Tisztújítás a Jobbikban – Jakab nem indul, mégis nyerhet

Tisztújítást tart július 2-án a Jobbik. Két hónapon belül másodszor kell új elnököt választaniuk, miután a májusban újraválasztott Jakab Péter június elején lemondott tisztségéről. A pozícióért jelen állás szerint hárman indulnak majd: Ander Balázs, a Jobbik alelnöke, Gyöngyösi Márton EP-képviselő, illetve Földi István, Kocsord polgármestere.

Jakab és a puccs

Jakab Péter lemondását úgy indokolta: „Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását.” A lemondás valódi oka az volt, hogy egy rendkívüli elnökségi ülés keretében, 

Ezt az a Potocskáné kezdeményezte, akit Jakab emelt maga mellé mint elnökhelyettest. Róla azt érdemes tudni, hogy 2016-ban csatlakozott a Jobbikhoz, de egészen 2020 elejéig, Jakab Péter elnökké választásáig nem igazán volt ismert.

Ekkorra viszont szinte az összes, valamilyen szinten kompetens politikust kizárták vagy távozásra kényszerítették, Jakabnak abból kellett főznie, amije volt. Potocskáné 2018-ban jutott be a parlamentbe, idén azonban ez nem sikerült neki. Igaz, választáson akkor sem – a távozó ózdi polgármester mandátumát kapta meg.

2022-ben a DK-val kötött paktum értelmében ő is egyéniben indulhatott, de a közel 60 százalékos eredménnyel nyertes kormánypárti Witzmann Mihállyal szemben csak 35,76 százaléknyi szavazatot tudott megszerezni. Az ellenzéki lista kevéssé előkelő, 272. helyéről pedig az ismert körülmények miatt szintén nem jött össze a képviselőség.

Volt párttársa,

A motiváció éppen az lehetett, hogy a pártvezetők füstös szobákban folytatott tárgyalásai következtében egy megnyerhetetlen körzetben kellett indulnia, így esélye sem volt a képviselőségre.

Jakab, miután érezte, hogy kevés szövetségese maradt, inkább előre menekült, és benyújtotta a lemondását. Majd megfenyegette Potocskánét, hogy feljelenti, de ebből végül nem lett semmi, sőt, a Jobbik etikai bizottsága is elutasította Jakab velhetóen bosszúból benyújtott panaszát a politikusnővel szemben. Ez jól jelzi Jakab és Molnár Enikő befolyásának csökkenését, hiszen korábban egészen másként reagált a testület Jakabék jelzéseire.

Mit akar Jakab?

Annak ellenére, hogy voltak ilyen pletykák, kiderült, Jakab mégsem indul újra az elnökségért. Mindez érthető, hiszen egy esetleges kudarc nagyon meggyengítené a Jobbikot parlamenti küszöb alá vezető politikus amúgy sem acélos reputációját. De akkor mit akar elérni Jakab, aki hirtelen országjárásba kezdett, főleg az egyik elnökjelölt, Földi István mellett kampányolva?

A Jobbik a jelenlegi helyzetében is óriási, milliárdokra rúgó támogatásokban részesül a következő ciklusban, és az ezek felett való rendelkezésért komoly harc folyik a pártban.

Kettejük szoros viszonyát nemcsak ez a disznótoron készült sajátos videófelvétel bizonyítja, hanem az is, hogy a hírek szerint Földi alapos szervezőmunkájával jelentősen hozzájárult ahhoz (Varga-Damm szerint nem is akárhogyan), hogy a vidéki tagság újra megválassza Jakabot májusban.

Jakab jelöltjének megválasztására ugyanakkor kevés az esély. Földi nem országosan ismert politikus – már amennyiben nem számítjuk ide azt a pár cikket, amelyben azzal vádolták meg, hogy a Jobbik-vezetés egyik partiján nem a legillendőbben közeledett párttársa, Szilágyi György partnere felé. (Földi tagadja a vádakat, és feljelentést tett az ügyben.) Ráadásul nincs képviselői tapasztalata sem, összes politikai és vezetői gyakorlatát eddig egy vidéki kistelepülés polgármestereként szerezte.

A kocsordi polgármester mellett Lukács László György és Z. Kárpát Dániel Jakab utolsó szövetségesei, de

Jakab kezében azonban van még egy erős ütőkártya, ő birtokolja ugyanis a frakcióvezetői posztot, amely komoly hatalmat jelent. Elég csak arra gondolni, hogy ő rendelkezik a képviselőcsoportnak járó, nagyjából 600 milliós működési támogatás felett. Arról nem beszélve, hogy a képviselőcsoport vezetőjeként jóval magasabb fizetést kap, mint egy „mezei” képviselő.

Ez nyilván zavarja pártbéli ellenlábasait. Információink szerint tervezik is, hogy megpróbálják eltávolítani, ami érthető, hiszen még egy a megszűnés határán álló pártnak sem érdeke, hogy kétfejűvé váljon, és ellentét alakuljon ki a vezetés és a frakció között.

. Erre utal az is, hogy jó ideje nem használja a Jobbik logóját a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésekben, és következetesen alkalmazza a „Nép pártján” szlogent.

Potocskáné is betolta az emberét?

A másik induló párt harmadik vonalából érkezett, országos ismertségre Potocskánéhoz hasonlóan csak 2020-ban, Jakab Péter elnökké választását követően tett szert, amikor a parizerrajongó politikus saját embereire cserélte a pártvezetést. Akkor még ő is Jakab emberei közé tartozott. Ez azonban a választást követően végleg megváltozott.

Ander Balázs, aki „civilben” tanár és művelődésszervező volt, régebbi jobbikos, mint Potocskáné, hiszen 2014-től egészen 2022-ig parlamenti képviselő volt, abban azonban hasonlítanak, hogy ő is szinte esélytelenként indult a választáson. Választókerületében, a Somogy megyei 2-es körzetben pedig szinte pontosan ugyanakkora aránnyal veszített, mint képviselőtársa. 37,2 százalékot szerzett, az 57,8 százalékkal győztes fideszes Szászfalvi Lászlóval szemben.

Andernek így nem sok maradt a korábbi pozícióiból, legfeljebb annyi, hogy továbbra is elnökségi tag volt. De csalódottsága érthető, miután

Állítólag azonban magától még így sem indult volna az elnöki tisztségért.

A pletykák szerint Potocskáné vette rá az indulásra, aki azt azért érezte, hogy ha ő próbálkozna, nagyon azt az érzetet keltené, hogy valóban megpuccsolta Jakabot. Egy ideig tűnt, Ander Balázsnak lesz a legnagyobb esélye megnyerni a tisztújítást.

Gyöngyösi visszatért? Vagy el sem ment?

Egészen addig, amíg egy harmadik jobbikos nem jelentkezett az elnöki tisztségre. Nem is akárki: némileg váratlanul a párt EP-képviselője, Gyöngyösi Márton is közölte, elindul. Az eddig Ander Balázst látványosan támogató Potocskáné pedig egy ideje vele is kampányol.

Erre az egyik lehetséges magyarázat, hogy most éppen az általa felbiztatott Andert árulja el, mert Gyöngyösit érzi esélyesebbnek. A Magyar Nemzet azonban előállt egy másik ötlettel: szerintük a háttérből Gyöngyösi mozgatja a szálakat a pártban, és valójában

A Magyar Hírlap ugyanakkor olyan hírekről számolt be, hogy Gyöngyösi tervei szerint az utolsó pillanatban majd visszalép Ander Balázs javára. A politikus mindenesetre nem tipikus frontember-alkat. Bár közismert, sőt hírhedt karakter, a korábbi elnök, Sneider Tamás mellett is elnökhelyettesként dolgozott.

Aztán a Sneidert kiszorító Jakabnak is helyettese lett, pedig rajta kívül szinte mindenkit lecseréltek a vezetésben. Ez is jól jellemzi a karakterét, de személyiségének megismeréséhez érdemes felidézni pár elemet politikusi karrierjéből. Vele kapcsolatban a legtöbben valószínűleg hírhedt antiszemita parlamenti felszólalására emlékeznek, amelyben

Ez 2012-ben történt, amikor Gyöngyösi még javában olyanokat nyilatkozott, hogy itt az utolsó esély, hogy Magyarország elhagyja „a nemzeti szuverenitás felszámolását immáron nyíltan vállaló” Európai Uniót, amely az Európai Egyesült Államok kialakulása felé tart. Ehhez képest Gyöngyösi most az Európai Egyesült Államokért rendszeresen kampányoló Dobrev Klárával együtt a Spinelli Group tagja. A csoportot, amelyet egy olasz kommunistáról neveztek el, két hírhedt szélsőliberális politikus, Guy Verhofstadt és Daniel Cohn-Bendit alapította.

Érdekes színeváltozás az is, hogy míg 2014-ben választási megfigyelőként mindent rendben talált az EU által el nem ismert szakadár Donyecki Népköztársaságban, és azt mondta az Oroszország által elfoglalt Krímben tartott népszavazásról, hogy „A Jobbik a népek önrendelkezésének diadalaként értékeli a krími szavazást. A referendum legitim és eredményes”,

Gyöngyösi mindenesetre sikeresen kibulizott magának egy első helyet az EP-választási listán 2019-ben. Az EP-képviselői tisztség még a magyar parlamenti képviselőségnél is kényelmesebb, és több pénzzel jár, Gyöngyösinek ezzel a lépésével pedig valószínűleg épp az a célja, hogy a Jobbik várható teljes szétesése előtt még felkerüljön egy esetleges ellenzéki közös EP-listára a 2024-ben tartandó választáson.

Borítókép: Facebook