Barát vagy ellenség? – Magyarországon mindenki erről a technológiáról beszél

Terítéken a mesterséges intelligencia.

Szinte a csapból is az folyik, hogy a mesterséges intelligencia az élet egyre több területén előretör, és időről-időre felvetődik a kérdés: vajon felül tud-e kerekedni valaha az emberi agyon. Mesterséges intelligencia-szakértőt kérdeztünk a témában.


A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon a modern technológia képes lesz-e valaha túlszárnyalni az emberi agyat?

Ezzel kapcsolatban nemrég izgalmas eredményekről számoltak be amszterdami kutatók, akik az emberi agy működését vizsgálták. Felfedezték, hogy agyunk képes felismerni, milyen mozgásformák lehetségesek egy adott környezetben – még akkor is, ha erre tudatosan nem gondolunk – írta a ScienceDaily.
A kutatók MRI-berendezést használtak, miközben a résztvevők különféle beltéri és kültéri helyszínekről készült fotókat nézegettek. A feladatuk az volt, hogy gombnyomással jelezzék, milyen mozgásra éreznek késztetést – például
Az eredmények szerint az agy látókérgének bizonyos területei nemcsak a képeken látható tárgyakat és színeket dolgozzák fel, hanem automatikusan elemzik azt is, milyen cselekvési lehetőségeket kínál az adott környezet. Ez a működés akkor is aktív, ha nincs konkrét utasítás a mozgásra – vagyis az agyunk folyamatosan, tudattalanul is feltérképezi a környezetből adódó lehetőségeket.
A ScienceDaily beszámolója szerint a kutatók ezután az emberi agy ezen képességét mesterséges intelligencia-modellekkel – például képfelismerő rendszerekkel és GPT-4-gyel – hasonlították össze. Az MI-modellek azonban jóval gyengébben teljesítettek:
még azok sem tudták utánozni az emberi döntéseket, amelyeket kifejezetten cselekvésfelismerésre tanítottak be.
Ennek oka, hogy ezek a rendszerek nem rendelkeznek a valós fizikai világból szerzett tapasztalatokkal – emelték ki a kutatók.
A szakértők szerint a vizsgálat rámutat arra, hogy a jövő mesterséges intelligenciájának fejlesztésénél érdemes az emberi agy hatékony, energia- és erőforrás-takarékos működését alapul venni. Így az MI-rendszerek nemcsak fenntarthatóbbak, hanem emberközelibbek is lehetnek – olvasható a ScienceDaily tudományos portálon.
A témában Vastagh Zsolt mesterséges intelligencia-szakértő arra a kérdésünkre, hogy kijelenthető-e, hogy az emberi agy a legjobb mesterséges intelligencia, azt felelte, pici javítással élne, ugyanis az emberi agy nem mesterséges intelligencia:
természetes, evolúciós folyamat részeként érte el a jelenlegi képességeit.
„Ez teszi lehetővé azt, hogy az emberi agy jelenleg a »legjobb« intelligencia legyen, mert rugalmas, kreatív, érzelmi és kontextusérzékeny módon gondolkodik, amíg az MI csak a megtanult mintázatok alapján hozza létre az eredményt” – ismertette.
De az MI-modellek sem egyformák: egy részük remekül számol, elemez, kutat hatalmas adathalmazokan és keresi az összefüggéseket, más részük ötleteket, képeket, zenéket, videókat generál pillanatok alatt, de nem tud például intuitív ugrásokat tenni, mint egy ember – bár a fejlesztések erre haladnak – tekintett előre a szakértő.
„Az MI minták alapján, a lehetséges kimenetek alapján válaszol, nincsenek ösztönös, minden lépés végig gondolása nélküli döntései. Milliárdnyi adatot dolgoz fel másodpercek alatt, és nem fárad el.
A nagy MI-fejlesztő cégek jelenleg is dolgoznak az AGI (Általános Mesterséges Intelligencia) elkészítésén. Egyes becslések szerint ez 2030-ig megvalósulhat, de etikai és technikai kihívások miatt késhet.
Viszont ha megvalósul, forradalmasíthatja a világot” – vázolt fel Vastagh egy lehetséges forgatókönyvet.
Az iránti érdeklődésünkre, hogy kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia előretörésével bizonyos munkák, munkakörök megszűnhetnek, Vastagh Zsolt az válaszolta, hogy az MI inkább átalakítja a munkát. átalakítja a munkát.
Azoknak a munkáknak a nagy részét, amit teljesen el lehetett venni az emberektől, mert monoton, ismétlődő folyamatok, már elvették a programok és a robotok”.
Majd azzal folytatta,hogy minden technológiai forradalom során szűntek meg munkák, ugyanakkor újak is keletkeztek. Ez az átalakulás már az MI-vel is folyamatban van. „Ezekben a folyamatokban az látható, nem az MI veszi el a munkát az emberektől, hanem azok a társaik, akik hamarabb léptek és MI segítségével gyorsabb, hatékonyabb munkát tudnak végezni”.
Vastagh itt rámutatott, hogy az átmenet során fontos az átfogó, és a munkahelyre lokalizált átképzés is. „Az MI-t nem szabad magára hagyni, ezt nem fogja bevállalni egy munkáltató sem.
A folyamatok elején és végén ott kell lenni az embernek, hogy megfelelően instruálja, majd ellenőrizze az eredményt.
Már csak azért is, hiszen az elkészült »termékért« mindig az ember a felelős, aki kiadja, publikálja” – jegyezte meg.
Végül arra is választ kaptunk, hogy miként tudjuk ezt a technológiát a javunkra fordítani. „Ha
– hangzott el.
Az MI-szakértő szerint a legjobb, legstabilabb megoldások egyébként is hibrid módszerként működnek. „Mindig a feladatnak megfelelően válasszuk ki a számunkra megfelelő modellt, és ne essünk abba a hibába, hogy például az ingyenes ChatGPT válaszkényszerére alapozott hibás eredmény alapján hozunk döntést, miközben érvelő modellek, kutatási asszisztensek is rendelkezésére állnak bárkinek, amelyek vissza is ellenőrzik a válaszaikat, javítják azokat, és forrásokkal látják el, mielőtt tényként közölnék.
A technológia csak eszköz marad a kezedben, csak hatékonyabbá válsz tőle, ha használod”
– szögezte le Vastagh Zsolt.
A mesterséges intelligencia nem tudja helyettesíteni a pszichológust sem
Haller József, az MCC Neurobiológiai Műhelyének vezetője a Mandinernek korábban elmondta azon új trend kapcsán, hogy egyre többek tekintenek terapeutaként a mesterséges intelligenciára, hogy mindez önmagában nem jó vagy rossz döntés, de korlátozott értékű és potenciálisan félrevezető lehet, ha nincs körülötte emberi kontroll.
A szakember szerint jó kiegészítő lehet, ha valaki: enyhe szorongással, bizonytalansággal küzd, és az MI segít rendszerezni a gondolatait vagy akkor, ha egyedül van, és átmenetileg szüksége van egy „beszélgetőtársra”.
Ugyanakkor Haller arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia azért nem alkalmas terápiára, mert amellett, hogy nem ismeri fel a veszélyes állapotokat, mint amilyen az öngyilkosságra való hajlam vagy a pszichózis, és nincs érzelmi jelenléte sem.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában

Terítéken a mesterséges intelligencia.

Ezt is ajánljuk a témában

Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
