Ezt hallania kell: Trump győzelme miatt tomboló liberálisok kifakadásaiból készült metálszám (VIDEÓ)
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
A Szenátus republikánus többségének vezetője kijelentette, hogy bárkit támogatnak, akit Trump jelöl a pozícióra.
Életének 87. évében elhunyt az amerikai Legfelsőbb Bíróság legnépszerűbb liberális tagja, a tudósítások szerint régóta elhúzódó hasnyálmirigyrákkal és annak szövődményeivel küszködő Ruth Bader Ginsburg. Szakértők szerint ahogy Antonin Scalia konzervatív főbíró halála megnövelte a 2016-os amerikai választás tétjeit, úgy Ginsburg halálhíre is földrengés-szerű effektust eredményezhet a 2020-as választások kapcsán. A CNN-en nyilatkozó egyik politikai elemző szerint a Szenátus republikánus többsége lehetséges, hogy megpróbál még a választás előtt kinevezni egy jelöltet, akit aztán az elnökválasztást közvetlenül követő „béna kacsa” Kongresszus fogadhatja majd el. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a republikánus tervet mindenféleképpen meg kell akadályozni.
A Szenátus republikánus többségének vezetője, Mitch McConnell pénteken megfogadta, hogy bárkit meg fog szavazni, akit Donald Trump Ginsburg helyére jelöl. A Kentuckyból származó republikánus képviselő úgy fogalmazott: „Trump elnök jelöltjéről biztosan lesz egy szavazás az Egyesült Államok Szenátusában”. McConnell álláspontját támogatta a republikánus John Thune is, ugyanakkor az alaszkai Lisa Murkowski és a maine-i Susan Collins óvatosságra intett. Ezzel szemben a Demokrata Párt jelöltjei teljesen más véleménnyel vannak a helyzetről. „Az amerikai embereknek kell adni a választás jogát, hogy kit szeretnének legközelebb a Legfelsőbb Bíróságba, a pozíciót nem lehet betölteni, amíg nincsen meg az új elnökünk” – fogalmazott Chuck Schumer.
Biden szintén a legfelsőbb bíró kiválasztásának elhalasztása mellett érvelt. „Hadd fogalmazzak tisztán: a választóknak kell kiválasztaniuk az elnököt, a frissen megválasztott elnöknek pedig ki kell választania a bírót a Szenátus számára”. „Ez volt a republikánus Szenátus álláspontja 2016-ban, 10 hónappal a választás előtt” – tette hozzá. – „Ez ugyanaz az álláspont, amit az Egyesült Államok Szenátusának ma fel kell vennie. A választás mindössze 46 napra van. A leggyorsabb bíróválasztás is 47 napot vett igénybe, de átlagban 70-et szokott”.
Donald Trump hivatalba kerülése óta a Legfelsőbb Bíróság testületébe két konzervatív személyt is sikeresen beültetett: 2017-ben Neil Gorsuch-ot, 2018-ban pedig Brett Kavanaugh-t, így a most kialakult helyzettel már a testület tartós konzervatív többsége lehet a tét. A Legfelsőbb Bíróságban Ginsburg kiesésével már csak két baloldali-liberális bíró dolgozik: az Obama által jelölt Sonia Sotomayor és a Clinton által delegált Elena Kagan. Ginsburgot 1993-ban jelölte a testületbe Bill Clinton akkori elnök. A nemrég elhunyt legfelsőbb bírói tevékenysége előtt jogvédőként dolgozott a nők jogainak tiszteletben tartásáért. „Nemzetünk történelmi jelentőségű jogtudóst veszített el” – reagált a hírre John Roberts, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Ruth Bader Ginsburg 1933-ban született New York Flatbush városnegyedében egy progresszív, középosztálybeli zsidó családba. Ginsburg diplomáját a Harvard jogi karán szerezte, 1963 és 1972 között pedig a New Jersey-i Rutgers Egyetem professzora lett. Később társaival együtt megalapította az Egyesült Államok legbefolyásosabb jogvédő civil szervezetének, az ACLU-nak a nőjogi projektjét. 1980-tól dolgozott Ginsburg szövetségi bíróságokban, 1980 és 1993 között a washingtoni kerület bírójaként.
Fotó: MTI/ EPA/ Tannen Maury