másik csoport viszont csak fejből próbálja meg felidézni a látottakat. Bizonyos idő elteltével tesztelik a két csoport ismereteit, és a teszteken jellemzően jobban teljesítenek azok, akik az előhívást alkalmazzák. Az előhívás gyakorlása minden bizonnyal azért segíti a tanulást, mert így újabb egyedi emlék alakul ki a korábban már tanult ismerettel kapcsolatban, ami megkönnyíti a konkrét információ későbbi előhívását – magyarázza Reichardt Richárd.
Arra vonatkozóan is mind több ismerettel rendelkezik a tudomány, hogy mi történik az agyban, az idegsejtek hálózatában a tanulás során. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete (ELKH KOKI) Hangya Balázs vezetésével működő Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoportjának tagjai az agy szinkronizációs mechanizmusait vizsgálva megfigyelték, hogy a mediális szeptumnak nevezett mélyagyi struktúra egyes idegsejtjei növekvő aktiváció hatására képesek összehangolni ritmikus frekvenciájukat, szinkronizált agyi ritmust létrehozva a hippokampuszban.
olyan kulcsfontosságú funkciók ellátása érdekében, mint a tanulás, a memória és a figyelem. A jelenség hátterében álló folyamatok feltárása céljából a kutatók a KOKI más laboratóriumaival és az ELKH Természettudományi Kutatóközpontjával együttműködve e különleges neuronok ritmusszabályozó hálózatát vizsgálták.
Az agy szinkronizációs mechanizmusainak megértéséhez a magyar kutatók szerint több száz évvel ezelőttre kell visszatekinteni. Christiaan Huygens holland tudós és feltaláló egy 1665-ös levelében számolt be a furcsa szimpátiának elnevezett felfedezéséről, mely azon megfigyelése kapcsán született, hogy az általa feltalált ingaóra két egymás melletti példányának lengése egy idő után egymáshoz igazodott, szinkronizálódott. Hangya Balázs kutatócsoportjának most az agyi neuronoknál pontosan ilyen, Huygens-féle szinkronizációt sikerült megfigyelnie. Azt találták, hogy az amúgy egymással nem szinkronizált módon működő
szinkronizált agyi ritmust létrehozva. Vagyis az agyi idegsejtek éppúgy képesek szinkronizálódni, mint a faliórák.
Az a szakemberek számára már ismeretes volt, hogy az agyban található neuronok gyakran szinkronizálódnak, s e „kváziritmikus” tevékenységükkel együttesen agyhullámokat hoznak létre, melyek elektroenkefalográfia segítségével néha a koponyán kívül is észlelhetők. Ez a szinkronizált ritmus segíti a neuronok közötti hatékony információcserét annak érdekében, hogy az agy zökkenőmentes működése – a tanulás, a memória és a figyelem – az állandóan változó körülmények mellett is biztosítva legyen.
Most a magyar szakembereknek
Az eredményeik nemcsak az alapkutatás szempontjából jelentősek. Az agy szinkronizációs mechanizmusai ugyanis betegség következtében elromolhatnak, ami egyebek között memóriaproblémákhoz és figyelemzavarokhoz vezethet. Az agyi hálózatok szinkronizációjának alaposabb megértése a jövőben e betegségek hatékonyabb terápiájához is hozzájárulhat – állapítja meg Hangya Balázs és kutatócsoportja.
Nyitókép: Shutterstock
A legfőbb dolgunk, hogy széteső világunkban megmutassuk azokat az értékeket, amelyek maradandók és hagyományozhatók – mondja Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A Kossuth- és Ybl-díjas építészt a leendő építészeti múzeumról és Vészabó Noémi Munkácsy-díjáról is kérdeztük elnöksége félidejében.
Freund Tamás, az MTA elnöke beszédében reagált a szervezetet ért kritikákra is.
Az admin csapat szerint a törlésre azért került sor, mert egy Blikk-felvételen azt mondta, hogy véleménye szerint két nem létezik.
A Bizottság szerint az Apple megsértette azt a jogszabályt, amely tiltja a platformoknak, hogy korlátozzák a fejlesztőket abban, hogy olcsóbb alternatívákra irányítsák a felhasználókat.
Rácz András Oroszország-szakértő kijelentését szedte darabokra legutóbbi elemzésében a Faktum tényellenőrző portál.
A tényleges adatok sokkal kedvezőbbek, mint a korábbi, becslésen alapuló.
XIV. Leo hazájában, az Egyesült Államokban is komolyan számoltak Erdő Péterrel – ez derült ki a Mandiner munkatársának amerikai zarándokokkal való beszélgetéséből a Szent Péter téren. Persze ezek után a magyar belpolitika is előkerült, de a főszerep így is a várakozásé, majd az örömé volt a Vatikánban.
Megbukott a politikai fősodor: a szélsőjobboldali államfőjelölt, George Simion simán nyerte az első fordulót, a kormánypártok, köztük a magyarok által is preferált Crin Antonescu tovább sem jutott.
