A visszalépett jobbikos és a független jelöltek is sokat perkálhatnak.
Milliókat bukhatnak azok a pártok, ahol egyéni választókerületi jelöltek úgy döntöttek, mégsem indulnak az április 12-i országgyűlési választáson, a kampányra kapott állami támogatást ugyanis vissza kell fizetni, ha a jelölt visszalép.
Ráadásul a pártok is komoly összegtől esnek el, hiszen a jelöltek mellett ők is kapnak támogatást. Idén az országgyűlési választáson induló jelöltek 1,7 millió forintos állami támogatásból kampányolhatnak, de a pártok is kapnak támogatást:
71 egyéni jelölt után 686 millió jár, legalább 80 jelölt után 857 millió, amelyik párt mind a 106 országgyűlési egyéni választókerületben állít jelöltet, az már 1 milliárd 29 millió forintot kap.
A legrosszabb helyzetben egyértelműen a Demokratikus Koalíció van, hiszen a Gyurcsány Ferenc alapította párt mind a 106 választókerületben állított egyéni jelöltet, így ők a legmagasabb párttámogatásban részesültek, Kopping Rita visszalépésével azonban a jelöltek száma 105 főre csökkent, amivel a párt már csak 857 millió forintra jogosult.
A DK tehát 172 millió forinttól esett el, amihez jön még a kiesett Kopping Ritának járó 1,7 millió forint, amit ugyancsak vissza kell fizetniük.
Azóta egyébként még három DK-s jelölt fújt visszavonulót: Komáromi Zoltán Budapest 06., Ternyák András Budapest 08., Godó Beatrix pedig Nógrád 01-es választókerületben lépett vissza.
Valamivel könnyebb helyzetben van a Jobbik, a pártnak ugyanis nem sikerült országos listát állítani, így a párt nem részesül állami támogatásban a kampányra.
A Mandiner információi szerint
a pártvezetés úgy döntött, minden jelölt maga döntheti el, visszalép-e a jelöltségtől, ezzel a lehetőséggel mostanáig nyolcan éltek.
Forrásaink szerint a Jobbik színeiben indulók azt is maguk döntik el, hogy igényt tartanak-e a részükre biztosított 1,7 millió forintra azzal a feltétellel, hogy visszalépés esetén, illetve ha nem érik el a 2 százalékot a választáson, a felvett összeggel nekik kell elszámolni az államkincstár felé.
Hét független egyéni országgyűlési képviselőjelölt is kiesett a versenyből, köztük van Szabó Tímea, Vajda Zoltán, Szabó Sándor és Berki Sándor is, de Tordai Bence is fontolóra vette visszalépését, igaz, ő egyelőre ultimátumot adott a vele versenyben lévő tiszás jelöltnek, Koncz Áronnak. Mindenesetre,
a kieső jelöltek mindegyikének 1,7 millió forintot vissza kell fizetnie, amennyiben arra igényt tartottak. Mindezt az Állami Számvevőszék felügyeli a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzésekor.
A kampánytámogatásokról ifjabb Lomnici Zoltán a Mandinernek elmondta, a vonatkozó jogszabályok szerint a jelöltnek az egyéni választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül el kell számolnia a kincstár felé.
Ha a jelölt lemondott a támogatásról a párt javára, akkor a pártlistát állító pártnak kell az elszámolást benyújtania a listás eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.
A tényleges visszafizetés pedig a kincstár határozata után válik esedékessé. A fizetési kötelezettség a határozat bírósági helybenhagyását vagy a keresetindítási határidő eredménytelen elteltét követő 15. napon esedékes – tudatta az alkotmányjogász.
Kitért arra is, hogy nem minden esetben a jelölő párt fizet.
Ha az egyéni támogatást a jelölt kapta meg, akkor kiesés vagy 2 százalék alatti eredmény esetén a jelölt köteles visszafizetni a támogatást.
– Ha viszont a jelölt lemondott a támogatásról, és azt a párt kapta meg, akkor azt már a jelölő párt köteles visszafizetni. Emellett a párt a listás támogatásnak azt a részét is köteles visszafizetni, amelyet kiesett jelölt után vett igénybe – tette hozzá.
Ifjabb Lomnici Zoltán azt is közölte, hogy ha az egyéni jelölt nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2 százalékát, vagy kiesik, azaz visszalép a jelöltségtől, akkor a teljes támogatást vissza kell fizetni. – Ha a jelölt lemondott a támogatásról a párt javára, akkor a jelölő párt köteles visszafizetni a támogatást a folyósítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben – fogalmazott, jelezve, hogy a pártlistás támogatásnál részleges visszafizetés érvényesül.
– A párt csak azt a támogatási részt köteles visszafizetni, amely a kiesett jelöltekhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetés arányos a kiesett jelöltek számával, tehát minél több visszalépés történik, annál nagyobb összeget kell visszafizetni.
Ha azonban a pártlista is kiesik vagy nem éri el az 1 százalékot, akkor már a teljes listás támogatást vissza kell fizetni.
Az alkotmányjogász a Mandiner kérdésre azt is elmondta, hogy az a jelölt, aki a támogatással határidőben nem számol el, az a támogatás kétszeresét, vagy ha elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt támogatás kétszeresét köteles befizetni. Hangsúlyozta, a bírói gyakorlat alapján is egyértelműen látszik, hogy a kampánytámogatás visszafizetési kötelezettségét komolyan kell venni, ugyanis, ha a visszafizetésre kötelezett jelölt vagy párt nem fizet, annak közvetlen jogkövetkezménye, hogy a NAV behajtja a tartozást. – A következmény ennél is súlyosabb lehet, mert ha a párttól a visszafizetés nem hajtható be, akkor a határozattal kötelezhetők a párt vezető tisztségviselői, a listás jelöltek és az egyéni jelöltek is és ha ők sem fizetnek, velük szemben is NAV-behajtás indul. További következmény, hogy
az a jelölt vagy párt, amely korábbi visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, és a behajtás sem vezetett eredményre, később újabb állami kampánytámogatásra sem jogosult
– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
Nyitókép forrása: Facebook
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
A Demokratikus Koalíció súlyos veresége után még nagyobb válságba került: a párt parlamentből való kiesését követően lemondott a teljes vezetés, miközben információink szerint kilépési hullám indulhat el az önkormányzati szinten is.
Amikor 2022 februárjában kitört az orosz–ukrán háború, Berlin még sisakokat és kórházi felszerelést küldött. Négy évvel később már a hosszú hatótávolságú csapásmérés kérdése is napirenden van.
Jó korszak volt, csak rosszak voltak az arányok – mondta Kacsoh Dániel Reakciójában az elmúlt 16 év kormányzati munkájával kapcsolatban Demeter Szilárd.
Nem bír leállni a parlamentből kihullott baloldali politikus. Hosszú posztban sorolta fel a NER-rel szembeni vádjait és NAV-os vegzálásokat követelt.
Kiderült, hogy ki lesz a párt hatodik parlamenti képviselője.
Óriási tehetségnek tartják.
Hack Péter szerint Magyar Péter esküképtelen.
