A tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát a Fudan.
Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg.
de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk belőle Szabó Tímeát is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk velük az utat Soprontól Miskolcig.
És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre: uszkve százmilliárd forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy falat, igen. Nem csoda, hogy sokaknak a torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései közül is csak kettő kerül ennyibe vagy még ennél is többe, a Hongkongi Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint ezernégyszázmilliárd forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki Egyetem 450 milliárdos csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell magyarázni, mégpedig fájdalmas részletességgel, akkor is, ha a felépülő épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos kritika.
De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban helye, az téved. Az, hogy Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem a virtuális térben lebegő közhely, hanem vásárlóerő-paritáson számolva 2017 óta maga a rögvalóság, 2026 és 2028 között pedig – a koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az eddig valószínűsítettnél hamarabb – minden bizonnyal névértéken is beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a globális gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem tanulni, Kínától elzárkózni életveszélyes izolacionista lázálom lenne még egy patrióta gondolkodású embertől is, a globalista kórus ezer torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.
Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének évszázadában a kínai tudástranszfer bármit is árthat az országnak. Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó üzleti vagy politikai vezető számára
– igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon érthetetlen módon ezt a luxust is jó pár vezető politikus megengedi magának.
Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni, tudását elsajátítani létszükséglet, akkor is, ha az ország maga közép-európai szemmel egy vérfagyasztó, mindenható rendőrállam. Az angol nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő rengeteg tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a Hűségnyilatkozatot, ez pedig Kína esetében sem lesz másképp. Kína egy józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe épül be – oda viszont mélyen és alaposan.
Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó mellékmondat, hogy a Fudan Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt áll, azaz bármerre is jár, összekínaizza maga körül az ideológiai teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és jövőtlenség: a marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni: fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan artikulálják a nem heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal lehetett diplomázni,
Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél marxistábban tanítani – főleg nem azokon a gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon, amelyeket a budapesti egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender studies-, kritikai rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás hazai piacára kíván betörni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég nemzetközileg elismert, mérvadó egyetemi rangsorának 34. helyezettjéről beszélünk a Fudan Egyetem esetében. Olyan kaliberű felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a régióban, de az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei ugyanis az Egyesült Királyságban és Svájcban találhatók, a legjobb uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni Műszaki Egyetem; régiónk legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a Fudantól (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.
miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a versenytársak a Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.) kampuszai, a londoni King’s College (31.), a New York Egyetem (35.) vagy a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és tömören: a Fudan Hungary Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné ki magát, a CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a fővárosban – a Fudanra nézve sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem minőségi okokból.
A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is nagyra becsült hazai műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt némi valódi konkurencia, és az ország sem látná kárát annak, ha a gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét elkezdené felfelé húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven küzd olyan infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a fenntartó oktatási kormányzat felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen anomáliát jelentenek például
vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen alkalmatlan NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes beavatkozások hosszú sorával már régen rendbe kellett volna szednie a mindenkori magyar kormánynak.
Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen figyelhető meg megmagyarázhatatlan mértékű oktatói kontraszelekció, a rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer miatt silány hallgatóság, mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony, a hallgató érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem vágó tárgyakkal telepakolt, majd rendkívül hosszan hatályban maradó kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat – és az egyetemek a saját hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják el a megfelelő választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.
Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem karonként külön Moodle-rendszert és minden tárgynál más videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek egész egyszerűen olyan dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják. Ha pedig a világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró lustaságokhoz, szervezetlenségekhoz és igénytelenségekhez egyre kevesebb lesz a mozgástér.
Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína vörös lovon ügető hercegként jóságosan arcon puszilja majd hazánkat, ingyen és bérmentve kisegítve minket mindennel, amire csak szükségünk lehet.
a magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül játsszák ki már az államközi szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is presztízskérdés, a puha erő diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai földön.
De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint Magyarországnak, tárgyalási pozícióban vagyunk és feltételeket szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk Afrika számos kifosztott országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves lopási ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó kórházért, hídért és stadionért cserébe gyakorlatilag elcsaklizta Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra Leone ásványkincseit. Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan, tolvaj kormányok hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas hitelteherrel, pusztuló környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó kínai dominanciával fizetnek majd felelőtlenségükért,
Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként ide-oda csapódó szatellitjeként, hanem a környező hatalmak mindegyikével pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló érdeket érvényesítő tényezőként képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell tárgyalni a kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók munkalehetőségei, a magyar egyetemek felé történő tudástranszfer, a tisztességes finanszírozási séma érdekében kőkemény feltételeket kell szabnunk a Fudannak.
Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási beruházását, amely a tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta tárgyalópartnert köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját érdekével tisztában lévő, karakán magyar féllel semmivel nem lesz kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha beletesszük a munkát a Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.
Nyitókép: A Fudan campusa Kínában
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
