Drámai előrejelzés: az oroszok pontosan megmondták, mikor fogy el az üzemanyag Európából – a Covid idején alkalmazott korlátozásokra is fel kell készülni

Kirill Dmitrijev az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója és az orosz elnök különmegbízottja az X-en azt írta, hogy a Hormuzi-szoroson át érkező utolsó olajszállítmányok április 11-ig érnek Európába, így számításai szerint az Európai Unió üzemanyagtartalékai akár április 20 körül teljesen kimerülhetnek – írja a Világgazdaság. 

Szerinte a Közel-Keleten fokozódó feszültségek, valamint a Hormuzi-szoros lezárása okán a tartalékok várhatóan elfogynak, és reális veszéllyé válhat a benzin- és dízelhiány. Úgy véli, az EU energiaellátása a korábbi döntések miatt különösen sérülékennyé vált.

Brüsszel ugyanakkor saját számításokkal készül egy lehetséges válsághelyzetre. Az Európai Unió napi olajfogyasztása megközelítőleg 10,5 millió hordó, ami a globális kereslet mintegy tizedét jelenti. Ebből Németország körülbelül 2,3 millió, Franciaország 1,6 millió, míg Olaszország nagyjából 1,3 millió hordót használ fel naponta.

Az uniós vészhelyzeti olajtartalékok jelenleg körülbelül 100 millió hordót tesznek ki, ami a nettó import mintegy 90 napjára, illetve a teljes fogyasztás hozzávetőleg 61 napjára elegendő. A nagyobb tagállamok külön készletei is számottevőek: Franciaország mintegy 120 millió, Németország 110 millió, Olaszország pedig 76 millió hordót tárol. Március 11-én a International Energy Agency összehangolt lépése során az EU országai összesen 91,7 millió hordót szabadítottak fel a nemzetközi tartalékokból.

Főleg a dízelből és repülőgép-üzemanyagból alakulhat ki hiány

Az EU ugyanakkor nem zárja ki további stratégiai tartalékok felszabadítását, ha romlik a helyzet. A tervezés nem kizárólag a meglévő készletekre épül: az International Association of Oil and Gas Producers adatai szerint Európában mintegy 4 milliárd hordó feltáratlan olajkészlet található, amelyeket jelenleg újraértékelnek.

Ezek a belső források válság idején biztonsági tartalékot jelenthetnek. A szóba jöhető területek között szerepelnek a hagyományos északi-tengeri mezők, valamint újabb régiók, például a Földközi-tenger keleti medencéje és a Fekete-tenger térsége.

Fontos azonban, hogy ezek kitermelése akár évekig is eltarthat, így rövid távon nem jelentenek azonnali megoldást.

A következő hetek döntőek lehetnek abból a szempontból, hogy mennyire válnak valóra az előrejelzések.

 A hazai olajforrások bevonása pedig nemcsak válságkezelési lépés lehet, hanem egy átfogóbb stratégiai irányváltás kezdete is az Európai Unió számára.

A koronavírus-járvány idején alkalmazott korlátozásokra is fel kell készülni.

Az iráni háború kezdete óta a gáz ára mintegy 70, az olajé pedig 60 százalékkal nőtt, ami összesen körülbelül 14 milliárd euróval emelte meg az EU fosszilis energiahordozókra fordított importköltségeit.

Bár közvetlen ellátási zavar egyelőre nincs, a dízel- és repülőgép-üzemanyag piacán már komoly feszültségek érzékelhetők. 

Dan Jørgensen hangsúlyozta: még abban az esetben sem várható gyors visszarendeződés, ha a konfliktus rövid időn belül lezárul.

A bizottság ugyan nem számít a 2022-eshez hasonló mértékű gázpiaci sokkra, de egy átfogó intézkedéscsomag előkészítése már zajlik a lakosság és a vállalkozások védelmében. Ennek részeként felmerült a gáz- és villamosenergia-árak szétválasztása, az áramot terhelő adók mérséklése, valamint egy egyszeri különadó kivetése az energetikai cégek rendkívüli nyereségére.

Ezzel párhuzamosan a tagállamokat célzott támogatási programok bevezetésére ösztönzik a leginkább érintett társadalmi csoportok és gazdasági szektorok számára. A Európai Bizottság emellett szorosabb együttműködést sürget a tagországok között, hogy elkerüljék az összehangolatlan, nemzeti szintű intézkedéseket.

Egyes elemzők szerint a lehetséges lépések akár a koronavírus-járvány idején alkalmazott korlátozásokhoz is hasonlíthatnak. 

A magyar kormány előre figyelmeztetett

Orbán Viktor szerint a fenyegető veszélyt csak úgy lehet kivédeni, ha „az Európai Unió minden lehetséges irányból, minden lehetséges forrásból a lehető legnagyobb mennyiségben, és a lehető leggyorsabban feltölti olaj- és gázkészleteit”.

 – szögezte le Orbán Viktor.

Mindezek mellett a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték blokádja is tartós állapottá vált, ami a közép-európai finomítókat – a magyar és szlovák létesítményeket – megfosztotta az évtizedek óta megszokott, stabil vezetékes forrástól. 

Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság tervei tovább súlyosbíthatják a helyzetet, ha az EU kitiltja az orosz olajat, „április közepétől ezerforintos lehet a benzinár Magyarországon”.

Lázár János pedig nemrég úgy fogalmazott: 

Nyitókép: Cesar MANSO / AFP