Amy Coney Barrett: kicsoda Trump konzervatív feminista jelöltje?

2020. szeptember 28. 14:42
Feminista ikon vagy a nőjogok ellensége Amy Coney Barrett, Donald Trump jelöltje a Legfelsőbb Bíróság megüresedett posztjára? Rasszizmus-e, hogy örökbe fogadott két haiti gyermeket? És mennyiben befolyásolja az elnökválasztás a kinevezését? Bemutatjuk Barrettet és a körülötte folyó csatározásokat.

Szombaton jelentette be Donald Trump, hogy Amy Coney Barrettet jelöli az amerikai Legfelsőbb Bíróság nemrég elhunyt tagja, Ruth Bader Ginsburg helyére. Mint azt korábban írtuk: Ginsburg halála háborút jelenthet az amerikai politikában.

Az 1993 óta bíráskodó Ginsburg, aki 87 évesen távozott az élők sorából, korábban azért nem mondott le és ment nyugdíjba, mert azt várta, hogy egy demokrata párti elnök kerüljön az Egyesült Államok élére, s így liberális bírót nevezzenek ki a helyére. Lehet, hogy ez pusztán másfél hónapon múlott – de az is lehet, hogy négy éven. 

Mindenesetre Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének frakcióvezetője azonnal bejelentette, hogy

a republikánusok bárkit támogatnak, akit Donald Trump jelöl.

A demokraták érthető módon teljesen kiakadtak, először azt hozva fel, hogy az elnökválasztás évében nem szokás bírót jelölni, és illik meghagyni a jelölés jogát a következő elnöknek; majd azzal fenyegetve, hogy ha Trump mégis jelöl valakit, kiterjesztik a kilencfős testület létszámát; és végül előálltak egy olyan törvényjavaslat ötletével, mely szerint a bírójelölések körüli harcok csökkentése érdekében életfogytig tartó kinevezés helyett felmenő rendszerben ezentúl 18 évre neveznék ki a bírákat.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság székhelye Washingtonban

Hisztérikus légkör

Arról, hogy illik-e az elnöknek az elnökválasztás előtt bírát jelölni, ment némi polémia a médiában. A demokraták arra hivatkoztak, hogy a republikánusok korábban úgyszintén meg akarták váratni az elnökválasztást Barack Obama egyik jelölése kapcsán az elnök utolsó hivatali évében, 2016-ban. 2016 februárjában Ginsburg jóbarátja, a konzervatív bíróikon Antonin Scalia hunyt el. Ugyan a jelölési folyamatot lett volna idő végigvinni, s Obama is erre hivatkozott, a republikánusok, többségben lévén, szabotálták az eljárást, ugyanis a demokrata

Obama sem tartotta be azt az állítólagos szokásjogot, hogy elnökválasztás előtt nem jelölhet bírát.

Merrick Garland jelölése az új elnök, Donald Trump 2017 januári hivatalba lépésével automatikusan lejárt, s Scalia helyére Trump rögtön jelölte Neil Gorsuch bírót, akit el is fogadott a szenátus. 

Joe Biden mostani demokrata elnökjelölt, Obama akkori alelnöke arra hivatkozott, amire most a republikánusok: hogy az elnöknek kötelessége eleget tenni alkotmányos jogköreinek. Most persze Biden azt szajkózza, hogy meg kell hagyni az amerikai népnek a jogot, hogy megválasszák, ki jelölhet bírát. 

Trumpnak még egy jelöltje szolgál azóta a Legfelsőbb Bíróságon: az Anthony Kennedy helyére 2018-ban kinevezett Brett Kavanaugh, akinek a jelölése elkeseredett csatározásokhoz vezetett a szenátusban és a médiában, így ugyanis 5-4-es „konzervatív” többség kerekedett a testületben. Ha Trump mostani jelöltje, Amy Coney Barrett sikerrel veszi az akadályokat, és a szenátus megszavazza, akkor ez a többség a demokraták legnagyobb bánatára 6-3-ra nő. 

Republikánus taktikázás

A Legfelsőbb Bíróság tagjait úgy nevezik ki, hogy az elnök jelöltjét meghallgatja a szenátus jogi bizottsága, majd utána szavaz róla a szenátus. Az elnök a folyamat bármely pontján visszavonhatja a jelölést. (A Legfelsőbb Bíróságról és a  bíróválasztás mikéntjéről itt írtunk.)

Az Egyesült Államokban november 3-án rendezik az elnökválasztást, és ekkor az összes képviselő mellett a százfős szenátus egyharmadát is újraválasztják. Márpedig a szenátusi többségre szükség van a kinevezéshez. Most a republikánusoknak 53 szenátora van, a demokratáknak 45, s két független ül a testületben. Novemberben a demokraták 12, a republikánusok 23 szenátusi széket igyekeznek megvédeni. A bíróválasztást erőltetett tempóval ugyan át lehet verni november 3-ig, ám az utóbbi évtizedekben ennél hosszabb időt vett igénybe a nevezés. Igaz, ha a republikánusok megtartják szenátusi többségüket – amihez Kavanaugh nevezése is hozzásegítette őket 2018-ban –, abban az esetben

Donald Trumpnak januárig, az új elnök hivatalba lépéséig még úgy is lehetősége van kinevezni az új bírát,

ha az elnökválasztáson Biden nyer. 

Az elnök és a republikánusok végül csak azért is a jelölés mellett döntöttek, ami minimum arra biztos jó, hogy mozgósítsa és lelkesítse a szavazótábort november harmadika előtt. Amúgy is: valamiért általában a republikánusok játsszák az úriembert a bírói kinevezéseknél és meghallgatásoknál, azaz többnyire ők végül megszavazzák a demokraták jelöltjeit, akik viszont ezt nem viszonozzák. Azaz a republikánusoknak a saját tábor felé be kell bizonyítaniuk, hogy ki tudnak állni a maguk igazáért, nem engedik át a terepet a demokratáknak. 

Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője

Azonnali támadások

Ebben a miliőben vállalta el a jelölést Amy Coney Barrett. Egy biztos: ellene nehéz lesz szexuális zaklatási vádakat felhozni, mint Brett Kavanaugh ellen, mivel nő. Ez azonban nem akadályozza meg a demokratákat és a baloldali megmondóembereket, hogy nekitámadjanak a louisianai születésű, hétgyermekes, katolikus édesanyának. 

A baloldal főleg attól tart, hogy Barrett katolicizmusa miatt, ha teheti, kikezdi majd az abortusz alkotmányosságát, illetve azzal kampányolnak, hogy jelölése támadás az egészségügyi biztosítás ellen (ami fizeti az abortuszt is). 

Megfogalmazódtak vele szemben ugyanakkor abszurdabb vádak is: a házaspár hét gyermeke kettő közül ugyanis kettőt Haitiról fogadtak örökbe, egyiküket 2005-ben, másikukat a haitii földrengés után, 2010-ben. Az amerikai identitáspolitikai radikálbal szerint

a haiti gyermekek örökbe fogadása ugyanakkor nem Barrett antirasszizmusára bizonyíték, hanem a rasszizmusára. 

Ibram X. Kendi, a baloldal rassizmustörténeti ügyeletese, akit a Time 2020 száz legbefolyásosabb értelmiségije közé választott, például azt találta írni Twitterén, hogy „egyes fehér gyarmatosítók fekete gyermekeket adoptáltak. »Civilizálták« ezeket a »vad« gyermekeket a fehér emberek »felsőbbrendű« életmódjába, és támaszként használták őket élethosszig tartó tagadásukban, míg ezen gyermekek biológiai szüleit kivágták az emberiség képéből.”

Ha nem lenne világos, mire gondol Kendi, itt egy másik tweetje: „hogy Barrett vagy sem, az lényegtelen. A lényeg a hit, amit túl sok fehér vall: hogy ha örökbe fogadnak egy színesbőrű gyermeket, akkor már nem lehetnek rasszisták.” 

A következő lépés az volt, hogy egyes demokrata politikusok (Dana Houle) felvetették: Barrették illegálisan adoptálták a haiti gyermekeket, és ennek utána kellene néznie a médiának. Ted Cruz texasi republikánus szenátor úgy reagált: „Ez teljesen félrement. Hagyjátok ki ebből a gyermekeket.”

Ki Amy Coney Barrett?

Amy Vivian Coney 1972-ben született New Orleansben. Hat testvére van, ő a legidősebb. Édesapja a Shellnél volt jogász, édesanyja franciát tanított egy iskolában. A dominikánus nővérek magániskolájába járt (St. Mary's Dominican High School), ahol 1990-ben végzett. 

Ezután a memphisi Rhodes College-ban tanult angol irodalmat, s végzése után felvették az Egyesült Államok legtekintélyesebb és legrégibb öregdiák-egyesületébe, a Phi Beta Kappába. Ezután a Notre Dame egyetem jogi karára járt (Notre Dame Law School), ahol 1997-ben diplomázott le summa cum laude minősítéssel. 

Ezután vállalatoknál és fellebviteli bíróságokon dolgozott, többek közt szakértőként alkalmazták a 2000-ben abban a perben, ami eldöntötte a George W. Bush és Al Gore közti vitát arról, hogy Floridában, ahol minimális volt a kettejükre leadott szavazatok közti különbség, ki győzött. Tanított jogot a George Washington Universityn, majd 2002-ben visszatért tanítani a Notre Dame-ra, ahol

háromszor nyerte el az év professzora címet. 

2017-ben Donald Trump az Egyesült Államok Hetedik Kerületi Fellebviteli Bíróságára jelölte Coneyt bírónak (ez a kerület foglalja magába Illinoist, Indianát és Wisconsint). A meghallgatásokon akkor is katolikus hitét támadták, Dianne Feinstein demokrata szenátor például olyan kioktató mondatokat engedett meg magának, minthogy „a dogma élénken él benned, és ez a probléma”. A Lambda Legal és másik 26 melegszervezet is ellenezte a jelölését. Támogatta viszont mindenki, aki valaha vele dolgozott, valamint 49 kollégája a Notre Dame-ról és 450 volt diákja is. Barrett az első és egyetlen nő a hetedik kerületi bíróságon, aki Indianát képviseli.

Minthogy korábban Antonin Scalia segédjogásza volt a Legfelsőbb Bíróságon,

ő maga is az „originalista” vagy „textualista” szemléletet képviseli,

miszerint az amerikai alkotmányt szorosan kell értelmezni, és nem lehet „élő alkotmányként” beleolvasni kortárs világnézeti meggyőződéseket. Barrett tagja volt a Föderalista Társaságnak (Federalist Society), ami az originalista-textualista alkotmányértelmezést valló konzervatív és libertárius jogászok befolyásos szervezete; és és tagja az American Law Institute-nak, ami az amerikai jog társadalmi igények szerinti újraértelmezését tartja feladatának, és Scalia bíró például sokat kritizálta.

Amy Coney 1999-ben ment férjhez Jesse M. Barretthez, akivel egy időben járt egyetemre. Az indianai South Bend városában laknak. Öt biológiai gyermekük közül az egyik Down-szindrómás. Barrették katolikusok, és tagjai egy ökumenikus karizmatikus közösségnek. 

Konzervatív feminista

„Szinte semmiben nem értek egyet Trump jelöltjével. De még is úgy gondolom, briliáns elme”írja szeptember 26-i cikkében a Bloombergen Noah Feldman, a Harvard egyik jogászprofesszora és közéleti személyiség. Feldman hozzáteszi: „Barrett magasan megfelel a Legelsőbb Bíróságon végzett szolgálatra”.

Barrett maga a női jogok úttörőjének nevezte Ruth Bader Ginsburgot, aki sokat tett a nők diszkriminációja ellen és szabadságáért.

Erika Bacciocchi, a washingtoni Ethics and Public Policy Center munkatársa a baloldali Politicón „feminista ikonnak” nevezi Barrettet. Szerinte „Barrett egy újfajta feminizmust testesít meg, ami épít Ginsburg értékes diszkriminációellenes munkájára, de tovább megy. Nem csak a nők és férfiak egyenlő jogait vallja, hanem közös felelősségüket is, különösen is a családi élet területén.” Ez pedig elsősorban a férfiakra nézve kihívás, ugyanis vállalniuk kell a közös felelősséget. 

Bacchiocci szerint

az olyan idős feministákat, mint Feinstein szenátor, összezavarja Barrett életpályája,

ugyanis szerintük a gyermekvállalás és a családi élet elzár a karriertől, Barrett élete azonban arra bizonyíték, hogy a családi élet és a karrier jól összeegyeztethető. 

A meghallgatások október közepén kezdődhetnek, s a republikánus szenátorok szerint novemberre ki is nevezhetik az új bírót, ha minden jól megy. Hogy így lesz-e, az a következő, politikailag sűrű és izgalmas időszak kérdése. 

Összesen 121 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az Orwell-féle Újbeszél kutyafüle volt a mai "identitásbaloldalhoz" képest... elmebaj.

igen, ezek ugy gondoljak hogy minden naci azzal kezdi a naculast, hogy a biztonsag kedveert gyorsan keres maganak egy zsido meg egy cigany baratot hogy bevedje magat :D

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés