Ott vannak az ukránok a Tiszában, a Tisza eltörölné a védett benzinárat – itt az új Mesterterv

Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.

A visszalépett jobbikos és a független jelöltek is sokat perkálhatnak.

Milliókat bukhatnak azok a pártok, ahol egyéni választókerületi jelöltek úgy döntöttek, mégsem indulnak az április 12-i országgyűlési választáson, a kampányra kapott állami támogatást ugyanis vissza kell fizetni, ha a jelölt visszalép.
Ráadásul a pártok is komoly összegtől esnek el, hiszen a jelöltek mellett ők is kapnak támogatást. Idén az országgyűlési választáson induló jelöltek 1,7 millió forintos állami támogatásból kampányolhatnak, de a pártok is kapnak támogatást:

71 egyéni jelölt után 686 millió jár, legalább 80 jelölt után 857 millió, amelyik párt mind a 106 országgyűlési egyéni választókerületben állít jelöltet, az már 1 milliárd 29 millió forintot kap.

A legrosszabb helyzetben egyértelműen a Demokratikus Koalíció van, hiszen a Gyurcsány Ferenc alapította párt mind a 106 választókerületben állított egyéni jelöltet, így ők a legmagasabb párttámogatásban részesültek, Kopping Rita visszalépésével azonban a jelöltek száma 105 főre csökkent, amivel a párt már csak 857 millió forintra jogosult.
A DK tehát 172 millió forinttól esett el, amihez jön még a kiesett Kopping Ritának járó 1,7 millió forint, amit ugyancsak vissza kell fizetniük.
Azóta egyébként még három DK-s jelölt fújt visszavonulót: Komáromi Zoltán Budapest 06., Ternyák András Budapest 08., Godó Beatrix pedig Nógrád 01-es választókerületben lépett vissza.
Valamivel könnyebb helyzetben van a Jobbik, a pártnak ugyanis nem sikerült országos listát állítani, így a párt nem részesül állami támogatásban a kampányra.

A Mandiner információi szerint
a pártvezetés úgy döntött, minden jelölt maga döntheti el, visszalép-e a jelöltségtől, ezzel a lehetőséggel mostanáig nyolcan éltek.
Forrásaink szerint a Jobbik színeiben indulók azt is maguk döntik el, hogy igényt tartanak-e a részükre biztosított 1,7 millió forintra azzal a feltétellel, hogy visszalépés esetén, illetve ha nem érik el a 2 százalékot a választáson, a felvett összeggel nekik kell elszámolni az államkincstár felé.
Hét független egyéni országgyűlési képviselőjelölt is kiesett a versenyből, köztük van Szabó Tímea, Vajda Zoltán, Szabó Sándor és Berki Sándor is, de Tordai Bence is fontolóra vette visszalépését, igaz, ő egyelőre ultimátumot adott a vele versenyben lévő tiszás jelöltnek, Koncz Áronnak. Mindenesetre,
a kieső jelöltek mindegyikének 1,7 millió forintot vissza kell fizetnie, amennyiben arra igényt tartottak. Mindezt az Állami Számvevőszék felügyeli a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzésekor.
A kampánytámogatásokról ifjabb Lomnici Zoltán a Mandinernek elmondta, a vonatkozó jogszabályok szerint a jelöltnek az egyéni választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül el kell számolnia a kincstár felé.
Ha a jelölt lemondott a támogatásról a párt javára, akkor a pártlistát állító pártnak kell az elszámolást benyújtania a listás eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.
A tényleges visszafizetés pedig a kincstár határozata után válik esedékessé. A fizetési kötelezettség a határozat bírósági helybenhagyását vagy a keresetindítási határidő eredménytelen elteltét követő 15. napon esedékes – tudatta az alkotmányjogász.
Kitért arra is, hogy nem minden esetben a jelölő párt fizet.
Ha az egyéni támogatást a jelölt kapta meg, akkor kiesés vagy 2 százalék alatti eredmény esetén a jelölt köteles visszafizetni a támogatást.
– Ha viszont a jelölt lemondott a támogatásról, és azt a párt kapta meg, akkor azt már a jelölő párt köteles visszafizetni. Emellett a párt a listás támogatásnak azt a részét is köteles visszafizetni, amelyet kiesett jelölt után vett igénybe – tette hozzá.
Ifjabb Lomnici Zoltán azt is közölte, hogy ha az egyéni jelölt nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2 százalékát, vagy kiesik, azaz visszalép a jelöltségtől, akkor a teljes támogatást vissza kell fizetni. – Ha a jelölt lemondott a támogatásról a párt javára, akkor a jelölő párt köteles visszafizetni a támogatást a folyósítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben – fogalmazott, jelezve, hogy a pártlistás támogatásnál részleges visszafizetés érvényesül.
– A párt csak azt a támogatási részt köteles visszafizetni, amely a kiesett jelöltekhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetés arányos a kiesett jelöltek számával, tehát minél több visszalépés történik, annál nagyobb összeget kell visszafizetni.
Ha azonban a pártlista is kiesik vagy nem éri el az 1 százalékot, akkor már a teljes listás támogatást vissza kell fizetni.
Az alkotmányjogász a Mandiner kérdésre azt is elmondta, hogy az a jelölt, aki a támogatással határidőben nem számol el, az a támogatás kétszeresét, vagy ha elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt támogatás kétszeresét köteles befizetni. Hangsúlyozta, a bírói gyakorlat alapján is egyértelműen látszik, hogy a kampánytámogatás visszafizetési kötelezettségét komolyan kell venni, ugyanis, ha a visszafizetésre kötelezett jelölt vagy párt nem fizet, annak közvetlen jogkövetkezménye, hogy a NAV behajtja a tartozást. – A következmény ennél is súlyosabb lehet, mert ha a párttól a visszafizetés nem hajtható be, akkor a határozattal kötelezhetők a párt vezető tisztségviselői, a listás jelöltek és az egyéni jelöltek is és ha ők sem fizetnek, velük szemben is NAV-behajtás indul. További következmény, hogy
az a jelölt vagy párt, amely korábbi visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, és a behajtás sem vezetett eredményre, később újabb állami kampánytámogatásra sem jogosult
– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
Nyitókép forrása: Facebook
