Iskolai késelések Kínában is történtek nemrég, pedig állítólag kirekesztették a nyugati dekadenciát
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Öt német és huszonnégy skandináv egyetemmel működik együtt a kínai Fudan Egyetem, melynek Amerikában és szerte a világon vannak kihelyezett tagozatai. A közös projektek üzleti képzésekre és Kína-tanulmányokra koncentrálnak.
Folyamatosan támadja az ellenzék a kínai Fudan Egyetem Budapesten létrejövő intézményét. Az ellenzék elsősorban – mint a minap Dobrev Klára megjegyezte a Telexnek adott píárinterjújában – azt hangoztatja, hogy nem akarja, hogy az ország „kínai gyarmat” legyen.
Nos, az igazság az, hogy ma sajnálatos módon a nyugati világ egyetemeinek társadalomtudományi karai azok, amelyek a legnagyobb hévvel terjesztik a marxizmust; viszont feltehető, hogy a Fudanra jellemző műszaki, üzleti, természet- és orvostudományi képzésekben kissé nehezebben tud érvényesülni a kommunista ideológia. Hogy a megfelelő keretek között miért is lehet jó a Fudan-projekt, arról itt és itt írtunk.
A Fudant egyébként nem a kommunista időszakban, hanem majd’ fél évszázaddal előtte, 1905-ben, még a császári Kínában alapították, nem sokkal az utolsó dinasztia 1912-es bukása előtt. És a Fudannak nem Magyarországra érkezik először a nyugati világban, az egyetem már régen kiépítette kiterjedt kapcsolati hálóját Európa és Amerika felé..
A Fudan
Az együttműködésben 27 kutatóegyetem vesz részt, amelyek közös diákcsere-programot és kutatási projekteket tartanak fenn, szorosabb az együttműködésük ezeken a területeken. Az Universitas 21-nek többek közt tagja három amerikai egyetem (University of California, University of Connecticut, University of Maryland); négy brit egyetem (University of Birmingham, University of Edinburgh, University of Glasgow, University of Nottingham); Svájcból a Zürichi Egyetem, a svéd Lund Egyetem, a holland Amszterdami Egyetem, az ír Universtiy College of Dublin, a kanadai McMaster University, a belga Leuven-i Katolikus Egyetem, és három ausztrál egyetem is (University of Melbourne, University of New South Wales, University of Queensland).
Kínai soft power Németországban
Németországban öt egyetemmel működik együtt a Fudan: a frankfurti Goethe-Universitättel, a berlini Freie Universitättel, a kölni Universität zu Kölnnel, a tübingeni Eberhard Karls Universitättel, és végül a Universität Konstanz-cal. Ausztriában a Salzburgi Üzleti Főiskola (SMBS) a Fudan partnerintézménye, ahol az MBA-képzésen belül van cserediák-program.
A négyhetes programban benne van Köln is. Ennek témái: kínai társadalom és politika (Chinese Society and Politics), kínai történelem és kultúra (Chinese History and Culture), kínai üzlet és gazdaság (Chinese Business and Economy), kínai nyelv (Chinese Language). Ez a kínai „soft power” példája.
A berlini Freién az együttműködés az Erasmus+ Worldwide programra szorítkozik. Tübingenben közös Fudan-Tübingen Science Fair program zajlik 2021-től évente, váltakozó helyszínen. Konstanz esetében 2005 óta közös Közösségi Szemináriumot tart a két egyetem különböző jogi szaktémákban, váltakozó helyszínen.
Fudannal teleszórt Skandinávia
A Fudan 1995-ben hozta létre Sanghajban az Északi Központot (Nordic Centre),
öt dánnal, hat finnel, egy izlandival, hat norvéggal és hat svéddel. A tagegyetemek kérhetnek személyre szabott kurzusokat Sanghajban, illetve küldhetnek 3-3 diákot két nyári kurzusra (Business and Innovation in China, Chinese Politics and Society); emellett fizetnek kutatói helyeket Sanghajban a skandináv oktatóknak. A sanghaji campuson pedig lehet „északi tanulmányokat” (Nordic Studies) hallgatni, amit minden évben másik skandináv egyetem tart.
1996-ban a Fudan menedzsmentiskolája megalapította Norvégiában az üzleti menedzsment iskoláját, melyet Európa második legnagyobb üzleti főiskolájával, a BI Norwegian Business Schoollal közösen működtetnek, és amelyet Gro Harlem Brundtland akkori norvég kormányfő avatott fel ünnepélyesen. Itt is közös MBA-kurzust tart a két egyetem.
A Koppenhágai Egyetemen 2013 óta működik a Fudannal közös Kína-tanulmányok Központja (Fudan-European Centre for China Studies). Ez a központ rendezi a NEWDAY, azaz Nansen East-West Dialogue Academy(Nansen Kelet-Nyugat Párbeszéd Akadémia) nyári egyetemet a norvégiai Lillehammerben.
USA: Fudan a Yale-en, Yale a Fudanon
Az Egyesült Államokban a Fudannak a Yale Egyetemmel is állandó kapcsolata van,
(University Education Development Foundation). a Fudan sanghaji campusán működik a Yale-Fudan Kulturális Szociológia Kutatási Központ (Yale-Fudan Center for Research in Cultural Sociology), cserébe folyamatosan érkeznek kínai vendéprofesszorok a Yale-re.
2002-ben jött létre az együttműködés az amerikai St. Louis-i Washington Egyetem Olin Üzleti Iskolája és a Fudan üzleti menedzsment iskolája között, s jött létre egy közös üzleti MBA-program Kínában.
A Kaliforniai Egyetem (melynek progresszív vadhajtásairól itt írtunk) San Diego-i alegyetemének campusán
(Fudan-UC Center on Contemporary China).
2011-ban a Fudan csatlakozott a klímakutatással foglalkozó a 2000-ben alapított, brit Tyndall Centre-hálózathoz, melynek négy brit egyetem is tagja (University of East Anglia, Cardiff University, University of Manchester, Newcastle University).
És végül a Gyűrűk Urából mesés tájairól ismert Új-Zéland sem maradhat ki: a University of Aucklanden van a Fudannal közös Óceániai Kína-tanulmányok Központja (Fudan-Auckland Center for China Studies in Oceania).
A globalizált világ szintén globális felsőoktatási és tudományos együttműködése tehát láthatóan kiterjed a kínai egyetemekre és köztük a Fudanra is – miért is lenne ez másként? Mindezek fényében érdemes véleményt formálni a Fudan magyarországi terveiről is.