Barát vagy ellenség? – Magyarországon mindenki erről a technológiáról beszél

2025. június 04. 09:31

Veszélyezteti a mesterséges intelligencia a gyerekek és a fiatalok mentális egészségét? Pótolhatja-e valaha a gép a segítő szakembert? Kell-e attól tartanunk, hogy a jövőben állás nélkül maradunk a technológia fejlődése miatt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértőinkkel, akik a Budapest Summiton is elmondták a témában a véleményüket.

2025. június 04. 09:31
null
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

A Mathias Corvinus Collegium szervezésében megvalósuló MCC Budapest Summit évről évre teret ad napjaink meghatározó kérdéseinek megvitatásához, nemcsak hazai, de világviszonylatban is. Az idei esemény a technológia és a társadalom kapcsolatait vizsgálja különböző nézőpontokból június 3-a és 5-e között. 

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója a rendezvény megnyitóján elmondta, hogy a 2025-ös konferenciára 20 országból 60 előadó érkezett, akik három napon keresztül, tizennégy helyszínen olyan témákat járnak körbe, mint a technológia hatása az oktatásra, az emberi kapcsolatokra, a mentális egészségre és a társadalmi struktúrákra, de a szabályozás, a felelősség és a tudás demokratizálásának kérdései is terítékre kerülnek.

Ezt is ajánljuk a témában

Pótolhatja-e a segítő szakembereket az MI?

Haller Józsefet, az MCC Neurobiológiai Műhelyének vezetőjét arról kérdeztük, a konferencia egyik kerekasztal beszélgetésének résztvevőjét többek között arról kérdeztük, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia (MI) a fiatalok mentális egészségére.

A neurobiológus professzor azt válaszolta, hogy egy olyan komplex kérdésre, mint az, hogy veszélyeztetik-e a gyermekek lelki egészségét nem lehet egyértelmű választ adni, mert 

minden függ a gyermektől, a szüleitől, a gyermek életkörülményeitől, a használat módjától, annak gyakoriságától vagy kontextusától.

Azzal folytatta, hogy pozitív lehet, ha

  • támogató funkciót tölt be, mint például a tanulás segítése vagy a  strukturált időbeosztás,
  • informatív és kontrollált módon használják,
  • illetve, ha segíti az önreflexiót vagy feszültségkezelést. Már léteznek meditációs appok MI-asszisztenciával

– ismertette.

Ugyanakkor ez a modern technológia kockázatokat is hordoz magában. Többek között abban az esetben, ha elszigeteli a fiatalt az emberi kapcsolatoktól,
torzítja az önképét vagy ha algoritmikusan megerősíti a negatív érzelmi spirálokat. Elég csak a doomscrollingra, a sötét tematikájú tartalmak ajánlására gondolni – sorolta a példákat  szakértő.

Haller arra is rámutatott, fontos hangsúlyozni, hogy „a fiatal idegrendszer különösen érzékeny a jutalmazásra és szociális visszacsatolásra, ezért a MI-rendszerek által kínált azonnali »válasz« vagy figyelem hamis társas kapcsolat illúzióját keltheti” – magyarázta.

Az iránti érdeklődésünkre, hogy mennyire jó az az új tendencia, hogy egyesek a ChatGPT-re is terapeutaként tekintenek, a professzor azt felelte, hogy 

mindez önmagában nem jó vagy rossz döntés, de korlátozott értékű és potenciálisan félrevezető lehet, ha nincs körülötte emberi kontroll.

A szakember szerint jó kiegészítő lehet, ha valaki: enyhe szorongással, bizonytalansággal küzd, és az MI segít rendszerezni a gondolatait vagy akkor, ha egyedül van, és átmenetileg szüksége van egy „beszélgetőtársra”.

Ugyanakkor Haller arra is felhívta a figyelmet, hogy 

a mesterséges intelligencia azért nem alkalmas terápiára, mert amellett, hogy nem ismeri fel a veszélyes állapotokat, mint amilyen az öngyilkosságra való hajlam vagy a pszichózis, és nincs érzelmi jelenléte sem.

 „Pedig a terápiás kapcsolat lényege épp a kapcsolati térben rejlik. Arról nem beszélve, hogy egy »gép« nem tud felelősséget vállalni, sem etikai szempontokat mérlegelni” – húzta alá.

Az MCC műhely vezetője végül ugyancsak kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az MI sosem tudja majd pótolni a segítő szakembereket, mivel „egy eszközről beszélünk, amely bár modellálhat empatikus nyelvet, de nem él át semmit”

Elhangzott, hogy ez az eszköz segítheti a segítőt olyan tevékenységekben, mint az előszűrés, az adminisztráció vagy az adatelemzés de nem helyettesítheti a kapcsolatot.

„Pedig 

a pszichoterápia egyik legfontosabb hatótényezője a valódi emberi kapcsolat, a bizalom, a tükrözés, a testbeszéd finomságai. 

Ezek pedig nem digitalizálhatók teljesen, ugyanakkor a kliens számára épp ezek jelentik a változás alapját” – hangoztatta Haller József.

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

„Ha az erkölcsi erő nem növekszik együtt a tudomány fejlődésével, az veszélyeket rejt magában”

Fenyves Krisztián, az MCC Jogi Iskolájának kutatója a nemrég megválasztott XIV. Leó pápát idézte, mikor azt a kérdést tettük fel neki, hogy a modern technológia mennyire veszélyezteti az emberi értékeket.

„A Szentatya nagyon szépen kifejezésre juttatta az egyik beszédében, hogy a névválasztását XIII. Leó szociális érzékenysége és tanítása ihlette; korunkról pedig úgy vélekedett, mint amiben 

egy új ipari forradalmat élünk meg, a mesterséges intelligencia által fémjelzett digitális fejlődés forradalmát, 

amely új kihívások elé állít minket az emberi méltóság, az igazságosság és a munka védelmét illetően” – hangsúlyozta.

A kutató továbbá emlékeztetett arra is, hogy a technikai mentalitás és a fejlődés értékelésével kapcsolatban már XVI. Benedek pápa is jelezte, hogy veszélyt rejt magában, 

ha az erkölcsi erő nem növekszik együtt a tudomány fejlődésével; társadalmi, jogi, bölcseleti és morális kérdések merülnek fel,

 és egyre inkább érzékelhető az erre válaszoló közerkölcs szükségessége, valamint hogy ezen területek is reagálni tudjanak a gyorsan változó kor problémáira – magyarázta.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy kell-e attól tartanunk a következő években, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása miatt bizonyos területeken elveszíthetik az emberek a munkahelyeiket.

Fenyves Krisztián erre a felvetésünkre úgy reagált, hogy a mesterséges intelligencia előretörése valóban szükségessé teszi a munka értékének és fontosságának újra felismerését. „A munka és az alkotás az emberi méltóság egy nagyon fontos része és kifejeződése; 

ha az első ipari forradalom során a kizsákmányolás veszélyeztette a munkásokat, ma az is fenyegeti, hogy a technikai fejlődés miatt esetleg szükségtelenné válik a munkájuk. 

Mindez tehát alapvető hatással bír az emberi méltóság és a munka fogalmának és kapcsolatának kérdésére” – fejtette ki.

Az MCC Jogi Iskolájának kutatója elmondta, hogy ezzel kapcsolatban fontos megerősíteni, hogy a munka – minden olyan tevékenység, amire az ember képes és emberi képességeinél fogva természete szerint alkalmas – magán viseli az ember mivoltának, s az emberek közösségében dolgozó személynek a sajátos jegyét. „Ez a munka mozdítja elő a technika és a tudományok szüntelen fejlődését, különösen pedig a társadalom erkölcsi és kulturális életének folyamatos kibontakozását. Ahogyan Szent II. János Pál pápa hangsúlyozta: »mivel a munka a maga szubjektív oldala szerint mindig személyes cselekvés, a személy cselekedete, ezért az egész ember, a test és a lélek vesz benne részt, függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi munkát végez-e«. Ennek fényében 

sosem szabad elfelednünk, hogy a munkának lelki értéke is van”

 – emelte ki.

Végül arra is kitértünk, hogy hol van ennek a technikai fejlődésnek a határa. Fenyves Krisztián itt Hararit idézte, aki – Goethe A bűvészinas tanmeséjét követve – érzékletesen ír arról az egzisztenciális fenyegetettségről, amit az ember irányítása alól kiszabaduló technológia jelenthet. „Valóban óvatosságra és megfontoltságra van szükség, 

nem szabad, hogy a felgyorsuló világ természetellenes tempót diktáljon. 

Az online és offline dichotómikus különbségét meghaladva talán az »onlife« kifejezés adja vissza leginkább az emberi és társadalmi létezés sokszínűségének azt a dimenzióját, aminek a digitális kultúrát is jellemeznie kellene” – jegyezte meg.

Fenyves szerint ugyanakkor bölcseleti reflexióként megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése sosem eredményezhet „emberit”. „A test és lélek összetettségében élő létezőt, akinek egzisztenciális kérdései, transzcendensre nyitott vágyai, törekvései vannak. Ebből a szempontból az emberi természet páratlanságának újbóli felfedezése és értékelése egy előttünk álló feladat” – tekintett előre a kutató.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Getty Images


Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Netbakter
2025. június 04. 15:04
Mindeki erről beszél? Mandiner már megint hazudik. A borsodi kis falukban is? Még csak nem is hallottak róla. Olyan nincs, hogy ! mindenki !
jetilovag
2025. június 04. 11:20
nyakunkon a termilátor.....
nemturista
2025. június 04. 10:53
Ha majd véletlen valami nagy baj lesz a világban akkor majd lehet a mesterséges intelligenciára fogni, nem pedig azokra akik a káoszt előidézték....
Obsitos Technikus
2025. június 04. 10:47
Hát ahhoz még sokat kell fejlődni ennek a szarnak, hogy én beszéljek róla...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!