A Kaliforniai Egyetem és az oktatás csődje – válasz az Indexnek

Érdekes térképet közölt az Index arról, melyik amerikai tagállamban melyik cég a legnagyobb foglalkoztató. Az államok kb felében (22) a Walmart áruházlánc nyert, néhányban valamilyen egészségügyi szolgáltató (12), Coloradóban a denveri nemzetközi repülőtér, Washington államban a Boeing, 11-ben pedig valamilyen oktatási intézmény, jellemzően az állami egyetem. Ilyen többek közt Kalifornia, New York, de a rozsdaövezeti Wisconsin, a prérin található Iowa és Nebraska is. 

Az Index emellé tette a 2017 márciusi magyar ábrát a megyénkénti legnagyobb foglalkoztatóról. Mi a szomorú? Hogy itthon egyik megyében sem legnagyobb foglalkoztató egy egyetem (pontosabban egyetemi hálózat).

Majd kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek több foglalkoztatottja van, mint a Csongrád megyei Continentalnak, éljen, Csongrád a magyar Kalifornia, hová fejlődik az egykori Pol Pot megye! – vonta le a következtetést az Index. Majd kiderült, hogy a Debreceni Egyetem is lenyomja a TEVA-t, tehát Debrecen a magyar New York. Mekkora jó!

Kár, hogy itt három tényező elsikkad. Egy: az állami egyetemek akkorák, amekkorákká tesszük őket. Kettő: nem a professzorok miatt dolgoznak sokan a felsőoktatásban, hanem a bürokrácia miatt. Három: A Kaliforniai Egyetemen és sok más amerikai felsőoktatási intézményben egyre kevesebb értelmes dolgot tanulnak a diákok.

Mutatom, hogy a Kaliforniai Egyetem gigahálózatának, tíz alegyetemének egyikén, az UC San Diegón hány, csak esélyegyenlőséggel, sokszínűséggel foglalkozó hivatal van, és akkor semmilyen más hivatalról, például Tanulmányi Osztályról nem beszéltünk, és nem beszéltünk a többi kilenc alegyetemről:

Nem vicc. Ez komoly. Tényleg. 

(Nem tudom, mennyire sikerült jól fordítanom ezeket a bizarr izéket, ide másolom angolul is a felsorolást: „the Chancellor’s Diversity Office; the associate vice chancellor for faculty equity; the assistant vice chancellor for diversity; the faculty equity advisers; the graduate diversity coordinators; the staff diversity liaison; the undergraduate student diversity liaison; the graduate student diversity liaison; the chief diversity officer; the director of development for diversity initiatives; the Office of Academic Diversity and Equal Opportunity; the Committee on Gender Identity and Sexual Orientation Issues; the Committee on the Status of Women; the Campus Council on Climate, Culture, and Inclusion; the Diversity Council; and the directors of the Cross-Cultural Center, the Lesbian Gay Bisexual Transgender Resource Center, and the Women’s Center.”; forrás: Heather Mac Donald: The Diversity Delusion)

Erről később bővebben.

Tanulni nagyon jó dolog, és a felsőoktatás, az egyetemi és akadémiai szféra méltán rendelkezik magas presztízzsel. De azért van itt pár buktató.

Visszatérve az első pontra:

A Gödöllő székhelyű Szent István Egyetem például az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogutódjaként. Ha talán egy megyében lenne, lehet, hogy ő lenne a legnagyobb foglalkoztató, de intermegyei egyetemről beszélünk. 

Amerikában az állami egyetemi hálózatok kb olyasmi egyetemi hálózatok, mint a Szent István: tagállamszerte van jópár campusuk, különböző karaik. Márpedig a University of California, a University of Wisconsin, of Iowa, of Nebraska, of N.Y. System, stb, állami egyetemi hálózatok. Nem véletlen, hogy Massachusettsben nem a (magánegyetem) Harvard, Connecticutben nem a (magánegyetem) Yale a legnagyobb foglalkoztató, pedig azokon is van elég nagy diverzokrácia; miközben mindkettő elég pici állam, ezek az elitegyetemek pedig nem épp kisvállalkozások. Csak épp nem egyetemi hálózatok úgy, ahogy az állami egyetemek.

A Kaliforniai Egyetemnek például tíz campusa van, mindegyik tulajdonképpen egy önálló egyetemnek tekinthető. Csak központi egységének, a Berkeleynek van 130 karja, szakja, programja. Az egyetem számos alegyetemét (UC Berkeley, UCLA, UCSD, UC Santa Barbara, stb.) külön mérik a világ egyetemi rangsoraiban. Adminisztratíve mégis a Kaliforniai Egyetem részei. Ha ez tíz külön egyetem lenne, akkor is hatalmas intézményekkel lenne dolgunk, karokkal, szakokkal, kutatóintézetekkel, kollégiumokkal és sokféle más intézményekkel, de akkor rögtön nem lennének ezek a felsőoktatási intézmények Kalifornia legnagyobb munkáltatói.

A University of California alegyetemei:

Még egyszer: ezek nem a Kaliforniai Egyetem karai, külön városokban. Ezek alegyetemek, egyenként akkorák, mint egy megtermett magyar tudományegyetem, ELTE, Pázmány, akármi. Ezeknek az alegyetemeknek még vannak karjaik, szakjaik, stb. Ezért hívják egyetemi hálózatnak, egyetemi rendszernek az olyanokat, mint a University of California.

A másik probléma: nem azért a tagállami egyetemi hálózatok a legnagyobb munkáltatók Amerikának ezen tájain, mert annyi professzor (és diák) van. Azokból is sok van persze. Hanem azért, mert hatalmas az adminisztrációjuk, a bürokrácia.

Ugyanezt lefordíthatjuk a Szegedi Tudományegyetem és a Continental viszonyára is. 

Mindenkit – a frissen felvett alkalmazottakat, a frissen kinevezett dékánokat, látogató hivatalosságokat – lenyűgöz a Kaliforniai Egyetem elnöki hivatala adminisztrációjának mérete – írta a Commentaryba Nathan Glazer szociológus, a Berkeley tanára 1965-ben. Már akkor egyre több olyan alkalmazottja volt az egyetemnek, akik a hallgatói ügyekkel foglalkoztak. 

Miután 2007-ben egymilliárd dollárral csökkentették aKaliforniai Egyetem állami költségvetését, és 2012-ben újabb 250 millió dollár csökkentést jelentettek be (egyébként az egyetem költségvetése: 34 milliárd dollár), a Kaliforniai Egyetem San Diego-i alegyeteme (UC San Diego) jónak talált felvenni egy „sokszínűségért, egyenlőségért és befogadásért felelős” alkancellárt, 250 ezer dolláros éves kezdőfizetéssel (az amerikai átlagfizetés 40-50 ezer dollár között van évente), 60 ezer dolláros költözési, 13500 dolláros lakhatási támogatással és minden utazási költség korlátlan állásával – írja Heather Mac Donald The Diversity Delusion című, idén megjelent kötetében.

Hozzáteszi: míg 1998 és 2006 között a Kaliforniai Egyetem hallgatóinak aránya 33 százalékkal nőtt, a főállású tanári állomány 25 százalékkal, addig az adminisztráció létszáma: 125 százalékkal. 

Egy másik UC-campuson, az UC Davisen 28 hivatal, testület és hasonlók foglalkoznak sokszínűségi, melegügyi, egyenlőségi és hasonló kérdésekkel, többek közt:

(Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender, Queer, Intersex, Asexual Resource Center; the Center for African Diaspora Student Success; the Center for Chicanx and Latinx Student Success; the Native American Academic Student Success Center; the Middle Eastern/South Asian Student Affairs Office; the Women’s Resources and Research Center; the Undocumented Student Center; Retention Initiatives; the Office of Educational Opportunity and Enrichment Services; and the Center for First-Generation Student Scholars.)

És akkor még nem beszéltünk a campusok légkörét vizsgáló hivatalnokokról (climate officer) és hasonlókról, akik a nem létező erőszakkultúrát és kirekesztést, rasszizmust vizsgálják a világ legbiztonságosabb és legbefogadóbb helyei közt számon tartott elitegyetemek campusain. Eközben a hagyományos egyetemi tananyag, például Shakespeare és a nyugati műveltség kikerül a tanítandó anyagból, mint elnyomó, fehér halott férfiak terméke, és helyette-mellette sokszínűségi kurzusok segítik a hallgatókat az érzékenyülésben. Nem vicc: a meritokrácia, a sikerorientáltság és hasonlók elnyomó elképzelésnek számítanak.

A felvételinél ha valaki jó családból jön, apával-anyával, jó anyagi helyzetből, akkor ha maximális 1600 pontot ér el, lehet, hogy csak 1200-nak fog számítani, a sok háhával rendelkező felvételizők pedig 800 pontjukat hátrányos helyzetű kompenzációkért 1400-ra is feltornázhatják. a bőrszín és a nem (fekete, hispán, nő, transz) többet számít egy-egy kutatói, tanári hely betöltésénél is akár, mint a kiválóság (Heather Mac Donald sorolja a példákat könyvében). A kisebb tudással felvett diákok persze első év végén gyakran kihullanak az egyetemről, tehát hiába kapják meg a lehetőséget egy (még) elitegyetemen való tanulásra, élni nem tudnak vele. A rejtett kvótákon alapuló esélyegyenlőségi politika tehát megbukott, de ez nem érdekli az egyetem diverzokratáit, akik ezerrel tolják a sokszínűségi-befogadási-esélyegyenlőségi agendát. A teljesítmény és kiválóság rovására, de hát azok amúgy is a fehér felsőbbrendűség fedősztorijai (nem vicc, nem túlzás, tényleg így gondolja a felsorolt hivatalokban dolgozók jelentős része, és például már a Texasi Egyetem is). 

Úgyhogy az Index által felhozott állami óriásegyetemek többsége nem csak azért nem összehasonlítási alap, mert az állami egyetemek akkorák, amekkorává összevonják őket, és mert sokan dolgoznak a bürokráciában, hanem azért sem, mert a professzorok sem taníthatják már azt, amit egyébként tanítaniuk kellene. Aki normális egyetemre akar járni, az mehet a Hillsdale College-ba, ami egy pici alapítványi főiskola Michiganben, vagy az észak-karolinai Chapell Hillre. 

De azok nem ilyen óriásegyetemek, amelyeket hülye, alaptalan összehasonlításokban lehet előráncigálni az Indexen. Talán nem baj, ha a magyar egyetemek nem fejlesztenek ki ekkora diverzokráciát és maradnak a hagyományosabb tanrendeknél annak árán is, hogy nem ők lesznek a legnagyobb megyei foglalkoztatók.

Frissítés (2018.11.14., 10:26): A Kaliforniai Egyetemen az említett időszakban, 1998 és 2006 közötti időszak elején a magasabb pozíciójú menedzserek és a professzorok aránya 1:2,1 volt, a végén pedig 1:1,1. Azaz az adminisztratív állomány magasabb pozíciójú része tett ki annyi embert, mint a professzorok összesen. Az egyetem azt állította, hogy ez az egyetem által fenntartott kórházak és kutatóintézetek miatt van, de ha ezeket leszámoljuk, akkor is 125 százalékos növekedést kapunk. Minden egyetemen szükség van adminisztrációra, de egyrészt a diverzokráciát nyugodtan ki lehetne dobni az ablakon; másrészt ha leszámoljuk az adminisztrációt, azzal akár meg is feleztük az egyetem alkalmazottainak számát, s akkor már nem biztos, hogy az UC a legnagyobb foglalkoztató Kaliforniában.