„Trump tönkreteszi a világgazdaságot” – tombolnak a német és spanyol vezetők

Robert Habeck szerint Trump csak akkor enged, ha nyomást kap, míg Pedro Sánchez 14 milliárd eurós mentőcsomagot jelentett be.

Öt német és huszonnégy skandináv egyetemmel működik együtt a kínai Fudan Egyetem, melynek Amerikában és szerte a világon vannak kihelyezett tagozatai. A közös projektek üzleti képzésekre és Kína-tanulmányokra koncentrálnak.
Folyamatosan támadja az ellenzék a kínai Fudan Egyetem Budapesten létrejövő intézményét. Az ellenzék elsősorban – mint a minap Dobrev Klára megjegyezte a Telexnek adott píárinterjújában – azt hangoztatja, hogy nem akarja, hogy az ország „kínai gyarmat” legyen.
Nos, az igazság az, hogy ma sajnálatos módon a nyugati világ egyetemeinek társadalomtudományi karai azok, amelyek a legnagyobb hévvel terjesztik a marxizmust; viszont feltehető, hogy a Fudanra jellemző műszaki, üzleti, természet- és orvostudományi képzésekben kissé nehezebben tud érvényesülni a kommunista ideológia. Hogy a megfelelő keretek között miért is lehet jó a Fudan-projekt, arról itt és itt írtunk.
A Fudant egyébként nem a kommunista időszakban, hanem majd’ fél évszázaddal előtte, 1905-ben, még a császári Kínában alapították, nem sokkal az utolsó dinasztia 1912-es bukása előtt. És a Fudannak nem Magyarországra érkezik először a nyugati világban, az egyetem már régen kiépítette kiterjedt kapcsolati hálóját Európa és Amerika felé..
A Fudan
Az együttműködésben 27 kutatóegyetem vesz részt, amelyek közös diákcsere-programot és kutatási projekteket tartanak fenn, szorosabb az együttműködésük ezeken a területeken. Az Universitas 21-nek többek közt tagja három amerikai egyetem (University of California, University of Connecticut, University of Maryland); négy brit egyetem (University of Birmingham, University of Edinburgh, University of Glasgow, University of Nottingham); Svájcból a Zürichi Egyetem, a svéd Lund Egyetem, a holland Amszterdami Egyetem, az ír Universtiy College of Dublin, a kanadai McMaster University, a belga Leuven-i Katolikus Egyetem, és három ausztrál egyetem is (University of Melbourne, University of New South Wales, University of Queensland).
Kínai soft power Németországban
Németországban öt egyetemmel működik együtt a Fudan: a frankfurti Goethe-Universitättel, a berlini Freie Universitättel, a kölni Universität zu Kölnnel, a tübingeni Eberhard Karls Universitättel, és végül a Universität Konstanz-cal. Ausztriában a Salzburgi Üzleti Főiskola (SMBS) a Fudan partnerintézménye, ahol az MBA-képzésen belül van cserediák-program.
A négyhetes programban benne van Köln is. Ennek témái: kínai társadalom és politika (Chinese Society and Politics), kínai történelem és kultúra (Chinese History and Culture), kínai üzlet és gazdaság (Chinese Business and Economy), kínai nyelv (Chinese Language). Ez a kínai „soft power” példája.
A berlini Freién az együttműködés az Erasmus+ Worldwide programra szorítkozik. Tübingenben közös Fudan-Tübingen Science Fair program zajlik 2021-től évente, váltakozó helyszínen. Konstanz esetében 2005 óta közös Közösségi Szemináriumot tart a két egyetem különböző jogi szaktémákban, váltakozó helyszínen.
Fudannal teleszórt Skandinávia
A Fudan 1995-ben hozta létre Sanghajban az Északi Központot (Nordic Centre),
öt dánnal, hat finnel, egy izlandival, hat norvéggal és hat svéddel. A tagegyetemek kérhetnek személyre szabott kurzusokat Sanghajban, illetve küldhetnek 3-3 diákot két nyári kurzusra (Business and Innovation in China, Chinese Politics and Society); emellett fizetnek kutatói helyeket Sanghajban a skandináv oktatóknak. A sanghaji campuson pedig lehet „északi tanulmányokat” (Nordic Studies) hallgatni, amit minden évben másik skandináv egyetem tart.
1996-ban a Fudan menedzsmentiskolája megalapította Norvégiában az üzleti menedzsment iskoláját, melyet Európa második legnagyobb üzleti főiskolájával, a BI Norwegian Business Schoollal közösen működtetnek, és amelyet Gro Harlem Brundtland akkori norvég kormányfő avatott fel ünnepélyesen. Itt is közös MBA-kurzust tart a két egyetem.
A Koppenhágai Egyetemen 2013 óta működik a Fudannal közös Kína-tanulmányok Központja (Fudan-European Centre for China Studies). Ez a központ rendezi a NEWDAY, azaz Nansen East-West Dialogue Academy(Nansen Kelet-Nyugat Párbeszéd Akadémia) nyári egyetemet a norvégiai Lillehammerben.
USA: Fudan a Yale-en, Yale a Fudanon
Az Egyesült Államokban a Fudannak a Yale Egyetemmel is állandó kapcsolata van,
(University Education Development Foundation). a Fudan sanghaji campusán működik a Yale-Fudan Kulturális Szociológia Kutatási Központ (Yale-Fudan Center for Research in Cultural Sociology), cserébe folyamatosan érkeznek kínai vendéprofesszorok a Yale-re.
2002-ben jött létre az együttműködés az amerikai St. Louis-i Washington Egyetem Olin Üzleti Iskolája és a Fudan üzleti menedzsment iskolája között, s jött létre egy közös üzleti MBA-program Kínában.
A Kaliforniai Egyetem (melynek progresszív vadhajtásairól itt írtunk) San Diego-i alegyetemének campusán
(Fudan-UC Center on Contemporary China).
2011-ban a Fudan csatlakozott a klímakutatással foglalkozó a 2000-ben alapított, brit Tyndall Centre-hálózathoz, melynek négy brit egyetem is tagja (University of East Anglia, Cardiff University, University of Manchester, Newcastle University).
És végül a Gyűrűk Urából mesés tájairól ismert Új-Zéland sem maradhat ki: a University of Aucklanden van a Fudannal közös Óceániai Kína-tanulmányok Központja (Fudan-Auckland Center for China Studies in Oceania).
A globalizált világ szintén globális felsőoktatási és tudományos együttműködése tehát láthatóan kiterjed a kínai egyetemekre és köztük a Fudanra is – miért is lenne ez másként? Mindezek fényében érdemes véleményt formálni a Fudan magyarországi terveiről is.