„Magyar Péterék még a sánta kutyát is megadóztatnák” – munkacsoport jött létre a tiszás megszorítások ellen

A Bálna Honvédelmi Központban tartotta a Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoport alakuló ülését és fórumát december 10-én, szerdán kora este.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója nyitóbeszédében hangsúlyozta hogy a nem létező tiszás megszorító csomag fényében el kell mondani, hogy jelenleg mi is jellemzi a magyar gazdaságot, a mindennapokat. Magyarországon egy családbarát, munkaalapú társadalom működik, míg a kiszivárgott baloldali fordulatot prognosztizáló csomag minimum 7250 milliárd forintos megszorítást hozna, ez pedig komoly veszélyt jelentene minden társadalmi csoportra – sorolta.

Majd azzal folytatta, hogy ez a munkacsoport azért alakult meg, hogy szakértők bevonásával ezekre hívják fel a figyelmet szakmai érvek felsorakoztatásával.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója arra is kitért köszöntőjében, hogy a magyar társadalom, mely rétegei kerülnének leginkább a tervezett tiszás intézkedések célkeresztjébe. Mint elhangzott, igazából mindenkit negatívan érintenének: munkavállalókat, családokat, vállalkozókat, nyugdíjasokat. Még abban a rétegben, ahol a mérések szerint a Tisza Párt felülreprezentált – városi, értelmiségiek – is „nagyon durva” hatást fejtenének ki a megszorító intézkedések. „Pedig az elmúlt 15 év jobboldali kormányzásának és adópolitikájának ők is jócskán a nyertesei voltak. (…) 

– szögezte le. 

Szánthó megjegyezte, hogy ez a program egy lebukás sorozat része is, melyről jelenleg annyit tudunk, hogy Magyar Péterék letagadják. Azért nehéz elhinni, hogy nem a tiszások írták ezt a több mint 600 oldalas dokumentumot, mert a saját szakértőik – a gazdasági munkacsoport vezetője, Dálnoki Áron, a baloldali kötődését sosem tagad Lengyel László, valamint a Bankszövetség korábbi elnöke, Felcsúti Péter – aláírása található rajta.

A főigazgató egyértelműen kijelentette azt is, hogy ez egy baloldali program, ami 

Utóbbiban többek között az szerepel, hogy az egykulcsos adó igazságtalan és az egészségügybe jobban bele kellene vonni a magántőkét – sorolta.
Szánthó Miklós végül arra is válaszolt. hogy „miért olyan ostobák, hogy ilyeneket írnak”. „Von der Leyenék kitaláltak egy tervet, hogy Ukrajnát a további években finanszírozzák. Nagyjából 130-160 milliárd eurót akarnak összeszedni. Ezt többek között 

• a befagyasztott orosz vagyonból, 
• közös hitelfelvételből, 
• illetve a tagállamok befizetéseiből fedeznék. (…) 

Mindez tehát az ukrán aranybudiba folyna bele. S igaz a mondás, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint sánta kutyát, és úgy tűnik, itt még a sánta kutyát is meg akarják adóztatni” – mutatott rá.

Megszorítások: „Nem jófelé megy a Tisza”

Az Alapjogokért Központ főigazgatójának köszöntőjét egy kerekasztal-beszélgetés követte, melynek felvezetőjében Törcsi Péter moderátor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke és az Alapjogokért Központ operatív igazgatója elmondta, hogy a Tisza Párt kiszivárgott csomagjából mindenkit érintene a 32 százalékos ÁFA, az egészségügy fizetősség tétele, nyugdíjadó bevezetése.

Ezután azt a kérdést tette fel a jelenlévő szakértőknek, hogy ezek milyen hatást gyakorolnának a nyugdíjasokra, vállalkozókra, munkavállalókra.

Kusovszky Imréné, az Idősek Tanácsának tagja elmondta, nagyon érdekli az idősek életminősége, problémája. Emlékeztetett, hogy mikor a Tisza megjelent, akkor a tanács tagjaival meglepődtek azon, hogy 

Elég csak a 13. havi nyugdíjra gondolni vagy arra, hogy jövő februárban a 14. havi nyugdíj első heti összegét is megkapják. Idézte Lengyel László közgazdászt, aki a 14. havi nyugdíj megszavazása után kijelentette, hogy egy Tisza-kormány felállása esetén rögtön kivezetné nemcsak a 14., hanem a 13. havi nyugdíjat is. 

 – tette fel a kérdést. Kusovszky Imréné arra is kitért, hogy nem kellene állandóan a nyugdíjasokat bántani, illetve hangoztatta, hogy „nem jól felé megy a Tisza”. 

„Elszomorítóak azok a programok, amelyek a nyugdíjasokat érintenék. Egész életemben adóztatva voltam. Kinek a fejében születik ilyen gondolat, hogy az idős embereket megadóztassák” – jelentette ki.

Az Idősek Tanácsának tagja elmondta, hogy nyugdíjas társaival aktív éveik alatt mennyi TB-t fizettek, és most az a veszély merült fel, hogy fizetőssé válna az egészségügy. Ezt a lépést is igazságtalannak tartja.

A baloldal előbb elszed mindent, felelősséget csak a jobboldal vállal a társadalomért 

Ezt követően Boros Imre, közgazdász, egykori miniszter nagyon röviden, két szóval jellemezte a kiszivárgott tervezetet: nagyon rossz. 

„Egy nemzetgazdaság megtermeli a nemzeti jövedelmet, és azt valamilyen mechanizmus szerint fel kell osztani, ebből részesednek a vállalkozók és részesedik az állam is. (…) Amit Magyar Péterék programjából lejön, arra a megszorítás a jó szó, hiszen minden szereplőtől lecsipegetnek”. 

Boros szerint ezeknek a terveknek a hátterében Manfred Weber és Von der Leyen gazdasági elképzelései állnak, akiknek szükségük van Magyarországon is egy olyan szereplőre, aki olyan intézkedéseket hoz, amely minden magyar jövedelemtulajdonosnak rossz, hiszen pénzt von el tőlük. A legtöbbet a nettó jövedelemtermelőktől, a munkavállalóktól lehet elszedni, mellettük a nyugdíjasoktól és nem utolsó sorban a vállalkozóktól.

A közgazdász gondolatmenetét azzal zárta, hogy a Tisza Párt azért nem árulja el a választóknak, hogy miért jobbak az ellenfeleiknél, mert valójában sokkal rosszabbak.

 – magyarázta az egykori tárcavezető.

Ezért veszélyes a magas adópolitika a gazdaságra

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója arra a kérdésre válaszolt, hogy a magas adópolitika miért veszélyes a gazdaságra. „Alapvetően 20 évvel ezelőtt volt egy kettes számú nemzeti sport, amit adóelkerülésnek hívtak. Ez létkérdés volt. Azonban ez 2010 után eltűnt, mert nem volt érdemes csinálni 15 százalékos SZJA és egyszámjegyű társasági adó, valamint kifehéredett a gazdaság mellett” – idézte fel. A kutatási igazgató példaként Szlovákiát hozta, ahol egy időben minden 19 százalékos volt, de ezt fel kellett adni.

Hozzáfűzte, 

arról nem beszélve, hogy a munkavállalást támogatja, és ösztönzi az innovációkat.

Pásztor arra is Rámutatott, hogy a BMW-gyárért 160 település versenyzett világszerte, Debrecen pedig tett egy olyan üzleti ajánlatot, amiben az alacsony, 9 százalékos társasági adó is nagyon vonzó volt a beruházóknak. 
Továbbá az is elhangzott, hogy az amerikai vállalatok nagyon szeretik Magyarországot, az adórendszer és üzleti struktúra miatt, valamint azért, mert az állam olyan területekről is kivonult az elmúlt években, amely korábban lefojtotta a gazdaságot, de a gazdasági folyamatok átláthatósága sem utolsó szempont. 

Nehezen lehet megérteni, hogy egy olyan időszakban, mikor lagymatag Európa gazdasága, – mely kihat a magyar viszonyokra is – miért gondolkoznak olyan lépésekben a döntéshozók, amelyek még inkább visszafognák a pár százalékos GDP-növekedést” – tette fel a kérdést Pásztor Szabolcs.

A kerekasztal-beszélgetés végén bejelentették, hogy a jövőben szeretnének országszerte hasonló fórumokat szervezni, és várják a munkacsoportba mindazokat, akik annak céljaival egyetértenek.

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton